Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUBN20084

1.3 Site name

Központi-Zempléni-hegység

1.4 First Compilation date

2004-02

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Aggtelek National Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:21.388056
Latitude:48.430000

2.2 Area [ha]

8665.7800

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU31Észak-Magyarország

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
4030  info      8.67  0.00 
5130  info      8.67  0.00       
6190  info      8.67  0.00       
6230  info      8.67  0.00 
6240  info      8.67  0.00       
6410  info      8.67  0.00 
6430  info      8.67  0.00       
6520  info      43.33  0.00 
7140  info      8.67  0.00 
8230  info      8.67  0.00       
8310  info      85.00       
9110  info      433.29  0.00 
9130  info      5199.47  0.00 
9180  info      25.997  0.00 
91E0  info      43.33  0.00 
91G0  info      866.58  0.00 
91M0  info      1733.16  0.00       
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
P4068Adenophora lilifolia    90  90     
M1308Barbastella barbastellus    700  700     
F1138Barbus meridionalis           
A1193Bombina variegata           
I1078Callimorpha quadripunctaria                 
M1352Canis lupus           
I4014Carabus variolosus           
I4015Carabus zawadszkii           
I1088Cerambyx cerdo           
I1086Cucujus cinnaberinus           
P1381Dicranum viride                 
P4067Echium russicum    100  110           
P1898Eleocharis carniolica    7070  7070           
I1074Eriogaster catax           
F1098Eudontomyzon spp.           
I4059Hygromia kovacsi           
P4097Iris aphylla ssp. Hungarica    3800  3800     
I4050Isophya stysi           
I1083Lucanus cervus           
M1355Lutra lutra                 
I1060Lycaena dispar           
M1361Lynx lynx           
I1059Maculinea teleius           
I1089Morimus funereus                 
M1323Myotis bechsteinii    500  600     
M1307Myotis blythii    3000  3000     
M1324Myotis myotis    1000  1000     
I4054Pholidoptera transsylvanica           
P2093Pulsatilla grandis    18000  18000     
M1304Rhinolophus ferrumequinum    100  100           
M1303Rhinolophus hipposideros    1500  1500     
I4026Rhysodes sulcatus                 
I1087Rosalia alpina           
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Barbus barbus                     
Bielzia coerulans                   
Bufo viridis                   
Carex stellulata    100  100               
Chimaphila umbellata    100  100               
Dryomis nitedula                   
Elaphe longissima                   
Eptesicus serotinus                   
Felis silvestris                   
Galanthus nivalis                     
Gentianella austriaca    500  500               
Gladiolus imbricatus    5000  5000               
Huperzia selago    30  30               
Hyla arborea                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lycopodium annotinum                     
Lycopodium annotinum    50  50               
Lycopodium clavatum                     
Maculinea arion                   
Martes martes                     
Matteuccia struthiopteris    200  200               
Muscardinus avellanarius                   
Myotis brandti                   
Myotis mystacinus                   
Myotis nattereri                   
Natrix tessellata                   
Nyctalus lasiopterus                   
Nyctalus leisleri                   
Nyctalus noctula                   
Parnassius mnemosyne                   
Pipistrellus pipistrellus                   
Plecotus auritus                   
Plecotus austriacus                   
Podarcis muralis                   
Rana dalmatina                   
Rana esculenta                     
Rana lessonae                   
Rana ridibunda                     
Rana temporaria                     
Sphagnum palustre    300  300               
Traunsteinera globosa    100  100               
Zerynthia polyxena                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N101.00
N1687.00
N2012.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

Submontan and montan habitats, especially beech forests are typical with wet meadows formed in former deforestations. Traditional land use is still typical.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, helyreállítása: Élőhelyek: Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein 6230 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Hegyi kaszálórétek 6520 Tőzegmohás lápok és ingólápok 7140 Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum) 9110 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) 9130 Fajok: Illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) Zempléni futrinka (Carabus zawadskii) Vízi futrinka (Carabus variolosus) Erdélyi tarsza (Isophya stysi) Erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica) Havasi cincér (Rosalia alpina) Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) Petényi-márna (Barbus meridionalis petenyi) Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Piszedenevér (Barbastella barbastellus) Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Közönséges denevér (Myotis myotis) Hiúz (Lynx lynx) It is a closed, continuous forest area with small hay meadows and fen meadows.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
LA03i
HB02b
LC04.01.01i
LC04.01.02i
LC04.01.06i
MD01.02i
HF03.01i
LF04i
LG01.02i
MH01b
MK02.01i
LK04.05i
LK05.01o
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Selected bibliography: Andrikovics S. - Kiss O. - Mikus L. - Vizslán L. 1995: Adatok a Zempléni-hegység Trichoptera faunájának ismeretéhez. - Acta Acad. Paed. Agr. 21. Suppl.1.:117-128. Bálint Zs. 1980: Lasiommata petropolitana F. a Zempléni hegységből. - Folia ent. hung. 41: 192. Balogh J. 1998: Adatok a szirti sas (Aquila chrysaetos) előfordulásához és táplálkozásához a Zempléni-hegységben. - Ornis Hung. 8. Suppl.1: 211-214. Bánó L. 1949: Új Lycopodium complanatum lelőhely a Sátorhegységben. - Borbásia 9: 102-103. Baráth Z. 1963: Újabb lapos korpafű (Diphasium - Lycopodium complanatum) lelőhely a Zempléni-hegységben. - József Attila Gimnázium Évk. 1962-63: 16-17. Bihari Z. - Gombkötő P. 1993: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése. - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 18: 163-189. Bihari Z. 1990 Adatok a Zempléni-hegység épületlakó denevéreinek felméréséhez. - Calandrella 4: 75-82. Bihari Z. 1990: A nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) vándorlásának vizsgálata a Zemplén-hegységben. - Calandrella 4: 22-27. Boros Á. 1935: A struccharaszt az Eperjes-tokaji hegység csonkamagyarországi részén. - Túristák Lapja: 47: 316. Boros Á. 1964: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápok Magyarországon. - Vasi Szemle 18: 53-68. Borsos O. 1960: Geobotanische Monographie der Orchideen der pannonischen und karpatischen Flora IV. (Dactylorhiza I.) - Ann. Univ. Sci. Budapest., Sect. Biol. 4: 93-129. Borsos O. 1961: Geobotanische Monographie der Orchideen der pannonischen und karpatischen Flora V. (Dactylorhiza II.) - Ann. Univ. Sci. Budapest., Sect. Biol. 4: 51-82. Bölöni J. - Horváth A. 1999: Törpe mandula - Amygdalus nana L. - Tilia 7: 243-253. Bölöni J. - Nagy J. 1999: Szirti gyöngyvessző - Spiraea media FR. SCHM. -Tilia 7: 170-181. Bölöni J. 1997: Madárbirs (Cotoneaster) fajok Magyarországon. - Kitaibelia 2: 174-176. Chyzer K. 1885: Újabb adatok Zemplénmegye bogárfaunájához I. - Rovartani Lapok 2: 100-106., 122-125., 142-147 Czájlik P. 1978-79: A császármadár - Tetrastes bonasia (L.) - az Északi Középhegységben. Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 5: 107-133. Csapody V. 1954: Két új növény hazánkban (Lonicera nigra a Zemplénben). - Bot. Közlem. 45: 251-252. Endes M. 1991: Adatok a Zemplén-hegység és környékének halfaunájához. - Calandrella 5: 32-34. Endes M. 1991: Tokaj-Zempléni hegyvidék emlős faunájáról. - Calandrella 5 Erzberger P. 1998: Distribution of Dicranum viride and Dicranum tauricum in Hungary. - Studia Bot. 29: 35-47. Faragó S. 1989: A farkas (Canis lupus LINNÉ, 1758) 1920-1985 közötti előfordulása Magyarországon. - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 14: 139-164. Farkas S. 1997: A magyarországi palástfüvek (Alchemilla spp.) áttekintése. - Kitaibelia 2: 181-192. Fekete G. - Jakucs P. 1957: Néhány karszbokorerdő faj elterjedési adatainak katalógusa Magyarországról. - Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 8: 181-195. Firmánszky G. 1998: Az uhu (Bubo bubo) előfordulása, fészkelési szokásai és védelme a Zempléni-hegységben. - Ornis Hung. 8. Suppl.1: 215-217. Gencsi Z. 1999: Babérfűz - Salix pentandra L. - Tilia 7: 55-59. Hargitai Z. 1942: A mogyorostetői forrásláp növényzete. - Acta Geobot. Hung. 4: 265-280. Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris Wulf. a Bélkőn és néhány érdekesebb adat a Magyar Középhegység flórájából. - Magyar Botanikai Lapok 32: 77-83. Issekutz L. - Kovács L. 1953: Melitaea britomartis Asem. with special regard to its occurance in Hungary. - Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 6: 287-303. Kalocsa B. - Tamás E. 2002: Status of black stork (Ciconia nigra) in Hungary in 2000. - Aquila 107-108.: 207-213. Kovács T. - Hegyessy G. 1989: A Necydalis major L. új magyarországi lelőhelye, adatok életmódjához (Coleoptera, Cerambycidae). - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 14: 129-131. Muskovits J. - Hegyessy G. 2002: Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae). - Grafon Kiadó 1-404. Oláh J. 1964: Adatok a Zempléni hegység Trichoptera faunájának ismeretéhez. - Rovartani Közlemények 17: 75-86. Pifkó D. - Somlyay L. - Lőkös L. 2003: Adatok a Zempléni-hegység flórájához. - Kitaibelia 8: 187. Simon T. 1977: Vegetationsunterschungen im Zempléner Gebirge. - Akadémiai Kiadó, Budapest Soó R. 1939: Északi reliktumnövények Magyarország flórájában. - Acta Geobot. Hung. 2: 151-199. Szegedi Zs. - Frank T. 2002: Fekete gólyák fészkelése a Zempléni-hegységben és a Bodrogközben. - Aquila 107-108.: 233-240. Andrikovics S. - Kiss O. - Mikus L. - Vizslán L. 1995: Adatok a Zempléni-hegység Trichoptera faunájának ismeretéhez. - Acta Acad. Paed. Agr. 21. Suppl.1.:117-128. Bánó L. 1949: Új Lycopodium complanatum lelőhely a Sátorhegységben. - Borbásia 9: 102-103. Baráth Z. 1963: Újabb lapos korpafű (Diphasium - Lycopodium complanatum) lelőhely a Zempléni-hegységben. - József Attila Gimnázium Évk. 1962-63: 16-17. Bihari Z. - Gombkötő P. 1993: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése. - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 18: 163-189. Bihari Z. 1990 Adatok a Zempléni-hegység épületlakó denevéreinek felméréséhez. - Calandrella 4: 75-82. Bihari Z. 1990: A nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) vándorlásának vizsgálata a Zemplén-hegységben. - Calandrella 4: 22-27. Boros Á. 1935: A struccharaszt az Eperjes-tokaji hegység csonkamagyarországi részén. - Túristák Lapja: 47: 316. Boros Á. 1964: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápok Magyarországon. - Vasi Szemle 18: 53-68. Chyzer K. 1885: Újabb adatok Zemplénmegye bogárfaunájához I-III. - Rovartani Lapok 2: 100-106., 122-125., 142-147 Csapody V. 1954: Két új növény hazánkban (Lonicera nigra a Zemplénben). - Bot. Közlem. 45: 251-252. Endes M. 1991: Adatok a Zemplén-hegység és környékének halfaunájához. - Calandrella 5: 32-34. Endes M. 1991: Tokaj-Zempléni hegyvidék emlős faunájáról. - Calandrella 5 Erzberger P. 1998: Distribution of Dicranum viride and Dicranum tauricum in Hungary. - Studia Bot. 29: 35-47. Faragó S. 1989: A farkas (Canis lupis LINNÉ, 1758) 1920-1985 közötti előfordulása Magyarországon. - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 14: 139-164. Farkas S. 1997: A magyarországi palástfüvek (Alchemilla spp.) áttekintése. - Kitaibelia 2: 181-192. Hargitai Z. 1942: A mogyorostetői forrásláp növényzete. - Acta Geobot. Hung. 4: 265-280. Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris Wulf. a Bélkőn és néhány érdekesebb adat a Magyar Középhegység flórájából. - Magyar Botanikai Lapok 32: 77-83. Kovács T. - Hegyessy G. 1989: A Necydalis major L. új magyarországi lelőhelye, adatok életmódjához (Coleoptera, Cerambycidae). - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 14: 129-131. Muskovits J. - Hegyessy G. 2002: Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae). - Grafon Kiadó 1-404. Oláh J. 1964: Adatok a Zempléni hegység Trichoptera faunájának ismeretéhez. - Rovartani Közlemények 17: 75-86. Pifkó D. - Somlyay L. - Lőkös L. 2003: Adatok a Zempléni-hegység flórájához. - Kitaibelia 8: 187. Simon T. 1977: Vegetationsunterschungen im Zempléner Gebirge. - Akadémiai Kiadó, Budapest Soó R. 1939: Északi reliktumnövények Magyarország flórájában. - Acta Geobot. Hung. 2: 151-199.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level:

Code Cover [%]
HU99100.00

5.3 Site designation (optional)

It is a protected area (Zemplén Landscape Protection Area).

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: A fajgazdag szőrfűgyepek fennmaradását évenként egyszer történő kaszálással esetleg megfelelő állománynagyság mellett pásztorló, vagy szakaszolt legeltetéssel szükséges biztosítani. A cserjésedés-erdősülés folyamatosan visszaszorítandó, elsősorban szelektív kézi cserjeirtással. A kékperjés láprétek és hegyi kaszálórétek fennmaradása évenként egyszer lehetőleg nyár végére kitolt kaszálással biztosítandó, a beerdősülő területeken a cserjésedés-erdősülés folyamatosan visszaszorítandó, elsősorban szelektív kézi cserjeirtással, mely beavatkozás esetében kímélendő a védett füles fűz (Salix aurita). A tőzegmohás lápok fennmaradásához biztosítandó az élőhely zavartalansága, fenntartandó a vízellátottság jelenlegi állapota, az élőhelyről nem vezethető le az ott összegyűlő csapadékvíz. A cserjésedés-erdősülés folyamatosan visszaszorítandó, elsősorban szelektív kézi cserjeirtással, mely beavatkozás esetében kímélendő a védett füles fűz (Salix aurita). A mészkerülő bükkösök valamint szubmontán és montán bükkösök termőhelyén álló idegenhonos állományok (elsősorban lucosok) átalakítandók, az erdőgazdálkodással érintett állományok szálaló jellegű beavatkozással (szálalás, szálalóvágás) kezelendők. Nevelővágások (tisztítások, gyérítések) során az elegyfafajok és a lábon álló holtfa kímélendők, az idegenhonos fafajok (Pinus sylvestris, Picea abies, Larix decidua, stb.) eltávolítandók, egészségügyi termelések esetében 5 m3/ha mértékig álló (vastag) holtfa visszahagyandó. Az illatos csengettyűvirág állományának megőrzése érdekében élőhelyeit évente egyszeri alkalommal kaszálni szükséges, valamint amennyiben szükséges az élőhelyén kézi szelektív cserjeirtás végzendő. A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, magaskórósok) megőrzése szükséges. A vízi futrinka állományainak fennmaradása érdekében az erdős területen megtalálható vizes élőhelyek, patakok parti sávjában kialakuló (sásos, magaskórós) vegetáció, illetve a lápok megőrzése szükséges. Az erdélyi tarsza állományainak megőrzéséhez a magasfüvű kaszálórétek fenntartása szükséges. Az élőhelyeinek becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni. Az erdélyi avarszöcske állományának fennmaradásához a magas füvű gyepek és az ezekhez kapcsolódó sűrű, cserjés szegélyek megőrzése szükséges. Az élőhelyeinek túlzott mértékű becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni, a magas füvű gyepek részlegesen (pl. sávosan) kaszálandók. A havasi cincér állományának megőrzése érdekében biztosítani szükséges a bükkösökben a holt faanyag jelenlétét, a sérült, lábonszáradt fák meghagyását. A Dobozi pikkelyescsiga állományát, az élőhelyeit jelentő üde, nedves erdők zavartalanságának biztosításával, valamint a vadállomány taposása által okozott kár csökkentésével lehet megőrizni. A faj védelme érdekében kerülni kell a faállomány véghasználatát, tarvágásos letermelését, illetve az olyan mértékű gyérítést, mely az élőhely kiszáradását eredményezheti. A vérfű hangyaboglárka állományok fennmaradása érdekében a vérfüves üde gyepek kaszálással történő fenntartása szükséges. A kaszálást ezeken a gyepeken legalább részben ki szükséges tolni nyár végéig, vagy a gyep egy részét kaszálatlanul szükséges hagyni. A tiszai ingola és a Petényi márna állományok fennmaradása érdekében természetközeli állapotú, gyorsabb folyású patakszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. Szintén szükséges a patak menti kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. Az állományaik növekedése érdekében a telepített pisztáng-állományok visszaszorítása szükséges. A halászati üzemi tervekben érvényre kell juttatni, hogy haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők. Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő. Minden fontos telelőhelyen a teljes telelési időszak során kerülendő a denevérek zavarása, illetve a barlangbejárások szüneteltetése szükséges. Minden lezárt, vagy nem megfelelően lezárt barlang esetében denevérbarát lezárás, illetve biztonságos denevérbejárók létesítése szükséges. Gondoskodni kell a gyenge állékonyságú bányavágatok fenntartásáról és rendszeres ellenőrzéséről. A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák. A hiúz állományának megőrzése érdekében az élőhelyét jelentő erdők zavartalansága biztosítandó. Ennek érdekében a nagyobb létszámú túristacsoportok és a tömegsportrendezvények területen történő megjelenése és áthaladása korlátozandó, illetve megakadályozandó. A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUBN20084
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY