Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type1.2 Site code
CHUKN30003

1.3 Site name

Izsáki Kolon-tó
1.4 First Compilation date1.5 Update date
2003-082012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:2004-05
National legal reference of SPA designation275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet
Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude

19.339700

Latitude

46.761700

2.2 Area [ha]:

2.3 Marine area [%]

3581.79000.0000

2.4 Sitelength [km]:

0.00

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code

Region Name

HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
3150info      251  0.00 
3160info      36  0.00 
6260info      251  0.00 
6410info      36  0.00 
6440info      716  0.00 
7210info      20  0.00 
91E0info      70  0.00 
91F0info      72  0.00 
91N0info      35  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
BA293Acrocephalus melanopogon    300  400     
BA229Alcedo atthis             
I4056Anisus vorticulus           
BA043Anser anser    30  40     
BA255Anthus campestris             
BA404Aquila heliaca             
BA029Ardea purpurea    15  20     
BA024Ardeola ralloides    25  30     
BA060Aythya nyroca    10  12     
I4011Bolbelasmus unicornis           
A1188Bombina bombina           
BA021Botaurus stellaris    10  12     
BA224Caprimulgus europaeus    20  30     
BA031Ciconia ciconia    20  25     
BA030Ciconia nigra       
BA080Circaetus gallicus               
BA081Circus aeruginosus    10  15     
BA082Circus cyaneus    20  30     
P4081Cirsium brachycephalum    5000  50000     
BA231Coracias garrulus       
BA122Crex crex      10     
I1086Cucujus cinnaberinus           
BA429Dendrocopos syriacus             
BA236Dryocopus martius             
BA027Egretta alba    70  90     
BA026Egretta garzetta    20  30     
R1220Emys orbicularis    100  500     
BA511Falco cherrug       
BA097Falco vespertinus             
BA153Gallinago gallinago    40  50     
BA153Gallinago gallinago    10     
BA075Haliaeetus albicilla       
I4048Isophya costata           
BA022Ixobrychus minutus    15  20     
BA338Lanius collurio    20  30     
BA339Lanius minor             
I1042Leucorrhinia pectoralis           
BA246Lullula arborea    10     
BA272Luscinia svecica    10  15     
M1355Lutra lutra    10  15     
I1059Maculinea teleius    900  1000     
F1145Misgurnus fossilis           
BA160Numenius arquata       
BA023Nycticorax nycticorax    60  80     
BA129Otis tarda    10     
BA323Panurus biarmicus    40  50     
BA072Pernis apivorus             
BA034Platalea leucorodia    30  40     
BA120Porzana parva    20  25     
BA119Porzana porzana    10     
BA118Rallus aquaticus    80  100     
BA118Rallus aquaticus           
BA307Sylvia nisoria             
BA166Tringa glareola    30  50     
BA162Tringa totanus    10     
A1993Triturus dobrogicus           
F2011Umbra krameri    10000  50000     
I1014Vertigo angustior           
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
  Aglais urticae                   
  Alkanna tinctoria                   
  Anaciaeschna isosceles isoceles                   
  Bufo bufo                   
  Bufo viridis                   
  Calliptamus barbarus                   
  Carabus cancellatus                   
  Carabus clathratus                   
  Carabus granulatus                   
  Catocala fraxini                   
  Clematis integrifolia                   
  Coleophora hungariae                   
  Copris lunaris                   
  Dactylorhiza incarnata                   
  Dianthus serotinus                   
  Dianthus superbus                   
  Dolomedes fimbriatus                   
  Echinops ruthenicus                   
  Epipactis atrorubens                   
  Epipactis palustris                   
  Gentiana pneumonanthe                   
  Gymnadenia conopsea                   
  Hyla arborea                   
  Hyponephele lupina                   
  Inachis io                   
  Iris sibirica                   
  Iris spuria                   
  Lacerta agilis                   
  Lacerta viridis                   
  Lestes dryas                   
  Leucaspius delineatus                   
  Leucojum aestivum                   
  Leucorrhinia caudalis                   
  Listera ovata                   
  Megopis scabricornis                   
  Melicleptria cognata                   
  Muscari botryoides                   
  Mustela erminea                   
  Natrix natrix                   
  Nymphaea alba                   
  Onosma arenaria                   
  Ophrys apifera                   
  Ophrys sphegodes                   
  Orchis coriophora                   
  Orchis laxiflora ssp. Palustris                   
  Orchis militaris                   
  Pelobates fuscus                   
  Phalera bucephaloides                   
  Podarcis taurica                   
  Rana arvalis                   
  Rana esculenta                   
  Rana lessonae                   
  Rana ridibunda                   
  Rhyparioides metelkanus                   
  Sedum hillebrandtii                   
  Sorex araneus                   
  Stipa borysthenica                   
  Thelypteris palustris                   
  Theophilea cylindricollis                   
  Urtica kioviensis                   
  Veratrum album                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class

% Cover

N0735.00
N097.00
N1044.00
N153.00
N164.00
N191.00
N204.00
N232.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: farms, buildings, canals, roads, dikes, artificial open water bodies. The complex of habitats include a large reed bed, wet meadows, fen woods, pastures, hay meadows, sand dunes. The lake itself (cc. 900 ha), which suffered from drainage, is now nearly completely overgrown by vegetation. Only small parts, where peat-extraction was done remained open.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők), 91F0 (keményfás ligeterdők), Leucorrhinia pectoralis (piros szitakötő) Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Isophya costata (magyar tarsza), nagy kócsag (Egretta alba), kanalasgém (Platalea leucorodia), üstökösgém (Ardeola ralloides), bakcsó (Nycticorax nycticorax), cigányréce (Aythya nyroca), nyári lúd (Anser anser), fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 3150 (természetes eutróf tavak), 3160 (természetes disztróf tavak), 6260 (pannon homoki gyepek), 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), Maculinea teleius (vérfű-boglárkalepke), Emys orbicularis (mocsári teknős), túzok (Otis tarda), haris (Crex crex), szalakóta (Coracias garrulus), kerecsensólyom (Falco cherrug), lappantyú (Caprimulgus europaeus), erdei pacsirta (Lullula arborea).

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03.01i
LA03.03i
MA04.01i
LA04.03i
MA06i
LA07i
LA08i
HB02i
LD01i
LE01o
HI01b
LJ02b
HK01.02i
HK02i
HK03.04i
MM01i
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA03i
MA04i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Erdélyi M. (1960): Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén - Földr. Értesítő 9.3. p. 257-276. Fényes J. (1980): A Duna-Tisza közi tőzeges tavak fejlődéstörténete Mollusca fauna vizsgálat alapján. Szakdolgozat. JATE, Szeged, p. 67. Iványosi Sz. A. (1984): Az izsáki Kolon-tó üledék és környezetföldtani vizsgálata. Doktori értekezés. JATE Szeged, p. 135. Kuti L. (1975): A Duna-völgyi legfelső kavicsréteg kutatása az izsáki térképlapon. MÁFI évi jelentés az 1974. évről. Budapest, p. 125-132 Lőkös L. & Rajczy M. (1999). The Flora of the Kiskunság National Park. Volume 2. Cryptogams (Natural History of the National Parks of Hungary No. 9.). Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Molnár B., Iványosi Sz. A., Fényes J. (1979): A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése. Hidr. Közl. 59. 12. p. 549-560. MTA TAKI (1983): Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park részére 1981-ben végzett munkálatokról. Budapest Kézirat. p. 52. Bartha D. (1999): Veszélyeztetett erdőtársulások II. (Tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdők). Erdészeti lapok, CXXXIII. évf. 2. p. 46-47. Bodrogközy Gy., Bagi I. (1989): Jelentés a Kiskunsági Bioszféra Rezervátum magterületeinek vegetációtérképezése című kutatási témában végzett munkáról. JATE Növénytani Tanszék, Szeged, Kézirat, p. 155. Borhidi A., Sánta A. (Ed.) (1999): Vörös Könyv Magyaroszág növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány kiadó, Budapest, p. 766 Boros Á. (1915-71): Magyarországi utinaplók. Budapest Boros Á. (1936): A Duna-Tisza köze kőriserdői és zsombékosai. Bot. Közl. 33. p. 84-97. Boros Á. (1952): A Duna-Tisza köze növényföldrajza. Földr. Értesítő. 1. p. 39-53. Járai-Komlódi M. (1958): Sukzessionstudien an Eschen-Erlenbruchwaldern des Donau-Theiss zwischenstromgebiets. Annls. univ. sci. 2. p. 113-122. Kerner A. (1863): Das Pflanzenleben der Donaulander. Innsbruck Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs. és Walkovszky A. (1997): A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények 5-6: 55-77. Soó R. (1934): Magyarország erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 36. p. 86-138. Soó R. (1960): Az Alföld erdői; in Magyar P.: "Alföldfásítás" I. Akadémiai Kiadó Budapest. p. 430-450. Szotfridt I. (1979): Erdei növénytársulások. In: Tóth K. (ed.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura Budapest. p. 212-220. Tallós P. (1960): Az erdőtipológia és a növénytársulástan kapcsolatáról Az erdő. 9. p. 205-213.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No data

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kiskunsag National Park Directorate) on 90% of the site; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; +36-76-482-611. Kiskunsági Erdészeti és Fafeldolgozó Rt (KEFAG Rt.) on 5% of the site.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:
Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban. Minden jelölő erdei élőhely állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő erdei élőhelyek - típusonként külön vizsgált - tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások – közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű gyepi élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása – így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása – révén. A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és természetvédelmi kezelésük – legeltetésük, kaszálásuk – javításával. A pannon homoki gyepek térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 1%-al növekedjen. A 3150 (természetes eutróf tavak) és 3160 (természetes disztróf tavak) jelölő élőhelyek természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a fokozott eutrofizáció és a gyorsuló feltöltődés elleni intézkedésekkel, a természetes vízháztartási viszonyok megőrzésével és helyreállításával, a legalább részben nyílt vízfelszínek megőrzésével, illetve helyreállításával. Élőhelyfoltjaik térbeli kapcsolatait javítani szükséges, ennek érdekében kiterjedésük felmérési időszakonként legalább 2%-al növekedjen. A fontos ökológiai folyosót képező területen ne csökkenjen a jelölő élőhelyek és fajok állományainak konnektivitása. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során – például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával – így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Maculinea teleius (vérfű-boglárka) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban az élőhelyeiken folyó természetvédelmi kezelés – kaszálás és legeltetés – javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a migrációt akadályozó hatások csökkentésével, az alkalmas táplálkozó- és tojásrakó helyek mennyiségének növelésével. Kizárólag az extenzív művelési formák támogathatók a nád- és gyepgazdálkodás során. Gyepek hasznosítása során a kaszálás mellett a legeltetést is előtérbe kell helyezni, ám az elsődlegesen kaszálással hasznosított területek arányát meg kell tartani. Kaszálás és legeltetés során a földön fészkelő madárközösségek igényeit figyelembe kell venni, így különösen a túzok, haris és nagy póling költőhelyeken. Az elsődlegesen kaszálással hasznosított területeken a nyár végi, őszi időszakban sarjú legeltetésével a gyepszerkezet kedvező állapotát fenn kell tartani, ugyanakkor a túllegeltetést kerülni kell. A túzok dürgőhelyeken az alacsony gyepstruktúrát elsődlegesen legeltetéssel kell fenntartani, ám a legeltetési egységek méretének kialakításakor körültekintően kell eljárni. Túzok költőhelyeken a gyepeket elsődlegesen kaszálással kell hasznosítani, legkorábban július 15-én kezdődően, haris költőhelyeken augusztus 15. után. Nádgazdálkodás során az aratott területek arányát növelni nem szükséges, az aratatlan foltokat több évig érintetlenül kell hagyni, hogy megfelelő „kotu-réteg” alakulhasson ki, elősegítve ezzel a fülemülesitke és egyéb nádi jelölő madárfajok költését. A gémtelepek körül kialakított védőövezetben nádgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A nádgazdálkodás, illetve direkt természetvédelmi beavatkozás során a nyílt vízfelületek aránya a jelenlegihez képest csak kismértékben növelhető, ám azok fenntartása a jelölő madárfajok védelme érdekében szükségszerű. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti és vadgazdálkodási tevékenységek nem végezhetők. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így a nádgazdálkodás kizárólag természetvédelmi szempontok szerint történő szabályozása, a buckákon idegenhonos fajok terjedésének (akác és selyemkóró) megakadályozása és állományuk visszaszorítása, a túzokos és harisos réteken felmerülő gyephasználati problémák kiküszöbölése, a vízkormányzási problémák megoldása. További cél az emberi tevékenység (pl. vadászat, turizmus) által okozott zavarás mérséklése, kiemelten a buckák környezetében jelen lévő lovas turizmus szabályozása. A vízgazdálkodási beavatkozások következtében a költési időszakban jelentős a vízszintingadozás a belvízbefogadás és tározás miatt, így annak precízebb szabályozása szükséges.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:HU.MA.HUKN30003
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
No

SITE DISPLAY