Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name


1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Bükk National Park Directorate

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:2004-05
National legal reference of SPA designation275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km]:


2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
BA168Actitis hypoleucos    50  50           
BA229Alcedo atthis    25  35     
BA052Anas crecca      100           
BA053Anas platyrhynchos    100  1000           
BA055Anas querquedula      300     
BA051Anas strepera      50           
BA041Anser albifrons    9000  11000     
BA043Anser anser    1800  2200     
BA043Anser anser    15     
BA042Anser erythropus       
BA039Anser fabalis    25  35           
BA255Anthus campestris    130  170     
BA091Aquila chrysaetos             
BA404Aquila heliaca    20  30     
BA404Aquila heliaca    17  21     
BA089Aquila pomarina       
BA029Ardea purpurea    30  50     
BA024Ardeola ralloides      20           
BA222Asio flammeus         
BA222Asio flammeus    40  40     
BA061Aythya fuligula      50           
BA060Aythya nyroca         
BA060Aythya nyroca      20     
BA021Botaurus stellaris    25  30     
BA396Branta ruficollis    20  60     
BA133Burhinus oedicnemus    10  15     
BA403Buteo rufinus       
BA224Caprimulgus europaeus    25  35     
BA196Chlidonias hybridus      20           
BA031Ciconia ciconia    80  150     
BA031Ciconia ciconia    110  120     
BA030Ciconia nigra    40  60     
BA030Ciconia nigra       
BA080Circaetus gallicus             
BA081Circus aeruginosus    100  120     
BA082Circus cyaneus    90  110     
BA084Circus pygargus       
BA207Columba oenas    800  1200           
BA231Coracias garrulus    90  100     
BA122Crex crex      120     
BA429Dendrocopos syriacus    15  25     
BA027Egretta alba    100  150           
BA026Egretta garzetta      50           
BA511Falco cherrug    17  18     
BA103Falco peregrinus       
BA097Falco vespertinus    30  35     
BA097Falco vespertinus    200  300     
BA153Gallinago gallinago      10     
BA153Gallinago gallinago      200     
BA075Haliaeetus albicilla    30  40     
BA131Himantopus himantopus    50     
BA022Ixobrychus minutus    45  55     
BA338Lanius collurio    450  550     
BA339Lanius minor    170  190     
BA156Limosa limosa      10     
BA156Limosa limosa      100     
BA272Luscinia svecica      25     
BA073Milvus migrans             
BA160Numenius arquata    40  60           
BA158Numenius phaeopus    10           
BA129Otis tarda    14  15     
BA214Otus scops       
BA094Pandion haliaetus       
BA072Pernis apivorus             
BA151Philomachus pugnax    100  2000     
BA034Platalea leucorodia    10  15     
BA032Plegadis falcinellus               
BA140Pluvialis apricaria    100  2000     
BA120Porzana parva    10  50     
BA119Porzana porzana      20     
BA118Rallus aquaticus    30           
BA132Recurvirostra avosetta      10     
BA336Remiz pendulinus    12     
BA249Riparia riparia      50           
BA307Sylvia nisoria    20  30           
BA004Tachybaptus ruficollis      10           
BA004Tachybaptus ruficollis      100     
BA166Tringa glareola    450  550     
BA162Tringa totanus      30     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acrida hungarica                   
Aster sedifolius                   
Aster tripolium ssp. Pannonicum                   
Corvus corax                   
Felis silvestris                   
Inula germanica                   
Iris spuria                   
Mantis religiosa                   
Peucedanum officinale                   
Phlomis tuberosa                   
Sedum cespitosum                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


4.2 Quality and importance

A területen, a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása. Meghatározott prioritás-fajok: Parlagi sas - Aquila heliaca, Bölömbika – Botaurus stellaris, Ugartyúk - Burchinus oedicnemus, Hamvas rétihéja - Circus pygargus, Szalakóta - Coracias garrulus, Kerecsen - Falco cherrug, Kékvércse - Falco vespertinus, Daru - Grus grus, Kis őrgébics - Lanius minor, Pajzsos cankó - Pluvialis apricaria, Piroslábú cankó – Tringa glareola. Geographically, it lies on the Heves flood plain and Heves Plain small regions. The surface was formed by the river Tisza and its tributaries (Eger, Laskó, Tarna). Today these small regions are characterised by weak relief characteristics, being among the flattest, completely plain areas of the Hungarian Plain. The area has a warm and dry climate with extreme temperature changes and a high yearly share of sunny hours, coupled with a low yearly rainfall. A large part of the region is a flood plain, covered by loessy mud, on which different kinds of alkaline soils were formed. The high flood plains of the northern areas are dominated by meadow soils. Land use mainly takes the form of extensive plant cultivation and grazing. Forestry activities are insignificant as forests cover less than 5% of the area. Grasslands mainly have halophytic vegetations, whose formation and survival has been largely due to human activities (river control, extensive grazing). Consequently, the flora is poor but also valuable, since only few, strongly specialized plant species were able to adapt to these extreme conditions. One of the greatest assets of the area is the presence of rare and endangered bird species. Special nesting species like the great bustard (Otis tarda), the stone curlew (Burhinus oedicnemus), and the roller (Coracias garrulus) and rare birds of prey like the imperial eagle (Aquila heliaca), the saker (Falco cherrug), Montagu's harrier (Circus pygargus) and the red-footed falcon (Falco vespertinus) have significant populations here. In the migration period, crowds of shorebirds find safe resting places on the steppes, while in wintertime the white-tailed eagle (Haliaeetus albicilla) appears in great numbers.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Tóth L. (2000, ed.): A Hevesi Füves Puszták TK kezelési terve (2002-2002). - Managment plan of the Hevesi Füves Puszták PLA. , Bükki National Park Directorate, mscr. Eger Borbáth P. - Schmotzer A. - Tóth L. (2004, ed.): A Hevesi-sík ÉTT természetvédelmi szempontú monitorozása. Bükk National Park Directorate, mscr. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 34. sz. Bükki helyi csoportjának kutatási jelentései [Ornitological reports of the Group Nr. 34. of the Hungarian Birdlife Society.] Nagy Szabolcs: Fontos madárélőhelyek Magyarországon - MME Könyvtár, Bp.1998 Waliczky Z. (ed.): Európai jelentőségű madárélőhelyek Magyarországon. - MME Könyvtár, Bp. 1991 Lovászi P. (ed.): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. - Magyarország és Natura 2000 - II. MME, Bp. 2002


Back to top

5.1 Designation types at national and regional level:

Code Cover [%]

5.3 Site designation (optional)

Protected Areas in national level: - Hevesi Füves Puszták TK 8200 ha - Erdőtelki Égerláp TT 19 ha - Erdőtelki Arborétum TT 6 ha Planned protected areas: 5425 ha "Ex lege" bog (Erk, Kékperjés láprét) 10 ha Hevesi-sík ESA


Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Bükk National Park Directorate H-3304, Eger, Sánc u. 6. Tel: 36-36-411-581 Fax: 36-36-412-791

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. SPECIFIKUS CÉLOK: • A természetesség jegyeit hordozó élőhelytípusok, úgymint a szikes és löszgyepek, valamint a vizes élőhelyek területi arányának növelése; • A térségre jellemző gyepterületek természetes állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával; • A legeltetéses gyephasználat prioritást kell élvezzen, a természetvédelem eszközrendszerével történő támogatása szükséges; • Nem hasznosított gyepterületek esetében a szukcessziós folyamatok gátlása, a fás-és cserje vegetáció, valamint a nem őshonos inváziós fajok és a nád terjedésének megakadályozása; • Szántóföldek esetében fenn kell tartani a térségre jellemző, hagyományos növénykultúrák területi részesedését, és támogatni kell az alacsony intenzitású termesztéstechnológia alkalmazását; • Kerülni kell, illetve megakadályozandó az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) térnyerése; • A területen előforduló fasorok, facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességi állapotuk őshonos fafajokkal történő javítása; • A területen előforduló időszakos vízállások megtartása, a vizes élőhelyfejlesztések üzemeltetése, kezelésük hosszú távú biztosítása; • A vizes élőhelyek ökológiai vízigényének és természeteshez közeli vízjárásának biztosítása a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően; • A mocsári szukcessziós sor (nádasok / gyékényesek / tavikákások – magassásosok – mocsárrétek) mozaikoltságának fenntartása a kezelési feladatok összehangolásával, az adott év ár- és csapadékjárásának a figyelembe vételével; • Nádasok időbeni és térbeni változatosságának biztosítása a téli nádaratás szabályozásával; • A nyílt vízfelület, a hínárnövényzet és a változatos összetételű mocsári növényzet arányának területrészek szerinti fenntartása, optimalizásálása, helyreállítása (elsősorban a bölömbika és a törpegém védelme érdekében). • Az időszakos vízborítású területek arányának növelése, parti madarak fészkelési lehetőségeinek fejlesztése. • A terület apróvadállományának megerősödését szolgáló, valamint a fészkelő madárfajokat veszélyeztető predátor- és dúvadállomány kontrollját biztosító vadgazdálkodás támogatása; • Szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása; • A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának megszüntetése, ezzel együtt a zsákmányállat-közösséget is alkotó ízeltlábú-közösségek állományainak megerősítése; • Egyes prioritás-fajok vonatkozásában (pl. túzok, ugartyúk, kékvércse) a fészkelő-, gyülekező-, éjszakázóhelyek védelme, zavartalanságuk biztosítása; • A Tisza-tóval szomszédos, a vonuló-telelő vadlúdállományok táplálkozó-területeként kiemelt fontosságú mezőgazdasági környezetben a kedvező növénykultúrák területarányának biztosítása. • Új, táji léptékben ható, a nyílt, tagolatlan pusztai környezethez kötődő madárfajok állományát veszélyeztető vonalas létesítmények kiépítésének megakadályozása, a meglévő, napjainkra gazdasági funkcióját vesztett vonalas létesítmények felszámolása; • A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges; • Nagy területigényű, a madarak megtelepedését, vonulását károsan befolyásoló energetikai beruházások (pl. szélerőműpark, fotovoltikus naperőműpark) nem támogatottak.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)