Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20011

1.3 Site name

Fülöpházi homokbuckák

1.4 First Compilation date

2003-11

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.421944
Latitude:46.892500

2.2 Area [ha]

2117.1300

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      616  0.00 
6260  info      707  0.00 
91N0  info      25  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
A1188Bombina bombina    100  1000     
P4081Cirsium brachycephalum    1001  10000     
M1335Spermophilus citellus    10  100           
A1993Triturus dobrogicus    100  1000     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acanthocinus aedilis                   
Acherontia atropos                   
Achillea ochroleuca                   
Acrida hungarica                   
Acrocephalus arundinaceus                   
Acrocephalus palustris                   
Acrocephalus schoenobaenus                   
Acrocephalus scirpaceus                   
Acrotylus longipes                   
Actitis hypoleucos                   
Aglais urticae                   
Agrostemma githago                   
Alauda arvensis                   
Alkanna tinctoria                   
Allium moschatum                   
Allium sphaerocephalon                   
Anaciaeschna isosceles isoceles                   
Anas acuta                   
Anas clypeata                   
Anas strepera                   
Anser anser                   
Anthus pratensis                   
Anthus trivialis                   
Ardea cinerea                   
Argiope lobata                   
Asio otus                   
Astragalus varius                   
Athene noctua                   
Aythya fuligula                   
Blackstonia acuminata    1001  10000               
Bucephala clangula                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Buteo buteo                   
Buteo lagopus                   
Calidris alpina                   
Calosoma auropunctatum                   
Carabus violaceus                   
Carduelis cannabina                   
Catocala fraxini                   
Centaurea arenaria                   
Centaurea sadleriana                   
Cephalanthera rubra                   
Certhia brachydactyla                   
Cetonischema aeruginosa                   
Charadrius dubius                   
Copris lunaris                   
Corispermum canescens                   
Corispermum nitidum                   
Corvus monedula                   
Cuculus canorus                   
Cygnus olor                   
Delichon urbica                   
Dendrocopos maior                   
Dendrocopos minor                   
Dianthus serotinus                   
Dolomedes fimbriatus                   
Dorcus parallelipipedus                   
Echinops ruthenicus                   
Emberiza citrinella                   
Emberiza schoeniclus                   
Ephedra distachya    1001  10000               
Epipactis atrorubens                   
Epipactis bugacensis    101  250               
Epipactis helleborine                   
Eptesicus serotinus                   
Erinaceus concolor                   
Eublemma pannonica                   
Falco subbuteo                   
Falco tinnunculus                   
Festuca wagneri                   
Galerida cristata                   
Gallinago gallinago                   
Gallinula chloropus                   
Gypsophila fastigiata ssp. Arenaria                   
Helichrysum arenarium                   
Hemaris tityus                   
Hirundo rustica                   
Hyla arborea                   
Hyponephele lupina                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Jynx torquilla                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lanius excubitor                   
Larus ridibundus                   
Lepidium crassifolium                   
Lestes macrostigma                   
Limonium gmelinii    1001  10000               
Limosa limosa                   
Locustella luscinioides                   
Lycosa singoriensis                   
Megascolia maculata                   
Megopis scabricornis                   
Merops apiaster                   
Miliaria calandra                   
Motacilla alba                   
Motacilla flava                   
Muscicapa striata                   
Mustela erminea                   
Natrix natrix                   
Numenius arquata                   
Numenius phaeopus                   
Nymphalis antiopa                   
Onosma arenaria                   
Oriolus oriolus                   
Oryctes nasicornis                   
Otus scops                   
Pandoriana pandora                   
Panurus biarmicus                   
Papilio machaon                   
Pelobates fuscus                   
Phylloscopus collybita                   
Picus viridis                   
Podarcis taurica                   
Podiceps cristatus                   
Podiceps grisegena                   
Podiceps nigricollis                   
Proserpinus proserpina                   
Pulsatilla pratensis ssp. nigricans    25  50               
Rallus aquaticus                   
Rana arvalis                   
Rana dalmatina                   
Rana esculenta                   
Rana lessonae                   
Rana ridibunda                   
Remiz pendulinus                   
Rhyparioides metelkanus                   
Riparia riparia                   
Saragosa porosa kenderiensis                   
Saturnia pyri                   
Saxicola rubetra                   
Sedum hillebrandtii                   
Sitta europaea                   
Sorex araneus                   
Staurophora celsia                   
Stipa borysthenica                   
Sylvia curruca                   
Tachybaptus ruficollis                   
Talpa europaea                   
Tragopogon floccosus                   
Tringa erythropus                   
Tringa nebularia                   
Tringa totanus                   
Triturus vulgaris                   
Upupa epops                   
Vanellus vanellus                   
Vanessa atalanta                   
Vinca herbacea                   
Zygaena laeta                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0334.00
N0931.00
N1516.00
N163.00
N191.00
N209.00
N236.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

It has two main habitat-groups: dry sand habitats such as pannonic sand steppes and pannonic sand dune thickets (the latter in much smaller extension), while on lower levels salt pastures, periodical salt lakes, salt marshes and salt steppes occur. It is characterised by high biodiversity both on species and habitat levels. Some moving inland sand dunes of the site have unique geographical value in the Carpathian basin. Formerly there were quite a lot of small farms among the dunes, partly this is the reason of the little extension of woodlands. The regional decrease of ground water level has unfortunately degraded a lot of its wetland habitats (including humid sand grassland patches at the foot of the dunes). "Other land" types are: small farms, motor road, canals, dense vegetation patches of invasive adventive plants, wastes, etc.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6260 (pannon homoki gyepek), 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte). It has great impotance; it is one of the most studied sand dune and salt wetland areas in the Great Hungarian Plain. A lot of long term scientific monitoring programs and scientific experimental studies go on within the site. It has medium quality. Regional decrease of ground water level has degraded a lot of its wetland habitats, including humid sand grassland patches at the foot of the dunes. Sufficient water level in its periodical salt lakes is getting more and more rare; it occurs only in rainy years. Some decades ago there were quite a lot of small farms among its dunes; the effects of previous (extensive) agriculture can be registered also nowadays.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03.01i
LA04.03i
HA06i
LA07i
LA08i
MB01o
MB02i
LD01i
ME01b
LG01i
HI01b
HJ02b
HK01i
MK05i
HM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03i
LA04i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

The natural values of the site and the scientific studies accomplished in its habitats are well-documented. The following list gives only examples from the relevant documentations. Detailed plant and animal species lists of the site are in: Molnár, L (2002): Fülöpháza (Kiskunsági Nemzeti Park.) Manuscript. Recent habitat map (from 2000) about the main part of the site is in: Bagi, I. (2000): NBmR tájléptékű élőhely-monitorozás"T5x5 099Kiskunság/Fülöpháza" mintaterület térképezése és leírása. Manuscript. Further documentations are: Bagi, I. (1997). Átalakuló homoki vegetáció a Duna-Tisza közén. Kitaibelia, 2(2), 253-264. Bagi, I. (2000). A Cleistogenes serotina inváziójának dokumentumai a Kiskunsági Nemzeti Park "Fülöpházi homokbuckák" UNESCO bioszféra-rezervátum magterületén, 1975-1999. In: Virágh, K. & Kun, A. (eds), Vegetáció és Dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. (pp. 147-156). Vácrátót: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Bagi, I. (1990). The vegetation map of the Szappan-szék UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 36, 27-42. Bagi, I. (1988). The vegetation map of the Szívós-szék UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged, 34, 83-95. Biró, M. & Molnár, Zs. (1998). A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmányok, 5, 1-34. Borsy, Z. (1977). A Duna-Tisza közi hátság homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi Tanulmányok, 1, 43-54. Fekete, G. (1999). Dynamic relationship of primary vegetation types on sand. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 14-15). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Fekete, G. (1992). The holistic view of succession reconsidered. Coenoses, 7(1), 21-29. Fekete, G. & Melkó, E. (1981). Reproductive allocation in the stages of sandy succession. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 27(3-4), 351-364. Fekete, G., Précsényi, I., Molnár, E. & Melkó, E. (1976). Niche studies on some plant species of a grassland community I. Comparison of various measurements. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 22(3-4), 321-354. Fekete, G. & Tuba, Z. (1982). Photosynthetic activity in the stages of sandy succession. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 28(3-4), 291-296. Fekete, G., Tuba, Z. & Melkó, E. (1988). Background processes at the population level during succession in grasslands on sand. Vegetatio, 77, 33-41. Fekete, G., Tuba, Z. & Précsényi, I. (1980). Niche studies on some plant species of a grassland community, VII. Quantity and seasonality of photosynthetic pigments. spring. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 26(3-4), 289-297.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No data

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunság National Park is responsible for the site management on 85% of the site; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy a 91N0 (pannon borókás-nyáras) erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhely megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományaiban. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával, a nagyobb kiterjedésű, homogén tér- és korszerkezetű, őshonos nyárállományok tér- és korszerkezetének javításával, a holtfák mennyiségének növelésével, továbbá az erdészeti kezeléstől mentes, idősödő fa- és cserjeállományú élőhelyfoltok területi arányának növelésével. Véghasználat jellegű fahasználat csak a kevésbé természetközeli állapotú, szerkezetjavításra szoruló borókás-nyáras állományokban történjen. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a hidrológiai viszonyok javítása érdekében végzett mesterséges vízpótlás, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 5%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és a területüket érő, erdőgazdálkodási vagy egyéb eredetű taposási kár, illetve egyéb fizikai bolygatások mérséklésével. A élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható új homoki gyepek kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A Bombina bombina (vöröshasú unka) és Triturus dobrogicus (dunai gőte) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban olyan vizes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, amelyek minden évben alkalmasak a szaporodásra. There is a management plan of the site made in 1998; its contents are incomplete and not according to the relevant national law; to be updated. There has been some progress in the eradication of spontaneously spreading populations of adventive invasive plants (such as Ailanthus altissima, Robinia pseudo-acacia, Elaeagnus angustifolia, Asclepias syriaca) and replacing artificially planted adventive forests; these activities need to be continued more intensively.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN20011
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY