Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20001

1.3 Site name

Felső-kiskunsági szikes puszta

1.4 First Compilation date

2003-08

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.156400
Latitude:47.065800

2.2 Area [ha]

15776.0000

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      10561  0.00 
6250  info      180  0.00 
6260  info      570  0.00 
6440  info      211  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
F1130Aspius aspius                 
A1188Bombina bombina    100000  2000000     
P4081Cirsium brachycephalum    2000000  5000000     
F1149Cobitis taenia                 
I4016Dorcadion fulvum cervae    100000  500000     
R1220Emys orbicularis    200  500     
M1355Lutra lutra    10  20     
I1060Lycaena dispar    500  5000     
F1145Misgurnus fossilis                 
M2633Mustela eversmannii           
F1134Rhodeus sericeus amarus                 
M1335Spermophilus citellus    400  800     
A1993Triturus dobrogicus    500  5000     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acherontia atropos                   
Acrida hungarica                   
Adonis vernalis                   
Allium sphaerocephalon                   
Anax parthenope parthenope                   
Astragalus asper                   
Athene noctua    10               
Batazonellus lacerticidus                   
Blackstonia acuminata                   
Bombus fragrans                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Calosoma auropunctatum                   
Centaurea sadleriana                   
Copris lunaris                   
Coronella austriaca                   
Crocidura leucodon                   
Crocidura suaveolens mimula                   
Epacromius coerulipes                   
Gampsocleis glabra                   
Hemaris tityus                   
Hyla arborea                   
Inachis io                   
Iris pumila                   
Iris spuria                   
Lacerta agilis                   
Libellula fulva fulva                   
Limosa limosa    25  30               
Lycosa singoriensis                   
Natrix natrix                   
Neomys anomalus milleri                   
Netocia ungarica                   
Ophrys sphegodes                   
Orchis coriophora                   
Orchis laxiflora ssp. Palustris                   
Orchis morio                   
Pandoriana pandora                   
Pelobates fuscus                   
Periphanes delphinii                   
Pipistrellus pipistrellus                   
Podarcis taurica                   
Rana arvalis                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Saragossa porosa kenderesiensis                   
Sorex araneus                   
Sorex minutus                   
Sympetrum depressiusculum                   
Taraxacum serotinum                   
Tringa stagnatilis    10               
Tringa totanus    35  40               
Tyto alba                 
Zodion cinereum                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0381.00
N092.00
N1511.00
N236.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: farms, buildings, canals, minor roads and fishponds, gravel pits, artificial ponds, small woods, dikes. Geology, hydrogeology, pedology Following the withdrawal and the sedimentation of the Late Miocene Lake Pannon in this region of the Great Plain, approximately 4.5 million years ago, the ancestral structures of the Danube, the ancient Tisza and the tributaries of the latter appeared. From this point on, the previous lake sediment supply was replaced by river sedimentation (primarily by the Danube). Until the Günz-Minden Interglacial in the Pleistocene Ice Age following the Pliocene Epoch the Danube ran southeast-bound towards Szeged, cutting the region in half, and supplied river sedimentation in a width of some 1000 metres. In the Günz-Minden Interglacial of the Ice Age a major change occurred: with the development of the region's southwestern depression (Kalocsa depression) the Danube gradually started to drift westward by leaving its previous diagonal flow direction and took over its present north-south position. The Danube had already filled up the previous areas. River sedimentation ceased on the alluvial fan replacing these, situated east of the region, which remained higher than the Transtisza region, and a thick eolic sedimentary layer was deposited on it (in the areas undisturbed by water).

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Dorcadion fulvum cervae (pusztai gyalogcincér), Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Spermophilus citellus (ürge), Mustela eversmannii (molnárgörény), Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat). Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), 6250 (síksági pannon löszgyepek). It has high importance; it is one of the most important salty areas between the Danube and Tisza rivers in the Great Hungarian Plain. The "szoloncsák" and "szoloncsák-szolonyec" types of these alkaline soils and salty habitats are charactersed by salt accumulation levels on or close to the soil surface, but they differ from the famous salt lands of the Hortobágy. (In the latter region the salt accumulation level is more distant from the soil surface, and there are also differences in the chemical composition of soils.) Its quality varies from medium to high degree. The site is important not only from the point of view of natural inland salt habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA02.01i
HA03.01i
MA04.01i
LA04.03i
MA06i
MA07i
MA08i
MC01.01o
LD01i
LE01o
MH01b
HI01b
LJ01.01i
HJ02b
MJ03.02i
MK01.03i
MK02i
HM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA04i
MJ02i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Bagi, I. (1991). A Felső-szunyog pusztai bioszféra-rezervátum természetvédelmi értékelése. Természetvédelmi Közlemények, 1(1), 41-48. Bagi, I. (1988). The role of water management in the degradation processes of halophilic vegetation in Hungary . Environmental Conservation , 15(4), 359-362. Bagi, I. (1987). The vegetation map of the Kisapaj UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 33, 63-74. Bagi, I. (1989). The vegetation map of the Tripolisz UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 35, 39-51. Bagi I. - Molnár Zs. (1997): Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR): Szikesek, in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szekr. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 92-99p. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1966. Tom. 12. 9-26. pp. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation Acta Botanica Hungaricae 1965. Tom. 11. 22-51. pp. Galgóczy, K. (1877). Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Monographiája. Budapest: Weiszmann testvérek. Harmat I.: A lecsapolások, a vízrendezések hatása a Duna-völgy hidrológiai- és talajviszonyaira. Növénytermesztés és környezetvédelem, MTA Agrártudományok osztálya 1999, 107-110 Harmat I.: A vízrendezések hatása a Duna-völgy szikes talajaira. Agrokémia és Talajtan Tom. 49.( 2000) No. 3-4. 369-380. Harmat I.: A duna-völgyi szikes talajok és ezek talajvizének sótartalma. Agrokémia és Talajtan Tom. 49.( 2000) No. 3-4. 383-397. Járai-Komlódi, M. (1987). Postglacial climate and vegetation history in Hungary. In: Pécsi, M. & Kordos, L. (eds), Holocene environment in Hungary (pp. 37-47). Budapest: Akadémiai Kiadó. Kerner, A. (1863). Ungarisches Tiefland. In: A. Kerner Das Pflanzenleben der Donaulander (pp. 17-102). Innsbruck: Wagner Verl. Prodán Gyula: Bács-Bodrog-vármegye sziki növényei 96-137. pp. Moesz Gusztáv: A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete 100-112. pp. P. Verseghy Klára: Lichenológiai vizsgálatok a Kiskunségi Nemzeti Park Területén Bot. Közl. 1983. 70. kötet 1-2. füzet 61-69. pp. Lőkös L. & Rajczy M. (1999). The Flora of the Kiskunság National Park. Volume 2. Cryptogams (Natural History of the National Parks of Hungary No. 9.). Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Mahunka, S. (1986). The Fauna of the Kiskunság National Park (National History of the National Parks of Hungary No. 4). Budapest: Akadémiai Kiadó. Mahunka, S. (1987). The Fauna of the Kiskunság National Park (National History of the National Parks of Hungary No. 5). Budapest: Akadémiai Kiadó. Mike K. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA Budapest 1991. Molnár, Zs. & Vajda, Z. (1999). Habitat mapping in the Danube-Tisza Interfluve (D-TMap project, 1996-2000). In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 18-19). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Pécsi, M. (1967). A dunai Alföld (Magyarország tájföldrajza No. 1). Budapest: Akadémiai Kiadó Soó, R. (1931). A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi Közlemények, 59(1-3), 1-15. Szujkó-Lacza, J. & Kováts, D. (1993). The Flora of the Kiskunság National Park. In the Danube-Tisza Mid-Region of Hungary (Natural History of the National Parks of Hungary No. 6.). Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Tóth, K. (1979). Nemzeti Park a Kiskunságban. Budapest: Natura. Tóth, K. (1985). Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975-1984 . Budapest: Hungexpo. Tóth K. (1995): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park Házinyomda Kft.Kecskemét Tóth, T. (1999). Dynamics of salt accumulation in salt-affected soils. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 25-26). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Tóth, T. & Kuti, L. A talaj sótartalom-változás tényezői a kiskunsági Apajon. In: Talaj és környezet. (pp. 106-115). Debrecen. V. Sipos Julianna-Varga Zoltán: A Kárpát-medence kontinentális sziki rétjeinek és gyepeinek (Puccinellio-Salicornetea Soo 1947) növénytársulástani áttekintése Calandrella 1996. X/1-2. 58-102. pp. Simon Tibor: Hazai fontosabb társulások áttekintése Kézirat 1990. 1-18. pp. Jakucs P.: Az Alföld növényföldrajzának általános jellemzői 74-77., 86-89. pp. Harmati István: A vízrendezések hatása a Duna-völgy szikes talajaira Agrokémia és Talajtan 2000. Tom. 49. No. 3-4. 369-382. pp.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level:

Code Cover [%]
HU99100.00

5.3 Site designation (optional)

The site completely includes one part of the Kiskunsag National Park . 85% of the site is National Park. 82% of the site is part of the "Dunavölgyi-sík" Environmentally Sensitive Area, 12% is part of the "Turjánvidék" Environmentally Sensitive Area. 80% of the site is designated under the Biosphere Reserves /M.A.B Man and the Biosphere/ program by UNESCO, since 1979. 2% of the site is "Ex lege" Protected Sodic Lake.

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunság National Park Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 1530 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható szikes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő szikes élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 6250 (síksági pannon löszgyep) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 6250 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható löszgyepi élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő löszgyepi élőhelyek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak túlélését, továbbá a 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. There is a management plan covering 90 % of the site from 1997; its content is incomplete and not according to the relevant national law, to be updated.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN20001
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY