Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name


1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km]:


2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
6260  info      23  0.00 
91I0  info      90  0.00 
91N0  info      15  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
I1078Callimorpha quadripunctaria                 
I4013Carabus hungaricus                 
P2285Colchicum arenarium    750000  750000     
I1086Cucujus cinnaberinus    100  1000     
P4098Iris humilis ssp. arenaria    5000  5000     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acanthaclisis occitanica                   
Acherontia atropos                   
Achillea ochroleuca                   
Acmaeoderella mimonti                   
Acrida hungarica                   
Aglais urticae                   
Alkanna tinctoria                   
Allium sphaerocephalon                   
Archiearis puella                   
Arctia festiva                   
Argiope lobata                   
Astragalus varius                   
Atypus affinis                   
Batazonellus lacerticidus                   
Bufo viridis                   
Calamobius filum                   
Calliptamus barbarus                   
Calosoma auropunctatum                   
Calosoma sycophanta                   
Carabus hortensis                   
Carabus violaceus                   
Catocala fraxini                   
Centaurea arenaria                   
Cephalanthera longifolia                   
Cephalanthera rubra                   
Cetonischema aeruginosa                   
Copris lunaris                   
Corispermum nitidum                   
Coronella austriaca                   
Dianthus serotinus                   
Dorcadion decipiens                   
Dorcus parallelipipedus                   
Echinops ruthenicus                   
Ennomos quercarius                   
Ephedra distachya                   
Epipactis atrorubens subsp. borbasii                   
Eresus cinnaberinus                   
Erinaceus concolor                   
Eudia pavonia                   
Festuca wagneri                   
Formica rufa                   
Gampsocleis glabra                   
Gypsophila fastigiata ssp. Arenaria                   
Helix pomatia                   
Hemaris tityus                   
Hyla arborea                   
Hyponephele lupina                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Iris variegata                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lycaena thersamon                   
Lycosa vultuosa                   
Mantis religiosa                   
Mantispa styriaca                   
Megascolia maculata                   
Megopis scabricornis                   
Natrix natrix                   
Neottia nidus-avis                   
Nymphalis polychloros                   
Oberea euphorbiae                   
Onosma arenaria                   
Oryctes nasicornis                   
Pandoriana pandora                   
Papilio machaon                   
Parnopes grandior                   
Pelobates fuscus                   
Podarcis taurica                   
Proserpinus proserpina                   
Rana dalmatina                   
Rhamnusium bicolor                   
Sciurus vulgaris                   
Sedum hillebrandtii                   
Stipa borysthenica                   
Talpa europaea                   
Theophilea cylindricollis                   
Tragopogon floccosus                   
Vanessa atalanta                   
Vinca herbacea                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

The site is located on the sand dune ridge between the Rivers Danube and Tisza, on the catchment of the former. The soil has mainly evolved from former alluvial sediments deposited here by the wind (eolic origin) in the form of calcifeorus sand and in some parts loessy sand. Thickness of the sand layer is from some to a dozen meters. Soils are alkaline, due to the calciferous sediments of the River Danube blown and deposited here. The sandy pedunculate oak forests and forest-steppes are of great importance and need special attention and management from a nature conservation point of view.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek), Colchicum arenarium (homoki kikerics), Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom). The site safeguards the biggest remained patch of sandy pedunculate oak forests between the Rivers Danube and Tisza, so it is of high importance. Natural and semi-natural habitats of the site are of medium quality.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Bíró, M. (1998): Az első katonai felmérés (1783-1784) feldolgozott élőhely szintű térképe. Bíró, M. (1999): A harmadik katonai felmérés (1883) feldolgozott élőhely szintű térképe Boros, Á. 1952: A Duna-Tisza köze növényföldrajza - Földrajzi Értesítô 1. p. 39-53. Boros, Á. 1915-71: Úti napló 1936 - Kézirat (MTTM Növénytár) Babos, I. 1955: A Duna-Tisza közi homokbuckák termôhelyfeltárása. - Erd. kut., 2: 3-53. Babos, I. 1955: A nyárfások homokbuckán elôforduló megjelenési formái. - Erd. kut., 51: 31-86. Bagi, László 1896: Kecskemét múltja és jelene; Kiadta Kecskemét város közönsége Fényes, E. 1847: Magyarország leírása - Pest. Kerner, A. 1867-1879: Die Vegetationsverhaltnisse des mittleren und östlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens - Öst. Bot. Ztschr. 17-29. Kolossváry, Szabolcsné 1961: Adatok a kerekegyházi homokfásító kísérleti erdészet történetéből - Erdészeti kutatások 1-3, 27. szám, 241-257. Mahunka, S. 1993: The fauna of the Kiskunsági National Park IV-V. Molnár, Zsolt szerkesztette 1999: Erdőssztyepp mozaikok az Alföldön - Kézirat Rakonczay, Zoltán 1990: Vörös Könyv - Budapest, Akadémia Kiadó Soó, R 1968: A magyar flóra és vegetáció növényföldrajzi kézikönyve I. - Akadémiai Kiadó, Budapest Szujkó-Lacza, J.-Kovács. D. (SZERK.) 1993: The flora of the Kiskunság National Park In the Danube-Tisza mid region of Hungary - Magyar Természettudományi Múzeum Tuzson, J. 1941: A magyar Alföld. - Budapest p. 66.


Back to top No data


Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Hungarian state/ KEFAG Inc. State forestry company., 6000 Kecskemét, József Attila u. 2.

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. A 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) élőhely kiterjedése ne csökkenjen egyéb jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt sem. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint, a 91I0 jelölő élőhelyen a sztyeppréti növényzettel borított tisztások elegyedése a zártabb állományrészek közé. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek egyik állományában sem. Minden jelölő erdei élőhely állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges kialakítani őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő erdei élőhelyek - típusonként külön vizsgált - tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyes) élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területének 30%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával, és az állományokat degradáló, természetes felújulást megakadályozó nagyvadállomány hatásának csökkentésével. Az erdőssztyepp-tölgyesek állományainak térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 5%-al növekedjen. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) és az Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeik átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, állományrészeik térbeli kapcsolatainak javításával, a számukra alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, és az élőhelyeket degradáló nagyvadállomány csökkentésével. Az Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges. No management plan available.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)