Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20024

1.3 Site name

Bócsa-bugaci homokpuszta

1.4 First Compilation date

2003-12

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.591900
Latitude:46.668900

2.2 Area [ha]

11660.4500

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      233  0.00 
6260  info      5210  0.00 
91N0  info      4085  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
A1188Bombina bombina                 
I4013Carabus hungaricus           
P4081Cirsium brachycephalum    5000  10000     
P2285Colchicum arenarium    400000  600000     
I1086Cucujus cinnaberinus    1000  10000     
P4074Dianthus diutinus    3700  3700     
P4098Iris humilis ssp. arenaria    30000  40000     
M1335Spermophilus citellus    200  500     
A1993Triturus dobrogicus                 
R4121Vipera ursinii rakosiensis    70  110     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acanthocinus aedilis                   
Accipiter gentilis                   
Accipiter nisus                   
Acherontia atropos                   
Acmaeoderella mimonti                   
Acrida hungarica                   
Aglais urticae                   
Alauda arvensis                   
Alkanna tinctoria                     
Allium sphaerocephalon    5000                 
Apaustis rupicola                   
Arctia festiva                   
Argiope lobata                   
Asio otus                   
Astragalus dasyanthus                     
Astragalus varius    2000                 
Athene noctua                   
Batazonellus lacerticidus                   
Bufo viridis                   
Buteo buteo                   
Calliptamus barbarus                   
Carabus cancellatus                   
Carabus clathratus                   
Catocala fraxini                   
Centaurea arenaria                   
Cephalanthera rubra                   
Chazara briseis pannonica                   
Coleophora hungariae                   
Copris lunaris                   
Corispermum canescens                   
Corispermum nitidum                   
Coturnix coturnix                   
Dasypoda mixta                   
Dianthus serotinus                     
Dorcadion decipiens                   
Dorcus parallelipipedus                   
Echinops ruthenicus    1000                 
Epacromius coerulipes                   
Ephedra distachya    1000                 
Epipactis atrorubens                   
Epipactis bugacensis                   
Eptesicus serotinus                   
Eublemma pannonica                   
Falco subbuteo                   
Festuca wagneri                   
Formica pratensis                   
Formica rufa                   
Gampsocleis glabra                   
Gypsophila fastigiata ssp. Arenaria                     
Helychrysum arenarium    1000                 
Hemaris tityus                   
Herpes porcellus                   
Hyla arborea                   
Hyponephele lupina                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Iris variegata                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lemonia dumi                   
Lycosa singoriensis                   
Mantis religiosa                   
Merops apiaster                   
Mustela erminea                   
Numenius arquata                   
Odontognophos dumetatus                   
Onosma arenaria                     
Oriolus oriolus                   
Pandoriana pandora                   
Papilio machaon                   
Parus ater                   
Parus palustris                   
Pelobates fuscus                   
Periphanes delphinii                   
Peucedanum arenarium                   
Phalera bucephaloides                   
Podarcis taurica                   
Saga pedo                   
Saturnia pyri                   
Scarabaeus typhon                   
Scarites terricola                   
Sedum hillebrandtii                   
Spudaea ruticilla                   
Staurophora celsia                   
Stipa borysthenica                   
Tragopogon floccosus                   
Upupa epops                   
Vadonia stevenii                   
Vanessa atalanta                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N033.00
N0936.00
N101.00
N152.00
N163.00
N1922.00
N2031.00
N232.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

It is a mosaic of plain treeless grasslands and inland sand dunes. All type of inland sand dunes can be found here from shelving to steep ones. A long time ago it was a mosaic of wetlands - such as temporary salt lakes, salt marshes, Molinia meadows, alluvial meadows, lesser marsh and fen patches - and dry habitats, the formers have largely dried out and have disappeared because of local drainage and regional decrease of ground water level respectively. Human land use had a great influence on the landscape; the famous treeless steppes (like Bugacpuszta) originated centuries ago by intensive deforestation and grazing. A large part of sand dunes have been afforested artificially in the 20th century with the adventive Pinus nigra, Pinus sylvestris and Robinia pseudo-acacia. A large part of the site was the shooting range of the Soviet army in the second half of the last century. Mixed woodland habitat class means pannonic inland sand dune thicket (Junipero-Populetum). "Other land" types are small farms with some vineyards, minor roads, motor roads, canals.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Carabus hungaricus (magyar futrinka), Spermophilus citellus (ürge). Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6260 (pannon homoki gyepek), 91N0 (pannon borókás-nyárasok), Colchicum arenarium (homoki kikerics), Dianthus diutinus (tartós szegfű), Vipera ursinii ssp. rakosiensis (rákosi vipera). Its quality varies from medium to high degree. It has high importance, it is the most important protected sand area in the Carpathian basin. The site is irreplaceable in protecting the endemic Vipera ursinii ssp. rakosiensis and Dianthus diutinus, as well open sand dune grasslands and pannonic inland sand dune thickets. High biodiversity characterizes it both on species and habitat levels in spite of the degradation of its wetland habitats. Sand dunes that have escaped from artificial afforestation have good quality in general. Closed sand steppes have medium quality because of intensive grazing, wetlands have mostly dried out and largely disappeared. About a third part of sand dunes have been afforested artificially.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03.01i
HA04.01i
LA04.03i
MA06i
HB02b
MD01i
MF03.01i
MG01i
HI01b
HJ01b
HJ02b
MJ03i
MK01i
MK02i
MK03.04i
MK04.05i
MM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03i
MA04i
LB02i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Agócs, J., Kocsó, M. és Traser, Gy. (1996): Felhagyott fenyőállományok vizsgálata. (research study) Altbäcker V., Kertész M., Nyéki O. (1991): The possible role of rabit (Oryctolagus cuniculus) grazing in maintaining the structure of Bugac Juniper Forest. Abstr. 34th Symp. IAVS, 26-30 August, 1991, Eger, Hungary. p. 55. Altbäcker V., Kertész M., Szabó J., Förgeteg Zs. (1991): The distribution of rabbit warrens in Bugac Juniper Forest (Hungary) in relation to vegetation type. Proc. XXth Cong. Int. Union Game Biol. Gödöllő p. 4. Altbäcker, V. (1998): Növényevő emlősök és a vegetáció kapcsolatának vizsgálata homoki társulásokban. In: Fekete, G. (ed), A közösségi ökológia frontvonalai (pp. 125-143). Budapest: Scientia Kiadó. Altbäcker, V., Bilkó, Á., Hahn, I., Kertész, M. & Tóth, T. (1999): Plant-herbivore interactions: the Bugac Rabbit Project. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 52-53). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Altbäcker, V., Hudson, R. & Bilkó, Á. (1994): Rabbit mothers' diet influence the pups' food choice. Ethology. Altbäcker, V., Nyéki, O., Szabó, J. & Kertész, M. (1993): The Bugac Rabbit Project. Part 3. The distribution of rabbit warrens in Bugac Juniper Forest (Hungary) in relation to vegetation type. Journal of Wildlife Management. Babos, I. (1955): A Duma-Tisza közi homokhát termőhelyfeltárása. Erdészeti kutatások 2. p. 3-53. Babos, I. (1955): A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái. Erdészeti Kutatások 4. p. 31-87. Babos, I. (1956): Homoki termőhelyláncok. Erdészeti kutatások. 4. p. 33-72. Babos, I. (1957): Site-Chains on Sand Soils. Acta Agronomica VIII 1-2. 1957. May 141-158. pp. Babos, I. (1957): Standortsketten der Sandgebiete Acta Agronomica VIII 1-2. 1957. May 159-161. pp. Babos, I. (1959). A nyár szerepe homoki erdőgazdasági tájainkon. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményei, 15(1-3), 258-272. Bagi, L. (1896): Kecskemét múltja és jelene. Kecskemét p.214. Bartha, D. (1999): Veszélyeztetett erdőtársulások XIII. Borókás-nyárasok. Erdészeti lapok, CXXXIV. évf. 3. p. 79. Bilkó, Á. (1995): Növényevők hatása a szukcessziós folyamatokra a bubac-bócsai ősborókásban. in: Tóth K. Ed. 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-1995. p. 181-193. Bíró, M. (1998): Az első katonai felmérés (1783-1784) feldolgozott élőhely szintű térképe. Bíró, M. (1999): A harmadik katonai felmérés (1883) feldolgozott élőhely szintű térképe. Biró, M. & Molnár, Zs. (1998). A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmányok, 5, 1-34.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No data

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:The most important body responsible for site management is: Directorate of Kiskunság National Park on 50% of the site; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhely megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a 91N0 (pannon borókás-nyáras) jelölő erdei élőhely egyik állományában sem. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területének 8%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával, a nagyobb kiterjedésű, homogén tér- és korszerkezetű, őshonos nyárállományok tér- és korszerkezetének javításával, a holtfák mennyiségének növelésével, továbbá az erdészeti kezeléstől mentes, idősödő fa- és cserjeállományú élőhelyfoltok területi arányának növelésével. Véghasználat jellegű fahasználat csak a kevésbé természetközeli állapotú, szerkezetjavításra szoruló borókás-nyáras állományokban történjen. A pannon borókás-nyárasok térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 1%-al növekedjen. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhelyek helyben keletkező, természetes vízkészlete ne csökkenjen. Természetességük megőrzését elsősorban a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklésével és a gyepkezelési gyakorlat javításával így a legeltetett állatok mennyiségének és fajtájának optimalizálásával, a túllegeltetés megszüntetésével, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorításával, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztésével, a kaszálási módok diverzifikálásával kell biztosítani. A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 8%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és a gyepkezelési gyakorlat javításával, így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálásával, a túllegeltetés megszüntetésével, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorításával, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztésével, a kaszálási módok diverzifikálásával. A élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható új homoki gyepek kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő homoki gyepek kiterjedésének 8%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A pannon homoki gyepek térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 1%-al növekedjen. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A Vipera ursinii ssp. rakosiensis (rákosi vipera) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban az élőhelyein folyó természetvédelmi kezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az összetett, szárazgyepi és üde réti élőhelyrészeket egyaránt igénylő élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, valamint mesterségesen szaporított egyedek visszatelepítésével. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, legeltetett élőhelyein a túllegeltetés és alullegeltetés megszüntetésével, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, továbbá nagy kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén az aszályok kártételének csökkentése védett - az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Dianthus diutinus (tartós szegfű) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, a legelő állatok zavaró hatásának mérséklésével, illetve kizárásával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, továbbá mesterségesen szaporított egyedek visszatelepítésével. There is a management plan of the site from 2000; its contents are incomplete and not according to the relevant national law, to be updated. There has been some progress in the eradication of spontaneously spreading populations of adventive invasive plants (such as Ailanthus altissima, Robinia pseudo-acacia, Elaeagnus angustifolia, Asclepias syriaca) and replacing artificially planted adventive forests; these activities need to be continued more intensively.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN20024
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY