Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type1.2 Site code

1.3 Site name

1.4 First Compilation date1.5 Update date

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:





2.2 Area [ha]:

2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km]:


2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code

Region Name


2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
3150info      92  0.00 
3160info      46  0.00 
6250info      0.00 
6410info      180  0.00 
6440info      800  0.00 
91E0info      275  0.00 
91F0info      80  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
I4056Anisus vorticulus           
P1614Apium repens    50  150     
A1188Bombina bombina           
P4081Cirsium brachycephalum    1001  10000     
F1149Cobitis taenia    251  500     
I1086Cucujus cinnaberinus           
R1220Emys orbicularis    1000  1500     
M1355Lutra lutra    25  30     
I1060Lycaena dispar           
I1059Maculinea teleius           
F1145Misgurnus fossilis    5000  5500     
F1134Rhodeus sericeus amarus    251  500     
A1993Triturus dobrogicus           
F2011Umbra krameri    10000  11000     
I1014Vertigo angustior           
I1016Vertigo moulinsiana           
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
  Acrocephalus arundinaceus                   
  Acrocephalus scirpaceus                   
  Agrostemma githago                   
  Ardea cinerea                   
  Aster punctatus                   
  Astragalus varius                   
  Athene noctua                   
  Blackstonia acuminata                   
  Bufo bufo                   
  Bufo viridis                   
  Buteo buteo                   
  Calamagrostis canescens                   
  Carex appropinquata                   
  Centaurea sadleriana                   
  Cephalanthera damasonium                   
  Clematis integrifolia                   
  Cuculus canorus                   
  Dactylorhiza incarnata    501  1000               
  Dendrocopos maior                   
  Dendrocopos minor                   
  Dianthus superbus                   
  Emberiza calandra                   
  Erinaceus concolor                   
  Falco columbarius                   
  Falco tinnunculus                   
  Gallinago gallinago                   
  Gentiana pneumonanthe                   
  Gymnadenia conopsea    251  500               
  Hottonia palustris                   
  Hyla arborea                   
  Iris sibirica                   
  Lacerta agilis                   
  Lacerta viridis                   
  Lathyrus palustris    5000                 
  Leucojum aestivum                   
  Linum hirsutum                   
  Locustella fluviatilis                   
  Locustella luscinioides                   
  Locustella naevia                   
  Luscinia megarhynchos                   
  Menyanthes trifoliata    501  1000               
  Merops apiaster                   
  Motacilla flava                   
  Muscari botryoides                   
  Mustela erminea                   
  Natrix natrix                   
  Numenius arquata                   
  Nymphaea alba                   
  Nymphoides peltata                   
  Ophioglossum vulgatum                   
  Ophrys sphegodes                   
  Orchis laxiflora ssp. palustris                     
  Orchis militaris                   
  Oriolus oriolus                   
  Ornithogalum pyramidale                   
  Pelobates fuscus                   
  Podiceps cristatus                   
  Rallus aquaticus                   
  Rana arvalis                   
  Rana dalmatina                   
  Rana esculenta                   
  Rana ridibunda                   
  Ranunculus lingua                   
  Remiz pendulinus                   
  Riparia riparia                   
  Salvinia natans                   
  Saxicola rubetra                   
  Senecio paludosus                   
  Strix aluco                   
  Tachybaptus ruficollis                   
  Talpa europaea                   
  Taraxacum serotinum                   
  Thelypteris palustris                     
  Triturus vulgaris                   
  Tyto alba                   
  Upupa epops                   
  Urtica kioviensis                     
  Vanellus vanellus                   
  Veratrum album    101  250               
  Vitis sylvestris                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class

% Cover


Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

Particularly, it contains wetlands of the plain Danube-valley. On the east, loess banks and steep loess slopes form the boundary of the site. Its most important wetland habitats are: euhydrophyte plant communities and Typha angustifolia beds, tussock and non-tussock sedge communities, reedbeds, Typha and Glyceria beds, alluvial meadows, Molinia meadows, willow bog woods, willow-poplar woodlands, riparian mixed forests. High biodiversity characterizes it both on species and habitat levels. It has many smaller lakes originating from former mechanical peat mining; these lakes have species rich secondary marshes and willow bogs. Unfortunately it has a dense network of canals. However, nowadays the regulation of the biggest canal (Dunavölgyi-főcsatorna) - lying in the axis of the site - has partly changed the hydroecology of the wetland system: it has often swelled water level (because of its irrigation function) and then it can serve as a water source also for the neighbouring wetland habitats. "Other land" types are: canals, railway, small farms, buildings of agricultural co-operative, wastes, dense vegetation of invasive adventive plants such as Solidago species, etc. Artificial forests mainly consist of Robinia pseudo-acacia and Populus x euramericana.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: 3150 (természetes eutróf tavak), 3160 (természetes disztróf tavak), Anisus vorticulus (apró fillércsiga), Lutra lutra (vidra). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása:, 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), 91E0 (láperdők), 91F0 (keményfás ligeterdők), Apium repens (kúszó zeller), Lycaena dispar (nagy tűzlepke), Maculinea teleius (vérfű-boglárkalepke), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Emys orbicularis (mocsári teknős). It has high importance. One of the greatest Umbra krameri populations of the Great Hungarian Plain lives here, it has the biggest Apium repens population in Hungary, and also in general it is one of the most important wetlands of the Great Hungarian Plain. It has parts both of medium and of high quality. The most important degrading factors of the site are: drainage, intensive agriculture (pollution from arable lands and improving grasslands), burning and exploitation of older forests. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

The most important documentation about its natural values is a research study made by botanists of the Ecological and Botanical Researc Institute of the Hungarian Academy of Sciences: Molnár, Zs. és Biró, M . (2001): A tervezett Dél-Őrjegi Tájvédelmi Körzet botanikai és tájtörténeti felmérése és értékelése. (manuscript) There is a management plan about 80% of the territory, it was made in 2001 by the Kiskunság National Park Directorate. It summarizes the most important informations about the site. Further documentations are: Boros, Á. (1936): A Duna-Tisza köze kőriserdői és zsombékosai. - Bot. Közlem. 33: 84-97. Boros, Á. útinaplói (1915-1968). - MTM Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjtemény. Járai-Komlódi, M. (1959). - Sukzessionsstudien an Eschen-Erlenbruchwäldern des Donau-Theiss Zwischen stromlandes. - Ann. Univ. Sci. Budapest., Sect. Biol. 2: 113-122.) Kun, A. (1999): A Duna-Tisza köze aktuális élőhely-térképezése program 14. számú területe - Kutatási jelentés, 17 pp. László, G. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Budapest. Molnár, Zs. és tsai (1997): A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. - Természetv. Közl. 5-6: 55-77. Pécsi, M. (1957): Kalocsa és Kecel-Kiskőrös környékének geomorfológiai kérdései. - Földr. Ért. 6: 421-442. Szujkó-Lacza, J. és Kováts, D. (eds) (1993): The flora of the Kiskunság National Park. - MTM, Budapest, 469 pp. S. Mahunka (ed.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 491 pp. S. Mahunka (ed.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 479 pp. L. Lőkös and M. Rajczy (eds) (1999): The flora of the Kiskunság National Park.- Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 466 pp.


Back to top No data


Back to top

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:
No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban. A 91E0 (láperdők és puafás ligeterdők) és 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhelyek állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 7%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) és 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhelyek állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű gyepi élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 7%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 7%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 3150 (természetes eutróf tavak) és 3160 (természetes disztróf tavak) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében gondoskodni szükséges a fokozott eutrofizáció és a feltöltődés elleni védelmi intézkedésekről, a természetes vízháztartási viszonyok megőrzéséről, a nyílt vízfelszínű élőhelyrészek területi arányának megőrzéséről. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Emys orbicularis (mocsári teknős), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Cobitis taenia (vágó csík), Rhodeus sericeus amarus (szivárványos ökle), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Lycaena dispar (nagy tűzlepke) és a Maculinea teleius (vérfű-boglárka) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban az élőhelyeiken folyó természetvédelmi kezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, az élőhelyek elvesztésével fenyegető inváziós növények állományainak visszaszorításával. A Misgurnus fossilis (réti csík) és Umbra krameri (lápi póc) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a vonalas vízilétesítmények nem megfelelő karbantartása és nem megfelelő vízkormányzása miatt bekövetkező állománypusztulások mérséklésével, a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, illetve a tartós vízhatás erősségének növelésével, továbbá a vonalas vízilétesítményekben található vízkészletek minőségének javításával. Az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az alkalmas táplálkozó- és tojásrakó helyek mennyiségének növelésével, a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a migrációt akadályozó hatások csökkentésével. Az Apium repens (kúszó zeller) állományát felmérési időszakonként legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban a gyepkonkurrencia visszaszorítását, nyíltabb tőzegfelszínek kialakulását eredményező élőhelykezelések így kézi vegetációgyérítés, szarvasmarha legeltetés, valamint a természetes vízháztartási viszonyok megőrzése és helyreállítása révén. There is a management plan made in 2001 by the Kiskunság National Park Directorate.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)