Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20019

1.3 Site name

Baksi-puszta

1.4 First Compilation date

2003-08

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:20.051389
Latitude:46.557500

2.2 Area [ha]

4875.1700

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      2136  0.00 
6250  info      196  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
A1188Bombina bombina           
P4081Cirsium brachycephalum    1000  10000     
F1149Cobitis taenia                 
P2285Colchicum arenarium    100  200     
R1220Emys orbicularis    400  440     
M1355Lutra lutra    15     
I1060Lycaena dispar                 
F1145Misgurnus fossilis           
M2633Mustela eversmannii                 
A1993Triturus dobrogicus           
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Asplenium scolopendrium                   
Astragalus asper                   
Blackstonia acuminata                   
Bufo viridis                   
Centaurea sadleriana                   
Crocidura leucodon                   
Eptesicus serotinus                   
Erinaceus concolor                   
Hyla arborea                   
Iris pumila                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lepidium crassifolium                   
Martes martes                   
Mustela erminea                   
Natrix natrix                   
Nyctalus noctula                   
Orchis laxiflora ssp. Palustris                   
Orchis morio                   
Pelobates fuscus                   
Phlomis tuberosa                   
Plantago schwarzenbergiana                   
Podarcis taurica                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Sternbergia colchiciflora                   
Talpa europaea                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0349.00
N073.00
N095.00
N1518.00
N161.00
N201.00
N2323.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: small farms, canals, minor roads, fallow lands and fishponds (80 %). It is the greatest remaining sodic lowland plain in the Lower-Tisza-region in Hungary. That area was a former flood plain of the River Tisza with calcareous-sodic (what we call solonchak-solonetz type) soil. It presents a nice variation of sodic meadows, pastures, sodic terraces and flat sodic barrens with a typical vegetation consisting of various salt-resistant and halophyte species; natron lakes and marshes and artificial fishponds. The sodic plains belonging here are situated in the Tisza Valley area. Prior to the river control of the Tisza, the Tisza Valley used to be the river's normal floodplain, and then it was an area regularly covered with inland waters. Also, as a result of its pedological (mainly calcareous-sodic plains developed on a fine-grain rock bed) and geological structure (the significant presence of a fine waterproof clay layer) precipitation can hardly filter down and may remain permanently in the depressions. It is generally true that due to the winter precipitation and the high ground water level in the spring significant water volumes appear in the depressions (in the isolated depressions of lake beds and old water flows). The total solute content of the region's ground water is relatively high. Even the smallest values are around 1000 mg/l. The highest values vary between 2-4000 mg/l. In the event of high ground water levels the ground water also brings solutes to the surface via its capillary ascent. The most important cations and anions in the ground water are Na+, Ca2+, Mg2+ and HCO3-. The soil types developed here are: - Chernozem meadow soil types, which are surfaces developed on a sandy loess base situated in the top layers in the region, with a high humus content. Their layer thickness varies between 20-40 cm. Generally the salty ground water already does not impregnate these layers. In cases where these highest locations are relatively expansive, they are cultivated, and if they are smaller in size (a few 100 m2), they form islands on the saline steppe, partly conserving the old sand and loess steppe flora of these areas. - Solonetz meadow or carbonated solonetz soils, which appear patchily in non-classical forms, and are more of a transition between the meadow and sodic soils in various combinations, - Solonchak-solonetz soils, sodic solonchak soils, solonchak soils of eroded salt berms. Among these, the commonest types are calcareous-sodic solonchak-solonetz soils, giving the character of the sodic plains found here. The cause of salination in all cases is the salty ground water with a high Na(Mg,Ca)HCO3 content. The sodic pans hold high salinity water. The natural cycle for the pans in both areas is now a result of the fact that they do not have either inlets or outlets. Only autumn, winter, and spring precipitation and highly salty ground water seepage provide water. During the very arid and hot summers they lose their water, partially or totally drying out. A process of sodification started, induced by the evaporation which is much higher than the amount of precipitation (average evaporation is 1100 mm/yr., precipitation 500-650 mm/yr.). These are shallow pans (average depth 25 cm), therefore, given the amount of evaporation a large amount of their water evaporates quite easily. This cycle of filling up and drying out has led to the forming of salt deposits on the soil surface and the topsoil due to the high salt content of the groundwater. This in turn makes the water in the pans highly sodic (e.g. average pH between 10-11, and salinity of 15-32.000 mg/l in summer). These sodic pans can also turn into salt-affected temporary wetlands and marshes due to the process of eutrophication. The eutrophication of these pans is thought to be a natural process, however it is also thought that the process has been greatly accelerated by increased inorganic pollution of the surrounding areas caused by human influences. Climate The climate variations are limited in the region of the Carpathian Basin. The macroclimate can be considered a homogenous basic feature in terms of surface and fauna evolution, as well. The region has a temperate continental climate. Its unique features are limited cloud cover, a relatively high number of sunny hours, high daily and annual temperature variation, relative dryness and very low humidity values. This region is the area with the least cloud cover in Hungary. The annual average cloud cover is 52-57%. The annual average number of sunny hours is approx. 2050. At the same time this is one of the warmest areas in the country. No significant variations exist in this region. The annual average temperature is between 10-11oC. The mean temperature of the coldest month (January) is between minus 1.5 and minus 2oC, while that of the warmest month (July) is 21-22oC. Characteristically of areas with a continental climate, the annual average temperature variance is quite significant (23-24oC). The region can be classified within Hungary as one with a short winter and a long summer. The number of winter days is only 26-31, however, major frosts are common. Spring comes early, and the average temperature rises above 10oC in the whole region between 7-12 March. The number of summer days is 81-84. In the fall the daily average temperature falls below 10oC again generally between 17-21 October.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Lutra lutra (vidra). Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), 6250 (síksági pannon löszgyepek), Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat), Misgurnus fossilis (réti csík), Emys orbicularis (mocsári teknős). Its has good quality and high importance because it is the greatest remaining sodic lowland plain in the Lower-Tisza-region in Hungary. Due to the extensive grazing practised here for a long time the grasslands on sodic soil are in good condition, and the sodic pan and marshes are in good natural state as well. The site is important not only from the point of view of natural inland sodic habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. Some parts of the artificial fishponds, managed by the Kiskunság National Park Directorate, function as a semi-natural marsh, and have great importance for the insect and bird life as well.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03.01i
LA04.01i
MA04.03i
HA06b
MA07i
MA08b
ME01b
LF01i
LF03.01i
LH01b
MI01i
LJ01.01i
HJ02b
MJ03i
HK01i
MK02i
HM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03i
HA04i
MF01i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Andó M. (1966): Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen teiche im südlichen teil der grossen tiefefbene. Acta Geographica Szeged. Tom.VI. Fasc.1-4. 23-53p. Andó M. (1968): A Pusztaszeri Dongér-tó természeti földrajzi viszonyai. Kézirat Szeged Andó M. (1975): A dél-alföldi szikes tavak természetföldrajzi adottságai. Hidrológiai Közlöny. 55. 27-35p. Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p. Bankovics A. (1971): Kis csér (Sterna albifrons) és kucsmás billegető (Motacilla flava feldeggi) a Csaj-tavon. Állattani Közlemények. 58. köt. 160-163. p. Bod P.(1974): Néhány ritkább madárfaj a Csaj-tavon. Puszta, 5. sz. Szeged 1974. 15-16. p. Bod P. (1975): A billegető cankó (Actitis hypoleucos) mozgalma a Csaj-tavon az 1973-74. években. Puszta, 6. sz. Szeged. 8-10. p. Bodrogközy Gy. (1962): Die standortökologischen verhaltnisse der halophilen pflanzengesellschaften des Pannonicum. I Untersuchungen an den solontschak-szikböden der südlichen Kiskunság. Acta Botanica Tom.VIII. Fasc. 1-2. 1962. 1-37p. Bodrogközy Gy. (1965/a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. Acta Botanica Tom.XI. 1965. 1-51p. Bodrogközy Gy. (1968): A Pusztaszeri Dongér-tó Makrovegetációja. Kézirat Szeged Bodrogközy Gy. (1974): Természetvédelem Csongrád megyében. Szeged., 47 p. /A Csongrád megyei. Tanács Természetvédelmi Bizottsága kiadványai 1./ Bodrogközy Gy. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. A Békés-megyei Múzeumok Közleményei 6-1980. 29-50p. Ihgrid D. (1973): A magyar vízszabályozás története. 398p Budapest Marián M., Varga B.-né 1969): A pusztaszeri rezervátum és madárvilága. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1969/1. 229-256. p. Marián M. (1969): A Pusztaszeri Rezervátum és madárvilága. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1. 229-256p. Marián M. (1970): A magyarországi szikesek vertebráta faunája Hidrológiai Tájékoztató,pp.139-140. Budapest Marián M.: A dél-magyarországi szikes vizek avifaunájáról. Összefoglaló tanulmány az IBP munka keretében végzett tízéves kutatás eredményeiről. Kézirat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Intézetében. 1973. 22 . p . Marián M. (1971): Die Vertebratafauna der südungarischen Sodaböden. Sitzungberichte der Österr. Akad. der Wissen., Mathem, -Naturw. Kl. Abt. I. Bd. 8-10. pp. 319-324. Wien Marián M. (1973): A déi-magyarországi szikesvizek avifaunájáról. Összefoglaló tanulmány az IBP munka keretében végzett tízéves kutatás eredményeiről. Kézirat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Intézetében. 22 . p . Marián M. ((1975): A Pustaszeri Tájvédelmi Terület madárvilága. Aquila 82. évf.pp.81-98. Marosi S., Szilárd J., (1969): A Tiszai Alföld 381 p. Budapest

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No data

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunság National Park ; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések nem végezhetők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 1530 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható szikes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő szikes élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 6250 (síksági pannon löszgyep) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 20%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 6250 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható löszgyepi élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő löszgyepi élőhelyek kiterjedésének 20%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős) és Misgurnus fossilis (réti csík) állományok túlélését, továbbá a jelölő 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) élőhely természetes vízháztartási viszonyait. A Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetések mérséklésével és megszüntetésével, a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával, továbbá az élőhelyeit érő, mezőgazdasági eredetű zavaró hatások (így szervesanyag- és vegyszerbemosódások) csökkentésével, és az állományokat érintő mezőgazdasági területhasználat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A Misgurnus fossilis (réti csík) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a vonalas vízilétesítmények nem megfelelő karbantartása és nem megfelelő vízkormányzása miatt bekövetkező állománypusztulások mérséklésével. Az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a migrációt akadályozó hatások csökkentésével, az alkalmas táplálkozó- és tojásrakó helyek mennyiségének növelésével. There is a management plan of the site from 2000; its contents are incomplete and not according to the relevant national law, to be updated.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN20019
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY