Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20008

1.3 Site name

Déli-Homokhátság

1.4 First Compilation date

2003-08

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.647222
Latitude:46.205000

2.2 Area [ha]

2385.9700

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      406  0.00 
6260  info      334  0.00 
6410  info      119  0.00 
6440  info      167  0.00 
91F0  info      23  0.00 
91I0  info      10  0.00 
91N0  info      24  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
I4056Anisus vorticulus           
A1188Bombina bombina           
I4029Chondrosoma fiduciarium           
P4081Cirsium brachycephalum    900000  900000     
P2285Colchicum arenarium    250000  250000     
P4074Dianthus diutinus    300  300     
R1220Emys orbicularis           
P4096Gladiolus palustris    80000  80000     
P4098Iris humilis ssp. arenaria    5500  5500     
M1355Lutra lutra    12     
M2633Mustela eversmannii           
M1335Spermophilus citellus    30  60     
A1993Triturus dobrogicus           
I1014Vertigo angustior           
I1016Vertigo moulinsiana           
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Adonis vernalis    100  100               
Alkanna tinctoria                   
Anacamptis pyramidalis                   
Blackstonia acuminata                   
Bufo viridis                   
Bulbocodium vernum                   
Calamobius filum                   
Calosoma auropunctatum                   
Carabus cancellatus                   
Carabus granulatus                   
Carabus violaceus                   
Centaurea sadleriana                   
Cephalanthera rubra                   
Cetonischema aeruginosa                   
Copris lunaris                   
Crocus reticulatus                   
Dianthus serotinus                   
Dorcadion decipiens                   
Dorcus parallelipipedus                   
Epipactis atrorubens                   
Epipactis helleborine                   
Gentiana pneumonanthe                   
Gymnadenia conopsea                   
Gypsophila fastigiata ssp. Arenaria                   
Hyla arborea                   
Iris sibirica                   
Iris spuria                   
Iris variegata                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Muscari botryoides                   
Natrix natrix                   
Nyctalus noctula                   
Nymphaea alba                   
Oberea euphorbiae                   
Onosma arenaria                   
Ophrys sphegodes                   
Orchis coriophora                   
Orchis laxiflora ssp. Palustris                   
Orchis militaris                   
Parnassia palustris                   
Pelobates fuscus                   
Pipistrellus pipistrellus                   
Podarcis taurica                   
Rana dalmatina                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Scarites terricola                   
Stipa borysthenica                   
Theophilea cylindricollis                   
Tragopogon floccosus                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0317.00
N0711.00
N0926.00
N109.00
N1516.00
N164.00
N209.00
N238.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: small farms, channels, minor roads and fishponds. The characteristic feature of the site is that it consists of seven separate units. Most important habitat types are: dry sand habitats such as pannonic sand steppes, humid sand grassland, alluvial meadows, Molinia meadows, reedbeds, different kinds of marshes, poplar woodlands, semi-natural, planted deciduous woodlands, artificial forest cultures.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6260 (pannon homoki gyepek), 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), 91F0 (keményfás ligeterdők), 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek), Colchicum arenarium (homoki kikerics), Gladiolus palustris (mocsári kardvirág), Dianthus diutinus (tartós szegfű), Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom), Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló). It has good quality and great importance. Due to its mosaic structure the site is characterized by high biodiversity both in terms of species and habitats. As a result of the intensive agriculture, these areas are the last remnants of the original vegetation of the southern part of the Duna-Tisza Interfluvial. Units of the site are important stepping-stones from north to south for the fauna and flora as well. The site is very well studied, and well documented. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03.01i
MA04.01i
LA04.03i
HA06b
MA07i
MA08b
HB02i
LF01.01i
MI01i
MJ01.01i
HJ02b
MJ03.01i
MJ03.02i
MK01i
MK02i
MK05i
MM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03i
LA04.01i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Ádám,L.,Merkl,O./1986/: Adephaga of the Kiskunság National Park. I:Carabidae /Coleoptera/.-in.: Mahunka,S. -regd.- The Fauna of the Kiskunság National Park. 1. 119-142. Budapest. Andrési, P. /199/: Az egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái. Stud Nat (Szeged) 1. 77-114. Bálint,S./1976/: A szögedi nemzet A szegedi nagytáj népélete I.- M.F.M. Évk. 1974/75-2. Beliczay, I. /1991/: Veszélyben az egyhajúvirág.-Erd. Lap. 10. 304. Bodrogközy, Gy./1957/: Die Wegetation der Weispappel-Heine in der Reservat "Emlékerdő" bei Szeged-Ásotthalom.- Acta Biol. Szeged. 3. 127-143. Bodrogközy, Gy./1974/: Természetvédelem Csongrád megyében.- Szeged. Csete S. (1996): Egy kiskunsági láprét rövid története és mai állapota (Az ásotthalmi Csodarét tájtörténete, florisztikai és cönológiai leírása), Kézirat, Szeged Csizmazia, Gy. /1979/ Mammológiai vizsgálatok a homokbuckás ásotthalmi "Emlékerdő"-ben. A JGyTF Tud. Közl. 2. 15-23. Csongor, Gy./1978/79/: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák. M.F.M.Évk. 1. 411-423. Csongor, Gy./1980/: A Dél-Alföld növényritkaságai és azok védelme.- Múz. kut. Cs.m. 207-212. Csongor, Gy./1981/: Páfrányok az Alföldön.- Múz.kut.Cs.m. 179-186. Múz. kut. Cs.m. 207-212. Csongor, Gy./1992/: Növényvilág.-in.: Juhász,A. -szerk.- Mórahalom 19-31. Szeged. Csőre,P./1980/: A magyar erdőgazdálkodás története középkor. Budapest. Degen, Á./1904/: A Bulbocodium ruthenicum Bge. a Duna és a Tisza között. Magy.Bot.Lap. 3. 218-219. Enrődi,S./1956/: Lemezescsápú bogarak Lamellicornia.-Faun.Hung. 12. Budapest. Farkas, S. -szerk.- /1999/: Magyarország védett növényei.- Budapest. Fóris,Gy./1970/: Halastavak, víztározók és azok többirányú hasznosítása. Budapest. Fűzné, Kószó, M. Andrési, P. /1991/: A pusztuló semlyékek.-TermBúv. 3. 22-23. Gaál,G. /1896/: A madárvonulás Magyarországon az 1895. év tavaszán. Aquilla 3. 7-123. Gaskó B. (1996): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről Kézirat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged Gajic,M./1986/: Flora i vegetacija Suboticsko-Horgoske Pescsaare. Szabadka. Hatolykai,Pap,I./1935/: Szeged környéke vízrendezésének megoldása és annak hatása a fehértói tógazdaság létesítésére. Víz. Közl. 4. 622-640. Horváth, Á./1989/: Hidrobiológiai vizsgálatok a kelebiai halastavakon. M.F.M.Évk. 1988/1. 497-516. Juhász,A./1989/: A szegedi táj tanyái. M.F.M.Évk. 1982/83-2. Szeged. Juhász,A.-Szécsy,Gy./1970/: Átokházától Ásotthalomig. Ásotthalom. Kaán,K./1931/: Alföldi kérdések. Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben. Budapest. Kaszab, Z. /1962/: Levélbogarak Chrysomelidae. Faun. Hung. 63. Budapest. Kaszab,Z./1971/: Cincérek /Cerambycidae/. Faun.Hung. 10. Budapest. Keresztesi, B./1971/: Magyar erdők 2. kiad. Budapest. Kincsek, I. -szerk.-/1996/: Ásotthalmi Láprét. Szeged. Kiss, F./1914/: Erdészet, Erdőőri Szakiskola.-in.: Szűts,M. Szeged mezőgazdasága. 194-228. Szeged. Kiss, F./1915/: Szeged és környéke homokjának fás növényzetéről. Erd. Lap. 54. 535-539. Kiss, F./1927/: Szeged erdészete.-in.: Kiss,F.,Tonelli,S.,Szigethy,V. Szeged. Magy. vár. mon. Budapest. 185-192. mezőgazdasága. 194-228. Szeged. Kiss, F./1939/: Szeged erdészete. Erd. Lap. in. sep. 1-76. Kopasz, M. -szerk.- 1978/: Védett természeti értékeink. Budapest. Krausz, K.- Pápai, J. /1995/: Adatok egy értékes terület, a Csipak-semlyék flórájához. CSEMETE Évk. 2. 90-102. Lakatos, K. /1891/:Vadászati és madarászati emlékeimből.- Szeged. Lányi ,B./1915/: Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. Magy.Bot. Lap. 13. 232-269. Lányi, B./1916/: Újabb adatok Csongrád vármegye flórájához. Magy.Bot. Lap. 15. 267-268. Lengyel, ,G./1915/: A Királyhalmi m. kir. erdészeti kisérleti állomás területe növényzetének ismertetése. Erd. Kis. 2. 50-73. Magyar, L./1980/: Az ásotthalmi homokerdő.- in.: Marián, M. -szerk. A Dél-Alföld madárvilága.- Szeged.15-22. Magyar, L./1970/: Madártani megfigyelések az ásotthalmi erdőben. A Szeg. Tk. Főisk. Tud. Közl. 109-114. HU-RO-SCG1/146 Interreg program keretében készült ökológiai felmérések (research report) a SZTE Ökológiai Tanszék részéről

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No data

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek egyik állományában sem. Minden jelölő erdei élőhely állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 15%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő erdei élőhelyek - típusonként külön vizsgált - tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91F0 (keményfás ligeterdők) és 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább a típusonként külön összesített területük 30%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és az állományokat degradáló, természetes felújulást megakadályozó nagyvadállomány hatásának csökkentésével. Térbeli kapcsolataik javítása érdekében kiterjedésük felmérési időszakonként legalább 10%-al növekedjen. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 15%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 15%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a zavarásra érzékeny nyílt homoki gyepeken a rendszeres gyephasználat felhagyása, a nagyobb fűhozamuk miatt hasznosítható gyepeken a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A pannon homoki gyepek térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 2%-al növekedjen. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, kezeletlen élőhelyein a mérsékelt legeltetés biztosításával, továbbá nagyobb kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén az aszályok kártételének csökkentése védett - az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Gladiolus palustris (mocsári kardvirág) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyein folyó gyepkezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5%-al növelni szükséges. A Dianthus diutinus (tartós szegfű) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Az Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeik átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, állományrészei térbeli kapcsolatainak javításával, a számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, és az élőhelyeket degradáló nagyvadállomány csökkentésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges. A Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló) állományait stabilan kimutatható méretűre szükséges növelni, a számára alkalmas sztyeppréti élőhelyek kiterjedésének és természetességének növelésével. A faj állománynagyságának megállapítása és ökológiai igényeinek felmérése érdekében intenzív állományfelmérést szükséges végezni utolsó ismert élőhelyein, illetve a térségbeli potenciális élőhelyeken. A Bombina bombina (vöröshasú unka), a Triturus dobrogicus (dunai gőte) és az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban állományaik térbeli kapcsolatainak javításával, a számukra alkalmas vizes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával. There is a management plan of the site from 2003; its contents are incomplete.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN20008
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY