Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

A

1.2 Site code

HUKN10004

1.3 Site name

Alpár-bokrosi tisza-ártéri öblözet

1.4 First Compilation date

2003-12

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:2004-05
National legal reference of SPA designation275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:20.033900
Latitude:46.817200

2.2 Area [ha]

5026.9500

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
BA229Alcedo atthis             
BA043Anser anser    250  300     
BA043Anser anser    30  50     
BA404Aquila heliaca       
BA029Ardea purpurea    10     
BA024Ardeola ralloides    10  15     
BA060Aythya nyroca    10     
BA021Botaurus stellaris             
BA196Chlidonias hybridus    20  65     
BA031Ciconia ciconia               
BA030Ciconia nigra    50  100     
BA081Circus aeruginosus       
BA082Circus cyaneus    10     
BA122Crex crex      10     
BA238Dendrocopos medius             
BA429Dendrocopos syriacus               
BA236Dryocopus martius    10           
BA027Egretta alba    15  30     
BA026Egretta garzetta    20  40     
BA511Falco cherrug       
BA075Haliaeetus albicilla       
BA131Himantopus himantopus      10     
BA022Ixobrychus minutus    10     
BA338Lanius collurio    15  20     
BA073Milvus migrans               
BA023Nycticorax nycticorax    20  25     
BA094Pandion haliaetus       
BA393Phalacrocorax pygmeus    500  800     
BA393Phalacrocorax pygmeus    30  300     
BA234Picus canus               
BA034Platalea leucorodia             
BA120Porzana parva       
BA119Porzana porzana    10     
BA162Tringa totanus             
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acherontia atropos                   
Acrida hungarica                   
Aglais urticae                   
Ammobiota festiva                   
Apatura ilia                   
Archiearis puella                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Carabus cancellatus tibiscinus                   
Carabus clathratus stygius                   
Carabus ulrichii planitiae                   
Catocala fraxini                   
Copris lunaris                   
Dorcus parallelipipedus                   
Ennomos quercarius                   
Epitheca bimaculata                   
Eptesicus serotinus                   
Erinaceus concolor                   
Helix pomatia                   
Hyla arborea                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Martes martes                   
Megopis scabricornis                   
Myotis daubentoni                   
Natrix natrix                   
Nyctalus noctula                   
Oberea euphorbiae                   
Odontognophos dumetatus                   
Parnopes grandior                   
Pelobates fuscus                   
Periphanes delphinii                   
Phalera bucephaloides                   
Pipistrellus pipistrellus                   
Rana arvalis                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Saragossa porosa kenderesiensis                   
Sorex araneus                   
Staurophora celsia                   
Talpa europaea                   
Vanessa atalanta                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N064.00
N0712.00
N091.00
N109.00
N1553.00
N166.00
N2010.00
N235.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

The site is the floodplain of Tisza River with backwaters and moorlands in the flood basin, with a mosaic of Salicion albae, Fraxino pannonicae-Alnetum and forest-plantations, floodplain meadows and arable lands. Introduction in practice of the appropriate management of forests and cultivated lands are the key factor of conservation efforts.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: kis kárókatona, bakcsó, üstökös gém, kis kócsag, kanalasgém. Kiemelt fontosságú cél a következő madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: cigányréce, haris. It has high importance because it is the greatest remaining floodplain in the Middle- and Lower-Tisza-region in Hungary. Natural (not planted) willow-poplar alluvial forests are quite rare in these regions, and this applies also to riparian mixed forests with Quercus robur. Nevertheless the site contains valuable stands of both. It has medium quality. Most marshes are in good natural state but spreading of adventive invasive Amorpha fruticosa can threaten even them. In the past decades there were long periods without inundation (owing to a secondary dike) and it was unfavourable for a lot of alluvial forest stands. Extreme floods of 1999-2000 have exterminated many alluvial meadows and most of the undergrowth in riparian mixed forests because of very high and long-lasting water cover. (The secondary dike had also a role in these events because it did not let the incoming water to leave the area in a natural way.) Invasion of agressive adventive plant species is also a very serious damaging factor, mainly for natural forests; the most important invasive species are: Amorpha fruticosa, Echinocystis lobata, Acer negundo, Vitis riparia, Fraxinus pennsylvanica. It is one of the most important breeding and migrating floodplain territories for herons, waterfowl, and shorebirds along the River Tisza basin. Although 55 % of the site is agricultural, and artificially forested territory, but these fields are important for the migrating waterfowl populations as feeding habitats, while the planted forests are breeding habitats for a few threatened species, for example Black Stork and White-tailed Eagle.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03.01i
MA04.03i
HA06i
LA07b
MA08b
MB02i
LD02.01i
ME01o
LF02i
MF03i
MG01i
HI01b
HJ02b
MJ03.01i
MK01.02i
MK02i
LM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA06.04i
MB02i
HJ02b

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Barabás, S. (1999): A Lakitelek-Szikrai mintaterület élőhelytérképezése és leírása. A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképezése program 41. számú területe, pp. 39. (research study) Bartha, D. (1998): Veszélyeztetett erdőtársulásaink I. Fűz-nyár (puhafás) ligeterdők Erdészeti Lapok CXXXIII. évf. 1. szám 23. pp. Bodrogközy, Gy. (1961): Ökologische Untersuchungen der Máhwiesen und Weiden der Mittel-Theiss (Das Leben der Tisza, XIII.) Aus dem Botanischen Institut der Universitát Szeged, 196-216. pp. Dapsy, L. (1869): A Tisza szabályozás befolyása a magyar talajra. 97-108. pp. Deák Antal, A. (2000): A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere - Hidrológiai Közlöny 80. évf. 2. sz. 65-77. pp. Halász, T. (1995): Tisza Program. Erdészeti Ágazati Helyzetfelmérés, pp. 77. (research study) Havranek, L. (1961): Das Leben der Tisza XVI. Mammological investigations in the Tisza basin. Acta Biol. Szeged. VII(3-4):139-142. Havranek, L. (1962): Life of the river Tisza XX. Mammological investigations in "Tos"-forest. Acta Biol. Szeged. VIII (1-4):167-171. Havranek, L. and Molnár, H. (1965): Preliminary report on the Arachnoidea-fauna of the Tisza-Valley Tiscia1:93-107. Horváth I., Margóczi K: (1979): Region reconstruction of the Tisza dead-arm at Lakitelek on the basis of the ecological investigations performed in Toserdo.Tiscia 14:89-104. Ihrig, D. (1973) (szerk.): A magyar vízszabályozás története.:--. Budapest, 398 pp Kárpáti, I.: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Növénytani Tanszék pp. 73-81. L. Lőkös and M. Rajczy (eds) (1999): The flora of the Kiskunság National Park.- Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 466 pp. Lászlóffy, W. (1971): A Tiszavölgy vízrajzi képe a szabályozási munkák küszöbén - .In: A Tisza szabályozása I. rész: 1846-1879. (eds. Botár, I., Károlyi, Z. ) pp.7-17. VIZDOK, Budapest. Lászlóffy, W. (1982): A Tisza vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. - Akadémia Kiadó, 570-571. pp. Marosi, S. - Szilárd J.: A tiszai Alföld. Budapest, 1969. 381 p. Molnár, B. (1992) (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park földtani és vízföldtani viszonyai, pp. 205. (research study) Nagy, Sz. (1998): Fontos madárélőhelyek Magyarországo. - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 138 pp. Oláh M., Tóth J., A. Oláh J., Bodea T. (2000): Parti pufferzóna szerepe a folyóvölgyi nitrogén-anyagcserében a Tisza mentén. Hidrológiai Közlöny 80:339-341. Öko, R. (2000): A magyarországi folyók töltésezett szakaszán kialakult hullámterek területhasználatának jellemzése. pp.339-341. Pálfai, I. (1995) (szerk.): Tisza-völgyi holtágak. - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 168 pp. S. Mahunka (ed.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 491 pp. S. Mahunka (ed.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 479 pp.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level:

Code Cover [%]
HU99100.00

5.3 Site designation (optional)

22% of the site is part of the Kiskunság National Park. An additional 22% of the site is "Ex lege Protected Bog", a further 66 % is not protected. The whole site is part of the "A Tisza homokhátsági vízgyűjtője" Environmentally Sensitive Area.

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:11% Kiskunság National Park Directorate, 14% State Forestry Company (KEFAG Inc.), and Water Management Authority, 77 % private landowners.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. A jelölő élőhelyek minőségét fenntartani, lehetőség szerint fejleszteni szükséges. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A mezőgazdasági művelés során a hullámtéri szántóföldek földhasználatának meghatározása, az extenzív művelés előtérbe helyezése kiemelt célként határozható meg. A mezőgazdasági művelés fenntartása (gyepek és szántóföldek) a nyílt területek által biztosított élőhely-mozaikok fenntartása érdekében. Szántóföldi és gyepgazdálkodási tevékenység fenntartása és fejlesztése az inváziós növények (pl. gyalogakác) terjedésének visszaszorítása érdekében. Gyepgazdálkodás során a kaszálás mellett a szarvasmarhával történő legeltetést is előtérbe kell helyezni. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával, szükség esetén pótlásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti tevékenységek nem végezhetők. A halászati és horgászati tevékenység során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő, vonuló és telelő madárállományokra. A kiemelt táplálkozó területeken a madarak zavarásával járó tevékenység (pl. riasztás) nem folytatható. Az emberi jelenlét által okozott zavarás és veszélyeztetés elkerülése érdekében a turisztikai, vadgazdálkodási és vadászati tevékenységeket és azoknak a terület madárállományára gyakorolt hatásait folyamatosan monitorozni szükséges. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így a hullámtéri szántóföldek földhasználati problémáinak megoldása (művelés megváltoztatására van szükség), nem megfelelő erdőgazdálkodás megszűntetése, a gyalogakác terjedésének megakadályozása, kiemelten a réteken, de felhagyott szántóföldi környezetben is, a madarak zavarásának elkerülése, illetve a különféle vízgazdálkodási problémák kiküszöbölése. A Tisza áradásai során megfelelő élőhelyek alakulnak ki a vízimadarak számára, de a művelés elmaradása a gyepek degradációját okozza, így fenntartó gazdálkodás feltételeit biztosítani kell. There is a management plan for the national park site (22%) from 2000; its contents are incomplete and not according to the relevant national legislation, to be updated.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN10004
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY