For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

• 1. SITE IDENTIFICATION
• 2. SITE LOCATION
• 3. ECOLOGICAL INFORMATION
• 4. SITE DESCRIPTION
• 5. SITE PROTECTION STATUS
• 6. SITE MANAGEMENT
• 7. MAP OF THE SITE

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

A

1.2 Site code

HUKN10002

1.3 Site name

Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék

1.4 First Compilation date

2003-12

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:	Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:	2004-05
National legal reference of SPA designation	275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:	19.144700
Latitude:	46.723300

2.2 Area [ha]

35722.1900

2.3 Marine area [%]

No information provided

2.4 Sitelength [km] (optional):

No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code	Region Name
HU33	Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian

(100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

No habitat types are reported for the site

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species					Population in the site						Site assessment
G	Code	Scientific Name	S	NP	T	Size		Unit	Cat.	D.qual.	A|B|C|D	A|B|C
						Min	Max				Pop.	Con.	Iso.	Glo.
B	A293	Acrocephalus melanopogon			r	25	30	p		M	C	B	C	B
B	A229	Alcedo atthis			r	8	10	p		P	C	B	C	B
B	A229	Alcedo atthis			w	8	10	i		G	C	B	C	B
B	A056	Anas clypeata			c	400	600	i		M	B	B	C	B
B	A052	Anas crecca			c	1000	3000	i		M	B	B	C	B
B	A053	Anas platyrhynchos			c	2000	3000	i		M	C	C	C	C
B	A055	Anas querquedula			c	100	150	i		M	B	B	C	B
B	A051	Anas strepera			c	150	300	i		M	C	B	C	B
B	A041	Anser albifrons			c	4000	15000	i		M	B	B	C	B
B	A043	Anser anser			c	1000	1200	i		M	B	B	C	B
B	A043	Anser anser			r	50	50	p		M	C	B	C	B
B	A042	Anser erythropus			c	1	4	i		G	C	C	C	C
B	A039	Anser fabalis			c	10	50	i		M	C	C	C	C
B	A255	Anthus campestris			r	20	30	p		M	C	C	C	C
B	A404	Aquila heliaca			c	2	5	i		G	C	B	C	B
B	A029	Ardea purpurea			r	10	40	p		M	B	C	C	C
B	A024	Ardeola ralloides			r	0	10	p		P	C	C	B	C
B	A059	Aythya ferina			c	250	300	i		M	C	B	C	B
B	A060	Aythya nyroca			r	10	15	p		G	C	C	C	C
B	A021	Botaurus stellaris			r	10	15	p		M	C	C	C	B
B	A396	Branta ruficollis			c	10	50	i		G	B	C	C	C
B	A133	Burhinus oedicnemus			r	2	5	p		G	B	C	A	C
B	A224	Caprimulgus europaeus			r	0	1	p		M	C	B	C	C
B	A138	Charadrius alexandrinus			r	0	5	p		M	A	C	A	C
B	A139	Charadrius morinellus			c				R	M	D
B	A196	Chlidonias hybridus			r	0	300	p		M	B	C	B	C
B	A197	Chlidonias niger			c	100	300	i		M	B	C	C	C
B	A031	Ciconia ciconia			c	100	250	i		G	C	B	C	B
B	A031	Ciconia ciconia			r	60	70	p		G	C	B	C	B
B	A030	Ciconia nigra			c	10	20	i		G	C	B	C	B
B	A081	Circus aeruginosus			r	35	40	p		P	C	B	C	B
B	A082	Circus cyaneus			w	80	120	i		M	B	B	C	B
B	A084	Circus pygargus			r	3	5	p		M	B	C	C	C
B	A207	Columba oenas			w	50	120	i		M	C	B	C	C
B	A231	Coracias garrulus			r	5	10	p		G	C	C	C	B
B	A122	Crex crex			r	1	2	p		M	C	C	C	B
B	A429	Dendrocopos syriacus			p	8	10	p		M	C	B	C	B
B	A236	Dryocopus martius			r	4	5	p		M	D
B	A027	Egretta alba			r	0	40	p		G	C	B	B	B
B	A026	Egretta garzetta			r	0	10	p		G	C	C	B	C
B	A511	Falco cherrug			c	3	5	i		G	C	B	B	B
B	A511	Falco cherrug			p	1	2	p		G	C	B	B	B
B	A103	Falco peregrinus			c	2	3	i		M	C	C	C	C
B	A097	Falco vespertinus			r	70	80	p		G	B	C	B	C
B	A127	Grus grus			c	1500	1900	i		G	C	B	C	B
B	A075	Haliaeetus albicilla			w	10	12	i		G	B	B	C	B
B	A075	Haliaeetus albicilla			r	1	1	p		G	C	B	C	B
B	A131	Himantopus himantopus			r	5	30	p		M	B	C	A	C
B	A022	Ixobrychus minutus			r	20	30	p		P	C	B	C	B
B	A338	Lanius collurio			r	50	60	p		P	C	C	C	C
B	A339	Lanius minor			r	30	40	p		M	C	C	C	B
B	A176	Larus melanocephalus			r	0	35	p		M	B	B	A	B
B	A156	Limosa limosa			c	100	300	i		M	C	B	C	C
B	A156	Limosa limosa			r	0	10	p		M	C	B	C	C
B	A272	Luscinia svecica			r	5	10	p		P	C	C	C	C
B	A160	Numenius arquata			c	500	600	i		M	B	B	C	B
B	A160	Numenius arquata			r	3	3	p		M	C	B	C	B
B	A158	Numenius phaeopus			c	80	100	i		P	B	B	A	B
B	A023	Nycticorax nycticorax			r	0	20	p		G	C	B	C	B
B	A129	Otis tarda			r	55	65	i		G	B	C	B	B
B	A129	Otis tarda			w	60	70	i		G	B	C	B	B
B	A214	Otus scops			r	0	2	p		P	D
B	A094	Pandion haliaetus			c	3	5	i		M	C	B	C	B
B	A323	Panurus biarmicus			r	40	50	p		M	C	C	C	C
B	A151	Philomachus pugnax			c	4000	5000	i		P	B	B	C	B
B	A034	Platalea leucorodia			r	0	20	p		G	C	C	B	C
B	A140	Pluvialis apricaria			c	1000	2000	i		M	A	B	C	B
B	A008	Podiceps nigricollis			r	15	20	p		M	B	B	C	B
B	A120	Porzana parva			r	15	20	p		P	C	C	C	C
B	A119	Porzana porzana			r	5	10	p		P	C	C	C	C
B	A118	Rallus aquaticus			c				C	P	C	B	C	B
B	A118	Rallus aquaticus			r	80	100	p		P	C	B	C	B
B	A118	Rallus aquaticus			p	15	30	i	C	P	C	B	C	B
B	A132	Recurvirostra avosetta			r	10	250	p		M	A	C	A	C
B	A336	Remiz pendulinus			r	15	20	p		M	C	C	C	C
B	A249	Riparia riparia			r				P	P	C	C	C	C
B	A193	Sterna hirundo			r	0	50	p		M	B	B	C	B
B	A307	Sylvia nisoria			r	30	50	p		M	C	C	C	C
B	A004	Tachybaptus ruficollis			c	50	100	i		G	C	B	C	B
B	A004	Tachybaptus ruficollis			r	45	50	p		M	C	B	C	B
B	A166	Tringa glareola			c	200	500	i		P	B	B	C	B
B	A162	Tringa totanus			c	80	100	i		G	B	B	C	B
B	A162	Tringa totanus			r	40	50	p		M	B	B	C	B

• Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
• S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
• NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
• Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
• Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
• Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
• Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species					Population in the site				Motivation
Group	CODE	Scientific Name	S	NP	Size		Unit	Cat.	Species Annex		Other categories
					Min	Max		C|R|V|P	IV	V	A	B	C	D
I		Acherontia atropos						V			X
I		Acrida hungarica						C			X
I		Argyronetra aquatica						C			X
P		Aster punctatus						V			X
P		Astragalus asper						R			X
I		Boloria selene						V			X
A		Bufo bufo						C					X
A		Bufo viridis						C					X
I		Carabus cancellatus						C			X
P		Carex appropinquata						P			X
P		Centaurea sadleriana						C				X
I		Chariaspilates formosarius						C			X
P		Clematis integrifolia						V			X
I		Copris lunaris						P			X
M		Crocidura leucodon						P					X
M		Crocidura suaveolens mimula						P					X
P		Dactylorhiza incarnata						P					X
P		Dianthus superbus						P			X
P		Epipactis palustris						P					X
M		Erinaceus concolor						C			X
P		Eriophorum angustifolium						P			X
P		Eriophorum latifolium						P			X
P		Festuca wagneri						P				X
I		Gampsocleis glabra						C						X
P		Gentiana pneumonanthe						P			X
P		Gymnadenia conopsea						P					X
I		Helix pomatia						C					X
I		Hemaris tityus						R			X
P		Hottonia palustris						C			X
A		Hyla arborea						C					X
I		Inachis io						C						X
I		Iphiclides podalirius						R			X
P		Iris pumila						C			X
P		Iris sibirica						P			X
P		Iris spuria						V			X
P		Iris variegata						P			X
R		Lacerta agilis						C					X
R		Lacerta viridis						R					X
P		Lathyrus palustris						P			X
P		Lepidium crassifolium						C				X
P		Limonium gmelinii						C				X
I		Locusta migratoria						R			X
I		Maculinea alcon						V			X
I		Mantis religiosa						C			X
M		Mustela erminea						R					X
R		Natrix natrix						C					X
M		Nyctalus noctula						P					X
P		Ophioglossum vulgatum						P			X
P		Ophrys apifera						V					X
P		Ophrys sphegodes						V					X
P		Orchis coriophora						P					X
P		Orchis laxiflora ssp. palustris						P					X
P		Orchis morio						C					X
I		Papilio machaon						C			X
A		Pelobates fuscus						C					X
P		Plantago schwarzenbergiana						V			X
R		Podarcis taurica						R					X
P		Polygala major						V			X
A		Rana arvalis						C					X
A		Rana esculenta						P					X
A		Rana ridibunda						C					X
P		Ranunculus lingua						P			X
I		Rhyparioides metelkanus						C			X
I		Scarabaeus typhon						P			X
P		Schoenus nigricans						C			X
P		Senecio paludosus						P			X
M		Sorex araneus						C					X
P		Spiranthes spiralis						R					X
P		Stipa borysthenica						R			X
M		Talpa europaea						C			X
P		Thelypteris palustris						P			X
I		Vanessa atalanta						C			X
P		Veratrum album						P			X

• Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
• CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
• S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
• NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
• Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
• Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
• Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class	% Cover
N03	51.00
N06	1.00
N07	3.00
N09	7.00
N10	6.00
N14	1.00
N15	27.00
N16	1.00
N23	3.00
Total Habitat Cover	100

Other Site Characteristics

The area is a mosaic of salt lakes, saline grasslands (pastures and meadows) and arable lands intermixed with some saline marshes at lower elevations, and with steppe meadows at higher ones. A strip of degraded fen vegetation can be found on the eastern side of the area. Due to regular present of globally endangered bird species (like Anser erythropus) the control of wildfowl hunting is required.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: nyári lúd, vörösnyakú lúd, kis lilik, vörös gém, bölömbika, cigányréce, kanalasgém, fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő, kormos szerkő, barna rétihéja, kerecsensólyom, rétisas, gólyatöcs, gulipán, széki lile. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: túzok, ugartyúk, hamvas rétihéja, szalakóta, kék vércse, kis őrgébics, vetési varjú. It has high importance; it incorporates the most important Hungarian sodic alkaline pans, and it is the largest, and most important sodic area between the Danube and Tisza rivers in the Great Hungarian Plain. The "szoloncsák" and "szoloncsák-szolonyec" types of these salt habitats and sodic soils are dominated by salt accumulation levels on or close to the soil surface, but they differ from the famous salt lands of Hortobágy. (In the latter region, the salt accumulation level is more distant from the soil surface, and there are also differences in the chemical composition of soils). This is one of the most important stopover and breeding site for the waterfowl and shorebirds in the Hungarian section of River Danube basin. Its quality varies from medium to high degree. This is a vast sodic lowland plain of the Great Hungarian Plain, the former flood area of the River Danube River, second in size only to Hortobágy. The sodic plain has rather variegated microrelief. Differences of just a couple of dozen inches in elevation can produce different types of soils with distinctive floras to go with them. The high salinity and poor water economy of the soil allows only halophytic grass. It presents a nice variation of sodic meadows, pastures, sodic terraces and baren sodic flats with a typical vegetation consisting of various salt-resistant and halophytic species. The sodic pans and salt marshes are the other important habitat type of the site from the point of view of birds ant invertebrates as well. The shallow pans hold high salinity water, so called sodic water. Most of them regularly dry up because of the summer drought. The site is important not only from the point of view of natural inland salt habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. It has a lot of plant and animal species protected by national law; the motivation for the listing of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table). The eastern part of the site has also great importance and is in general in a good quality. It is one of the most important wetlands in the Great Hungarian Plain. It is part of an important ecological corridor consisting of wetlands and passing from north to south across the Carpathian basin. Yet it has a lot of habitats of good quality, however in latest decades it become significantly drier owing to intensive drainage, and the expansion of degraded habitats increases year by year. Burning, overgrazing, not appropriate mowing practices and improving or ploughing in grasslands are also serious damaging factors. It has a lot of plant and animal species protected by national law, the motivation of the existence of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table). Although 35 % of the site is agricultural territory, but these crop fields are very important especially for the migrating waterfowl populations as feeding habitats, as well as a breeding habitat for a few threatened species, for example Great Bustard and Stone Curlew.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

4.4 Ownership (optional)

No information provided

4.5 Documentation (optional)

Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1996/a): Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához. - Larval and imginal data to the Odonata fauna of Hungary. Odonata - Stadium Larvale, 1996.1. 13-23p. Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1998): A Kiskunsági szikes tavak (KNP II.) ismételt komplex állapotfelmérése 1998. - Szitakötők (Odonata). Kutatási Jelentés a KNP Ig.-részére. Kézirat. 1998. 1-16p. Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p. Arany S. (1956): A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 408p. Bagi I. - Molnár Zs. (1997): Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR): Szikesek, in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szekr. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 92-99p. Bankovics A. (1987): Madártani vizsgálatok a a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat, 156-165. Bencze Sz. (1990): A táplálékellátás hatása a széki lile (Charadrius alexandrinus) fészkelési viselkedésére. - TDK dolgozat, Kézirat, KLTE Denrecen. Berczik Á. (1957): Chironomidák és a tótipustan néhány hazai kérdése. Állattani Közlemények. 46. 1957. 33-41p. Bodrogközy Gy. (1965/a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. Acta Botanica Tom.XI. 1965. 1-51p. Bodrogközy Gy. (1974): Examination in phytotron of plant populations growing on alkaline plains. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae,Tom.20. (1-2) 1974. 63-69p. Bodrogközy Gy. (1977): A Pannonicum halophiton társulásainak rendszere és synökológiája. Kandidátusi értekezés tézisei, Szeged 1977. Kézirat. 1-11p. Bodrogközy Gy. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. A Békés-megyei Múzeumok Közleményei 6-1980. 29-50p. Boros Á. (1927): A Funaria hungarica újabb termő-helyei. Neue Standorte der Funaria hungarica. -Bot. Közlem. 24: 72. Boros Á. (1942): A Bryum alpinum magyarországi elterjedése. (Die Verbreitung des Bryum alpinum in Ungarn.) - Bot. Közlem. 39: 99-104. Boros Á. (1943): A Funaria hungarica története és földrajzi elterjedése. (Die Geschichte und die geographische Verbreitung der Funaria hungarica.) - Acta geobot. hung. 5: 280-289. Boros Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. - Akadémiai Kiadó, Budapest Boros E (1996): Partimadarak (Charadriiformes) potenciális táplálékkínálatának vizsgálata mesterséges agrárkörnyezetben két szikes élőhelyen. PATE - Mosonmagyaróvár, Szakdolgozat. Kézirat. 1-58p. Boros E. (1992): Újabb lilebíbic (Chettusia gregaria Pall. 1771.) előfordulása Magyarországon. Partimadár 1992/2. 8-9p. Boros E. (1993/a): A gulipán ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár, 1993/3. 27-33p. Boros E. (1993/b): Fészkelő partimadarak élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár, 1993/2. 4-8p.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level (optional):

Code	Cover [%]
HU99	100.00

5.2 Relation of the described site with other sites (optional):

No information provided

5.3 Site designation (optional)

36 % of the site includes two parts of the Kiskunság National Park, an additional 21 % of the site is "Ex lege Protected Sodic Lake and Bog". 43% percent of the site is not protected. Almost the whole site is a part of the "Dunavölgyi-sík" Environmentally Sensitive Area. 13 % of the site is designated under the classification of Biosphere Reserves /M.A.B Man and the Biosphere/ program by UNESCO, since 1979, and 11 % under the Ramsar Convention since 1982, additional 7 % since 2003.

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:	28 % Kiskunság National Park Directorate, 5% other (State Treasury, Ministry of Justice, water management authority), 67 % private.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

	Yes
	No, but in preparation
X	No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Általános veszélyeztető tényezők mérséklése: 1. A kedvezőtlen környezeti hatások (területek kiszáradása, természeti katasztrófák, kedvezőtlen téli időjárás, predátorok, kedvezőtlen szukcessziós folyamatok) lehetőség szerinti mérséklése. 2. A negatív antropogén hatások mérséklése: 2.1. Gyepeken: a feltörés, felülvetés, műtrágyázás, túllegeltetés, alullegeltetés, kedvezőtlen időpontban és módon végzett kaszálás, engedély nélküli égetés, csatornázás, tájidegen növényfajok terjedésének megakadályozása. 2.2. Szántókon: intenzív kemizálás, mezőgazdasági gépek munkavégzése, kedvezőtlen vetésszerkezet, tarlóégetés 2.3. Erdőkben: nem őshonos fajok telepítése, erdők véghasználata 2.4. Egyéb: emberi zavarás, légtérhasználat, vadászat és vadgazdálkodás, védett fajok lelövése, növény- és állatfajok gyűjtése, illegális fakivágás, terület szennyezése, szigeteletlen légvezetékek, vonalas létesítmények építése. Általános természetvédelmi célkitűzések: 1. A kijelölt Natura 2000 terület rendeltetésének megfelelően a fő cél a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló Natura 2000 területek hálózatának fenntartása és a jelölő élőhelyek, valamint fajok populációinak fejlesztése; 2. A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek, ezekre az élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fejlesztése; 3. A degradálódott élőhelyek rehabilitációja, a megsemmisült élőhelyek és ökológiai kapcsolatok rekonstrukciója különös tekintettel a tájra jellemző pusztai- és vizes élőhelyekre, törekvés a tájléptékű rehabilitációra az élőhely feldarabolódás csökkentése érdekében; 4. A természetvédelmi intézkedésekkel összhangban a területek fenntartható használatának biztosítása, a kezelési és fejlesztési intézkedések beépítése a vidékfejlesztési stratégiába; 5. A helyi társadalom szemléletének, ismeretének fejlesztése a természeti értékek, területek vonatkozásában, a természetvédelmi intézkedések kommunikációs fejlesztése. Kezelési stratégiák Élőhelyek megőrzése - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából; - A természetes és természetközeli vízi- vizes- pusztai- és erdei élőhely mozaikok megőrzése és fejlesztése; - További erdőtelepítések visszaszorítása; - A vizes élőhelyek védőövezetének kialakítása; - Az infrastruktúra és ipari fejlesztések, vonalas létesítmények további terjedésének megakadályozása; - A kavicsbányászat további terjedésének megakadályozása; - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára; - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Élőhelyek rehabilitációja - A szántóterületek arányának csökkentése (kivéve a túzokvédelmi szempontból jelentős egységeket); - A nem őshonos faültetvények természetszerű átalakítása; - Pusztai élőhely-rehabilitáció természetszerű gyepek kialakításával; - Vizes élőhely rehabilitáció vízvisszatartással és árasztással; - Tájrehabilitáció - Nyílt vízfelületek kialakítása; - A bányatelkek, tájsebek és illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja; - A tájidegen növényfajok visszaszorítása (különösen keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző); - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Fajok megőrzése - A kmt. jelölő fajainak megőrzése elsődlegesen az általános élőhely megőrzésen és rehabilitációs stratégián keresztül valósul meg; - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő fajainak megőrzése szempontjából; - A kmt. jelölő fajainak megőrzésére irányuló speciális intézkedések kidolgozása; - Fajmegőrzési tervek kidolgozása a Magyarország vonatkozásában különösen jelentős és veszélyeztetett jelölő fajokra; Különleges madárvédelmi intézkedések - Túzokkíméleti területek kialakítása - A madárpopulációk szaporodási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk táplálkozási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk zavartalanságának biztosítása - A vonalas létesítmények okozta madárpusztulások csökkentése - A halastavak üzemrendjének szabályozása - A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység (üzemtervek) felülvizsgálata Vidékfejlesztés - Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatására; - A természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatásával, fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése; - Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosításával hozzájárulni a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Kutatás, monitoring A legfőbb élőhely-típusokhoz köthető célkitűzések Az SPA területén prioritásként megjelölt madárfajok populációméretének, valamint a fajok élőhelyének elérni kívánt minőségbeli, kiterjedésbeli és elhelyezkedésbeli célállapotának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, beleértve az adott faj jelenlegi és potenciális előfordulási területeit egyaránt. A drasztikusan megváltozott természeti, különösen a hidrológiai feltételek (vízrendezések, lecsapolások) helyreállítása, ezzel az egyirányú szukcessziós folyamat és az azzal járó degradáció megállítása. Az területhasználat intenzitásának mérséklése, ami az alkalmazott mezőgazdasági módszerek tökéletesedésével és gyorsulásával a biodiverzitás csökkenését, természeti értékvesztést idézett elő. A természetes vagy természetközeli állapotú területek kiterjedésének növelése, a további ősgyepfeltörések (szántóföldi gazdálkodás, erdősítés) megakadályozása. A jelenleg még fennmaradt területek -különös tekintettel a gyepterületekre- mintegy refúgiumként tartandók számon. Vizes élőhelyek Az időszakos, vagy állandó vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok esetében a természetes vízkészletek megőrzése, valamint az élőhelyek megóvása érdekében a kedvező vízállapotok kialakítása és megtartása az elsődleges célkitűzés. Az SPA területén a mesterséges vizes élőhelyek számának, a meglévők kiterjedésének növelése a jövőben nem, míg a meglévők fenntartása és állapotuk javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés. A természetes vízkészletek megőrzése és a területi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelés mellett a természetes, jellemzően időszakos vizes élőhelyek száma növekedhet. A kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta térségében a hajdani kiterjedt – napjainkban már használatok kívüli – meliorációs csatorna és töltésrendszerek megszüntetése és ezzel a térség ősvízrajzának részleges (lehetőség szerinti) helyreállítása kiemelt cél. Szántó- és gyepterületek - Gyepek és gyep művelési ágú élőhelyek művelési ágának fenntartása, természetes állapotuk megóvása - A gyepterületeken a hagyományos, extenzív használatnak megfelelő legeltetéses állattartás vagy kaszálás folytatása, illetve jelentős mértékű fejlesztése - A gyepterületek kezelése kíméletes, extenzív gazdálkodással, mechanikai jellegű ápolási munkák, öntözés, trágyázás, felülvetés, növényvédő szerek vagy gyomirtók felhasználása nélkül; feltörésük, felszabdalásuk, továbbá a jelentkező felszíni vizek elvezetése nélkül. A változatos pusztai környezetet biztosító szántó, gyep és időszakos vizes élőhely-komplexek fenntartása, illetve az egyes élőhelyek arányának javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés a pusztai madárközösségek védelme érdekében. A mezőgazdasági környezethez kötődő madárfajok populációinak megőrzése és kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása érdekében az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: 1. Az élőhelyek átalakítása miatt, a jelölő madárfajok jelenlegi és potenciális élőhelyén bekövetkező irreverzibilis változások (pl. újabb erdősítések, infrastrukturális beruházások létesítése stb.) megakadályozása. 2. A szántóföldi művelés racionalizálása az agrártámogatások fenntartásával, de a jelenleginél racionalizáltabb és célirányosabb kifizetés által. 2.1. A földrészletek művelési ágának, illetve termőhelyi adottságának, természetbeni állapotának újbóli meghatározása és kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés támogatása. 2.2. Az intenzív mezőgazdasági művelés lehetőségeinek korlátozása az agrár-környezetgazdálkodási program természetvédelmi célprogramjainak értékelésével és módosításával, valamint a horizontális célprogramok háttérbe szorításával. 3. A gyepterületek általános védelme, természetvédelmi állapotuk helyreállítása 3.1. A gyepterületek arányának növelése elsősorban a kedvezőtlen adottságú szántóterületek visszagyepesítése révén. 3.2. A gyepterületek tényleges kiterjedésnek növelése az inváziós tájidegen növények állományainak visszaszorítása révén. 4. Az SPA területén fészkelő madárfajok költési sikerének növelése: 4.1. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek ésszerű szabályozása a szaporodási időszakban, a szabályozási rendszer rendszeres felülvizsgálata mellett. A felülvizsgálatnak az előírások hatékonyságának értékelésén túl a védendő fajok körének meghatározására, illetve a korlátozások alkalmazásnak térbeliségére is ki kell terjednie. 4.2. A pusztai környezetben meglévő magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok természetvédelmi állapotának helyreállítása a megfelelő utánpótlás biztosításával és az őshonos fafajok arányának növelésével. 4.3. A gyepterületek hasznosítási módjának (kaszálás, vagy legeltetés) meghatározása, figyelemmel a fészkelő és vonuló fajok ökológiai igényire, így különös tekintettel a kaszálás időpontjára, valamint a legeltetés időzítésére, módjára és mértékére. 5. A degradált élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, különös tekintettel a korábban létesített vonalas létesítmények (pl. funkció nélküli belvízelvezető-árkok és öntözőcsatornák, légvezetékek) felszámolásával, újabb létesítések megakadályozásával. Erdők Az SPA területén a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. There is a management plan for the national park sites (36 %) from 1997; its contents are incomplete and not according to the relevant national law, so it needs renewal.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top

INSPIRE ID:
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes X No

---

SITE DISPLAY