Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

A

1.2 Site code

HUKN10002

1.3 Site name

Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék

1.4 First Compilation date

2003-12

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:2004-05
National legal reference of SPA designation275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.144700
Latitude:46.723300

2.2 Area [ha]

35722.1900

2.3 Marine area [%]


No information provided

2.4 Sitelength [km] (optional):


No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them


No habitat types are reported for the site

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
BA293Acrocephalus melanopogon    25  30   
BA229Alcedo atthis    10   
BA229Alcedo atthis    10   
BA056Anas clypeata    400  600   
BA052Anas crecca    1000  3000   
BA053Anas platyrhynchos    2000  3000   
BA055Anas querquedula    100  150   
BA051Anas strepera    150  300   
BA041Anser albifrons    4000  15000   
BA043Anser anser    1000  1200   
BA043Anser anser    50  50   
BA042Anser erythropus     
BA039Anser fabalis    10  50   
BA255Anthus campestris    20  30   
BA404Aquila heliaca     
BA029Ardea purpurea    10  40   
BA024Ardeola ralloides    10   
BA059Aythya ferina    250  300   
BA060Aythya nyroca    10  15   
BA021Botaurus stellaris    10  15   
BA396Branta ruficollis    10  50   
BA133Burhinus oedicnemus     
BA224Caprimulgus europaeus     
BA138Charadrius alexandrinus     
BA139Charadrius morinellus               
BA196Chlidonias hybridus    300   
BA197Chlidonias niger    100  300   
BA031Ciconia ciconia    100  250   
BA031Ciconia ciconia    60  70   
BA030Ciconia nigra    10  20   
BA081Circus aeruginosus    35  40   
BA082Circus cyaneus    80  120   
BA084Circus pygargus     
BA207Columba oenas    50  120   
BA231Coracias garrulus    10   
BA122Crex crex     
BA429Dendrocopos syriacus    10   
BA236Dryocopus martius           
BA027Egretta alba    40   
BA026Egretta garzetta    10   
BA511Falco cherrug     
BA511Falco cherrug     
BA103Falco peregrinus     
BA097Falco vespertinus    70  80   
BA127Grus grus    1500  1900   
BA075Haliaeetus albicilla    10  12   
BA075Haliaeetus albicilla     
BA131Himantopus himantopus    30   
BA022Ixobrychus minutus    20  30   
BA338Lanius collurio    50  60   
BA339Lanius minor    30  40   
BA176Larus melanocephalus    35   
BA156Limosa limosa    100  300   
BA156Limosa limosa    10   
BA272Luscinia svecica    10   
BA160Numenius arquata    500  600   
BA160Numenius arquata     
BA158Numenius phaeopus    80  100   
BA023Nycticorax nycticorax    20   
BA129Otis tarda    55  65   
BA129Otis tarda    60  70   
BA214Otus scops           
BA094Pandion haliaetus     
BA323Panurus biarmicus    40  50   
BA151Philomachus pugnax    4000  5000   
BA034Platalea leucorodia    20   
BA140Pluvialis apricaria    1000  2000   
BA008Podiceps nigricollis    15  20   
BA120Porzana parva    15  20   
BA119Porzana porzana    10   
BA118Rallus aquaticus         
BA118Rallus aquaticus    80  100   
BA118Rallus aquaticus    15  30 
BA132Recurvirostra avosetta    10  250   
BA336Remiz pendulinus    15  20   
BA249Riparia riparia         
BA193Sterna hirundo    50   
BA307Sylvia nisoria    30  50   
BA004Tachybaptus ruficollis    50  100   
BA004Tachybaptus ruficollis    45  50   
BA166Tringa glareola    200  500   
BA162Tringa totanus    80  100   
BA162Tringa totanus    40  50   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acherontia atropos                   
Acrida hungarica                   
Argyronetra aquatica                   
Aster punctatus                   
Astragalus asper                   
Boloria selene                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Carabus cancellatus                   
Carex appropinquata                   
Centaurea sadleriana                   
Chariaspilates formosarius                   
Clematis integrifolia                   
Copris lunaris                   
Crocidura leucodon                   
Crocidura suaveolens mimula                   
Dactylorhiza incarnata                   
Dianthus superbus                   
Epipactis palustris                   
Erinaceus concolor                   
Eriophorum angustifolium                   
Eriophorum latifolium                   
Festuca wagneri                   
Gampsocleis glabra                   
Gentiana pneumonanthe                   
Gymnadenia conopsea                   
Helix pomatia                   
Hemaris tityus                   
Hottonia palustris                   
Hyla arborea                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Iris pumila                   
Iris sibirica                   
Iris spuria                   
Iris variegata                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lathyrus palustris                   
Lepidium crassifolium                   
Limonium gmelinii                   
Locusta migratoria                   
Maculinea alcon                   
Mantis religiosa                   
Mustela erminea                   
Natrix natrix                   
Nyctalus noctula                   
Ophioglossum vulgatum                   
Ophrys apifera                   
Ophrys sphegodes                   
Orchis coriophora                   
Orchis laxiflora ssp. palustris                   
Orchis morio                   
Papilio machaon                   
Pelobates fuscus                   
Plantago schwarzenbergiana                   
Podarcis taurica                   
Polygala major                   
Rana arvalis                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Ranunculus lingua                   
Rhyparioides metelkanus                   
Scarabaeus typhon                   
Schoenus nigricans                   
Senecio paludosus                   
Sorex araneus                   
Spiranthes spiralis                   
Stipa borysthenica                   
Talpa europaea                   
Thelypteris palustris                   
Vanessa atalanta                   
Veratrum album                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0351.00
N061.00
N073.00
N097.00
N106.00
N141.00
N1527.00
N161.00
N233.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

The area is a mosaic of salt lakes, saline grasslands (pastures and meadows) and arable lands intermixed with some saline marshes at lower elevations, and with steppe meadows at higher ones. A strip of degraded fen vegetation can be found on the eastern side of the area. Due to regular present of globally endangered bird species (like Anser erythropus) the control of wildfowl hunting is required.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: nyári lúd, vörösnyakú lúd, kis lilik, vörös gém, bölömbika, cigányréce, kanalasgém, fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő, kormos szerkő, barna rétihéja, kerecsensólyom, rétisas, gólyatöcs, gulipán, széki lile. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: túzok, ugartyúk, hamvas rétihéja, szalakóta, kék vércse, kis őrgébics, vetési varjú. It has high importance; it incorporates the most important Hungarian sodic alkaline pans, and it is the largest, and most important sodic area between the Danube and Tisza rivers in the Great Hungarian Plain. The "szoloncsák" and "szoloncsák-szolonyec" types of these salt habitats and sodic soils are dominated by salt accumulation levels on or close to the soil surface, but they differ from the famous salt lands of Hortobágy. (In the latter region, the salt accumulation level is more distant from the soil surface, and there are also differences in the chemical composition of soils). This is one of the most important stopover and breeding site for the waterfowl and shorebirds in the Hungarian section of River Danube basin. Its quality varies from medium to high degree. This is a vast sodic lowland plain of the Great Hungarian Plain, the former flood area of the River Danube River, second in size only to Hortobágy. The sodic plain has rather variegated microrelief. Differences of just a couple of dozen inches in elevation can produce different types of soils with distinctive floras to go with them. The high salinity and poor water economy of the soil allows only halophytic grass. It presents a nice variation of sodic meadows, pastures, sodic terraces and baren sodic flats with a typical vegetation consisting of various salt-resistant and halophytic species. The sodic pans and salt marshes are the other important habitat type of the site from the point of view of birds ant invertebrates as well. The shallow pans hold high salinity water, so called sodic water. Most of them regularly dry up because of the summer drought. The site is important not only from the point of view of natural inland salt habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. It has a lot of plant and animal species protected by national law; the motivation for the listing of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table). The eastern part of the site has also great importance and is in general in a good quality. It is one of the most important wetlands in the Great Hungarian Plain. It is part of an important ecological corridor consisting of wetlands and passing from north to south across the Carpathian basin. Yet it has a lot of habitats of good quality, however in latest decades it become significantly drier owing to intensive drainage, and the expansion of degraded habitats increases year by year. Burning, overgrazing, not appropriate mowing practices and improving or ploughing in grasslands are also serious damaging factors. It has a lot of plant and animal species protected by national law, the motivation of the existence of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table). Although 35 % of the site is agricultural territory, but these crop fields are very important especially for the migrating waterfowl populations as feeding habitats, as well as a breeding habitat for a few threatened species, for example Great Bustard and Stone Curlew.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03.01i
MA03.03i
MA04.01i
MA04.03i
HA06i
MA07i
LB01i
MC01.01b
MD01.02i
MD02.01i
ME01o
MF03.01i
LG01i
HJ02b
MJ03.01i
MJ03.02i
MK02i
HK03.04i
HM01.02b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA04.01i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)


No information provided

4.5 Documentation (optional)

Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1996/a): Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához. - Larval and imginal data to the Odonata fauna of Hungary. Odonata - Stadium Larvale, 1996.1. 13-23p. Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1998): A Kiskunsági szikes tavak (KNP II.) ismételt komplex állapotfelmérése 1998. - Szitakötők (Odonata). Kutatási Jelentés a KNP Ig.-részére. Kézirat. 1998. 1-16p. Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p. Arany S. (1956): A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 408p. Bagi I. - Molnár Zs. (1997): Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR): Szikesek, in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szekr. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 92-99p. Bankovics A. (1987): Madártani vizsgálatok a a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat, 156-165. Bencze Sz. (1990): A táplálékellátás hatása a széki lile (Charadrius alexandrinus) fészkelési viselkedésére. - TDK dolgozat, Kézirat, KLTE Denrecen. Berczik Á. (1957): Chironomidák és a tótipustan néhány hazai kérdése. Állattani Közlemények. 46. 1957. 33-41p. Bodrogközy Gy. (1965/a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. Acta Botanica Tom.XI. 1965. 1-51p. Bodrogközy Gy. (1974): Examination in phytotron of plant populations growing on alkaline plains. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae,Tom.20. (1-2) 1974. 63-69p. Bodrogközy Gy. (1977): A Pannonicum halophiton társulásainak rendszere és synökológiája. Kandidátusi értekezés tézisei, Szeged 1977. Kézirat. 1-11p. Bodrogközy Gy. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. A Békés-megyei Múzeumok Közleményei 6-1980. 29-50p. Boros Á. (1927): A Funaria hungarica újabb termő-helyei. Neue Standorte der Funaria hungarica. -Bot. Közlem. 24: 72. Boros Á. (1942): A Bryum alpinum magyarországi elterjedése. (Die Verbreitung des Bryum alpinum in Ungarn.) - Bot. Közlem. 39: 99-104. Boros Á. (1943): A Funaria hungarica története és földrajzi elterjedése. (Die Geschichte und die geographische Verbreitung der Funaria hungarica.) - Acta geobot. hung. 5: 280-289. Boros Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. - Akadémiai Kiadó, Budapest Boros E (1996): Partimadarak (Charadriiformes) potenciális táplálékkínálatának vizsgálata mesterséges agrárkörnyezetben két szikes élőhelyen. PATE - Mosonmagyaróvár, Szakdolgozat. Kézirat. 1-58p. Boros E. (1992): Újabb lilebíbic (Chettusia gregaria Pall. 1771.) előfordulása Magyarországon. Partimadár 1992/2. 8-9p. Boros E. (1993/a): A gulipán ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár, 1993/3. 27-33p. Boros E. (1993/b): Fészkelő partimadarak élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár, 1993/2. 4-8p.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level (optional):

Code Cover [%]
HU99100.00

5.2 Relation of the described site with other sites (optional):


No information provided

5.3 Site designation (optional)

36 % of the site includes two parts of the Kiskunság National Park, an additional 21 % of the site is "Ex lege Protected Sodic Lake and Bog". 43% percent of the site is not protected. Almost the whole site is a part of the "Dunavölgyi-sík" Environmentally Sensitive Area. 13 % of the site is designated under the classification of Biosphere Reserves /M.A.B Man and the Biosphere/ program by UNESCO, since 1979, and 11 % under the Ramsar Convention since 1982, additional 7 % since 2003.

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:28 % Kiskunság National Park Directorate, 5% other (State Treasury, Ministry of Justice, water management authority), 67 % private.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Általános veszélyeztető tényezők mérséklése: 1. A kedvezőtlen környezeti hatások (területek kiszáradása, természeti katasztrófák, kedvezőtlen téli időjárás, predátorok, kedvezőtlen szukcessziós folyamatok) lehetőség szerinti mérséklése. 2. A negatív antropogén hatások mérséklése: 2.1. Gyepeken: a feltörés, felülvetés, műtrágyázás, túllegeltetés, alullegeltetés, kedvezőtlen időpontban és módon végzett kaszálás, engedély nélküli égetés, csatornázás, tájidegen növényfajok terjedésének megakadályozása. 2.2. Szántókon: intenzív kemizálás, mezőgazdasági gépek munkavégzése, kedvezőtlen vetésszerkezet, tarlóégetés 2.3. Erdőkben: nem őshonos fajok telepítése, erdők véghasználata 2.4. Egyéb: emberi zavarás, légtérhasználat, vadászat és vadgazdálkodás, védett fajok lelövése, növény- és állatfajok gyűjtése, illegális fakivágás, terület szennyezése, szigeteletlen légvezetékek, vonalas létesítmények építése. Általános természetvédelmi célkitűzések: 1. A kijelölt Natura 2000 terület rendeltetésének megfelelően a fő cél a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló Natura 2000 területek hálózatának fenntartása és a jelölő élőhelyek, valamint fajok populációinak fejlesztése; 2. A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek, ezekre az élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fejlesztése; 3. A degradálódott élőhelyek rehabilitációja, a megsemmisült élőhelyek és ökológiai kapcsolatok rekonstrukciója különös tekintettel a tájra jellemző pusztai- és vizes élőhelyekre, törekvés a tájléptékű rehabilitációra az élőhely feldarabolódás csökkentése érdekében; 4. A természetvédelmi intézkedésekkel összhangban a területek fenntartható használatának biztosítása, a kezelési és fejlesztési intézkedések beépítése a vidékfejlesztési stratégiába; 5. A helyi társadalom szemléletének, ismeretének fejlesztése a természeti értékek, területek vonatkozásában, a természetvédelmi intézkedések kommunikációs fejlesztése. Kezelési stratégiák Élőhelyek megőrzése - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából; - A természetes és természetközeli vízi- vizes- pusztai- és erdei élőhely mozaikok megőrzése és fejlesztése; - További erdőtelepítések visszaszorítása; - A vizes élőhelyek védőövezetének kialakítása; - Az infrastruktúra és ipari fejlesztések, vonalas létesítmények további terjedésének megakadályozása; - A kavicsbányászat további terjedésének megakadályozása; - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára; - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Élőhelyek rehabilitációja - A szántóterületek arányának csökkentése (kivéve a túzokvédelmi szempontból jelentős egységeket); - A nem őshonos faültetvények természetszerű átalakítása; - Pusztai élőhely-rehabilitáció természetszerű gyepek kialakításával; - Vizes élőhely rehabilitáció vízvisszatartással és árasztással; - Tájrehabilitáció - Nyílt vízfelületek kialakítása; - A bányatelkek, tájsebek és illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja; - A tájidegen növényfajok visszaszorítása (különösen keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző); - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Fajok megőrzése - A kmt. jelölő fajainak megőrzése elsődlegesen az általános élőhely megőrzésen és rehabilitációs stratégián keresztül valósul meg; - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő fajainak megőrzése szempontjából; - A kmt. jelölő fajainak megőrzésére irányuló speciális intézkedések kidolgozása; - Fajmegőrzési tervek kidolgozása a Magyarország vonatkozásában különösen jelentős és veszélyeztetett jelölő fajokra; Különleges madárvédelmi intézkedések - Túzokkíméleti területek kialakítása - A madárpopulációk szaporodási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk táplálkozási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk zavartalanságának biztosítása - A vonalas létesítmények okozta madárpusztulások csökkentése - A halastavak üzemrendjének szabályozása - A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység (üzemtervek) felülvizsgálata Vidékfejlesztés - Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatására; - A természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatásával, fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése; - Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosításával hozzájárulni a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Kutatás, monitoring A legfőbb élőhely-típusokhoz köthető célkitűzések Az SPA területén prioritásként megjelölt madárfajok populációméretének, valamint a fajok élőhelyének elérni kívánt minőségbeli, kiterjedésbeli és elhelyezkedésbeli célállapotának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, beleértve az adott faj jelenlegi és potenciális előfordulási területeit egyaránt. A drasztikusan megváltozott természeti, különösen a hidrológiai feltételek (vízrendezések, lecsapolások) helyreállítása, ezzel az egyirányú szukcessziós folyamat és az azzal járó degradáció megállítása. Az területhasználat intenzitásának mérséklése, ami az alkalmazott mezőgazdasági módszerek tökéletesedésével és gyorsulásával a biodiverzitás csökkenését, természeti értékvesztést idézett elő. A természetes vagy természetközeli állapotú területek kiterjedésének növelése, a további ősgyepfeltörések (szántóföldi gazdálkodás, erdősítés) megakadályozása. A jelenleg még fennmaradt területek -különös tekintettel a gyepterületekre- mintegy refúgiumként tartandók számon. Vizes élőhelyek Az időszakos, vagy állandó vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok esetében a természetes vízkészletek megőrzése, valamint az élőhelyek megóvása érdekében a kedvező vízállapotok kialakítása és megtartása az elsődleges célkitűzés. Az SPA területén a mesterséges vizes élőhelyek számának, a meglévők kiterjedésének növelése a jövőben nem, míg a meglévők fenntartása és állapotuk javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés. A természetes vízkészletek megőrzése és a területi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelés mellett a természetes, jellemzően időszakos vizes élőhelyek száma növekedhet. A kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta térségében a hajdani kiterjedt – napjainkban már használatok kívüli – meliorációs csatorna és töltésrendszerek megszüntetése és ezzel a térség ősvízrajzának részleges (lehetőség szerinti) helyreállítása kiemelt cél. Szántó- és gyepterületek - Gyepek és gyep művelési ágú élőhelyek művelési ágának fenntartása, természetes állapotuk megóvása - A gyepterületeken a hagyományos, extenzív használatnak megfelelő legeltetéses állattartás vagy kaszálás folytatása, illetve jelentős mértékű fejlesztése - A gyepterületek kezelése kíméletes, extenzív gazdálkodással, mechanikai jellegű ápolási munkák, öntözés, trágyázás, felülvetés, növényvédő szerek vagy gyomirtók felhasználása nélkül; feltörésük, felszabdalásuk, továbbá a jelentkező felszíni vizek elvezetése nélkül. A változatos pusztai környezetet biztosító szántó, gyep és időszakos vizes élőhely-komplexek fenntartása, illetve az egyes élőhelyek arányának javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés a pusztai madárközösségek védelme érdekében. A mezőgazdasági környezethez kötődő madárfajok populációinak megőrzése és kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása érdekében az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: 1. Az élőhelyek átalakítása miatt, a jelölő madárfajok jelenlegi és potenciális élőhelyén bekövetkező irreverzibilis változások (pl. újabb erdősítések, infrastrukturális beruházások létesítése stb.) megakadályozása. 2. A szántóföldi művelés racionalizálása az agrártámogatások fenntartásával, de a jelenleginél racionalizáltabb és célirányosabb kifizetés által. 2.1. A földrészletek művelési ágának, illetve termőhelyi adottságának, természetbeni állapotának újbóli meghatározása és kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés támogatása. 2.2. Az intenzív mezőgazdasági művelés lehetőségeinek korlátozása az agrár-környezetgazdálkodási program természetvédelmi célprogramjainak értékelésével és módosításával, valamint a horizontális célprogramok háttérbe szorításával. 3. A gyepterületek általános védelme, természetvédelmi állapotuk helyreállítása 3.1. A gyepterületek arányának növelése elsősorban a kedvezőtlen adottságú szántóterületek visszagyepesítése révén. 3.2. A gyepterületek tényleges kiterjedésnek növelése az inváziós tájidegen növények állományainak visszaszorítása révén. 4. Az SPA területén fészkelő madárfajok költési sikerének növelése: 4.1. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek ésszerű szabályozása a szaporodási időszakban, a szabályozási rendszer rendszeres felülvizsgálata mellett. A felülvizsgálatnak az előírások hatékonyságának értékelésén túl a védendő fajok körének meghatározására, illetve a korlátozások alkalmazásnak térbeliségére is ki kell terjednie. 4.2. A pusztai környezetben meglévő magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok természetvédelmi állapotának helyreállítása a megfelelő utánpótlás biztosításával és az őshonos fafajok arányának növelésével. 4.3. A gyepterületek hasznosítási módjának (kaszálás, vagy legeltetés) meghatározása, figyelemmel a fészkelő és vonuló fajok ökológiai igényire, így különös tekintettel a kaszálás időpontjára, valamint a legeltetés időzítésére, módjára és mértékére. 5. A degradált élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, különös tekintettel a korábban létesített vonalas létesítmények (pl. funkció nélküli belvízelvezető-árkok és öntözőcsatornák, légvezetékek) felszámolásával, újabb létesítések megakadályozásával. Erdők Az SPA területén a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. There is a management plan for the national park sites (36 %) from 1997; its contents are incomplete and not according to the relevant national law, so it needs renewal.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
X
No

SITE DISPLAY