Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20001

1.3 Site name

Felső-kiskunsági szikes puszta

1.4 First Compilation date

2003-08

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No information provided
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.156400
Latitude:47.065800

2.2 Area [ha]

15776.0000

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km] (optional):


No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      10561  0.00  G  A  B  B  B 
6250  info      180  0.00  G  A  C  B  C 
6260  info      570  0.00  G  B  C  B  B 
6440  info      211  0.00  G  B  C  B  B 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
F1130Aspius aspius    p        P  P  D       
A1188Bombina bombina    p  100000  2000000  i    M  C  B  C  B 
P4081Cirsium brachycephalum    p  2000000  5000000  i    G  C  B  C  B 
F1149Cobitis taenia    p        P  P  D       
I4016Dorcadion fulvum cervae    p  100000  500000  i    M  A  B  A  B 
R1220Emys orbicularis    p  200  500  i    M  C  B  C  B 
M1355Lutra lutra    p  10  20  i    M  C  B  C  B 
I1060Lycaena dispar    p  500  5000  i    M  C  C  C  C 
F1145Misgurnus fossilis    p        P  P  D       
M2633Mustela eversmannii    p        R  DD  C  B  C  B 
F1134Rhodeus sericeus amarus    p        P  P  D       
M1335Spermophilus citellus    p  400  800  i    G  C  B  C  B 
A1993Triturus dobrogicus    p  500  5000  i    M  C  B  C  B 
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
I  Acherontia atropos          P      X       
I  Acrida hungarica          P      X       
P  Adonis vernalis          V          X   
P  Allium sphaerocephalon          V      X       
I  Anax parthenope parthenope          P      X       
P  Astragalus asper          C      X       
B  Athene noctua          P          X   
I  Batazonellus lacerticidus          P      X       
P  Blackstonia acuminata          V      X       
I  Bombus fragrans          P            X 
A  Bufo bufo          P          X   
A  Bufo viridis          C          X   
I  Calosoma auropunctatum          P      X       
P  Centaurea sadleriana          C        X     
I  Copris lunaris          P      X       
R  Coronella austriaca          P          X   
M  Crocidura leucodon          P          X   
M  Crocidura suaveolens mimula          P          X   
I  Epacromius coerulipes          P      X       
I  Gampsocleis glabra          P      X       
I  Hemaris tityus          P      X       
A  Hyla arborea          C          X   
I  Inachis io          P      X       
P  Iris pumila          C      X       
P  Iris spuria          R      X       
R  Lacerta agilis          C          X   
I  Libellula fulva fulva          P      X       
B  Limosa limosa          P          X   
I  Lycosa singoriensis          R      X       
R  Natrix natrix          C          X   
M  Neomys anomalus milleri          P          X   
I  Netocia ungarica          P      X       
P  Ophrys sphegodes          R          X   
P  Orchis coriophora          C          X   
P  Orchis laxiflora ssp. Palustris          C          X   
P  Orchis morio          C          X   
I  Pandoriana pandora          P      X       
A  Pelobates fuscus          P          X   
I  Periphanes delphinii          P      X       
M  Pipistrellus pipistrellus          P          X   
R  Podarcis taurica          P          X   
A  Rana arvalis          P          X   
A  Rana esculenta          C          X   
A  Rana ridibunda          C          X   
I  Saragossa porosa kenderesiensis          P      X       
M  Sorex araneus          P          X   
M  Sorex minutus          P          X   
I  Sympetrum depressiusculum          P      X       
P  Taraxacum serotinum          V      X       
B  Tringa stagnatilis          P          X   
B  Tringa totanus          P          X   
B  Tyto alba          P          X   
I  Zodion cinereum          P      X       
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0381.00
N092.00
N1511.00
N236.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: farms, buildings, canals, minor roads and fishponds, gravel pits, artificial ponds, small woods, dikes. Geology, hydrogeology, pedology Following the withdrawal and the sedimentation of the Late Miocene Lake Pannon in this region of the Great Plain, approximately 4.5 million years ago, the ancestral structures of the Danube, the ancient Tisza and the tributaries of the latter appeared. From this point on, the previous lake sediment supply was replaced by river sedimentation (primarily by the Danube). Until the Günz-Minden Interglacial in the Pleistocene Ice Age following the Pliocene Epoch the Danube ran southeast-bound towards Szeged, cutting the region in half, and supplied river sedimentation in a width of some 1000 metres. In the Günz-Minden Interglacial of the Ice Age a major change occurred: with the development of the region's southwestern depression (Kalocsa depression) the Danube gradually started to drift westward by leaving its previous diagonal flow direction and took over its present north-south position. The Danube had already filled up the previous areas. River sedimentation ceased on the alluvial fan replacing these, situated east of the region, which remained higher than the Transtisza region, and a thick eolic sedimentary layer was deposited on it (in the areas undisturbed by water).

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Dorcadion fulvum cervae (pusztai gyalogcincér), Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Spermophilus citellus (ürge), Mustela eversmannii (molnárgörény), Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat). Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), 6250 (síksági pannon löszgyepek). It has high importance; it is one of the most important salty areas between the Danube and Tisza rivers in the Great Hungarian Plain. The "szoloncsák" and "szoloncsák-szolonyec" types of these alkaline soils and salty habitats are charactersed by salt accumulation levels on or close to the soil surface, but they differ from the famous salt lands of the Hortobágy. (In the latter region the salt accumulation level is more distant from the soil surface, and there are also differences in the chemical composition of soils.) Its quality varies from medium to high degree. The site is important not only from the point of view of natural inland salt habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
MA02.01i
HA03.01i
MA04.01i
LA04.03i
MA06i
MA07i
MA08i
MC01.01o
LD01i
LE01o
MH01b
HI01b
LJ01.01i
HJ02b
MJ03.02i
MK01.03i
MK02i
HM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA04i
MJ02i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)


No information provided

4.5 Documentation (optional)

Bagi, I. (1991). A Felső-szunyog pusztai bioszféra-rezervátum természetvédelmi értékelése. Természetvédelmi Közlemények, 1(1), 41-48. Bagi, I. (1988). The role of water management in the degradation processes of halophilic vegetation in Hungary . Environmental Conservation , 15(4), 359-362. Bagi, I. (1987). The vegetation map of the Kisapaj UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 33, 63-74. Bagi, I. (1989). The vegetation map of the Tripolisz UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 35, 39-51. Bagi I. - Molnár Zs. (1997): Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR): Szikesek, in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szekr. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 92-99p. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1966. Tom. 12. 9-26. pp. Bodrogközy Gy.: Ecology of the halophilic vegetation Acta Botanica Hungaricae 1965. Tom. 11. 22-51. pp. Galgóczy, K. (1877). Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Monographiája. Budapest: Weiszmann testvérek. Harmat I.: A lecsapolások, a vízrendezések hatása a Duna-völgy hidrológiai- és talajviszonyaira. Növénytermesztés és környezetvédelem, MTA Agrártudományok osztálya 1999, 107-110 Harmat I.: A vízrendezések hatása a Duna-völgy szikes talajaira. Agrokémia és Talajtan Tom. 49.( 2000) No. 3-4. 369-380. Harmat I.: A duna-völgyi szikes talajok és ezek talajvizének sótartalma. Agrokémia és Talajtan Tom. 49.( 2000) No. 3-4. 383-397. Járai-Komlódi, M. (1987). Postglacial climate and vegetation history in Hungary. In: Pécsi, M. & Kordos, L. (eds), Holocene environment in Hungary (pp. 37-47). Budapest: Akadémiai Kiadó. Kerner, A. (1863). Ungarisches Tiefland. In: A. Kerner Das Pflanzenleben der Donaulander (pp. 17-102). Innsbruck: Wagner Verl. Prodán Gyula: Bács-Bodrog-vármegye sziki növényei 96-137. pp. Moesz Gusztáv: A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete 100-112. pp. P. Verseghy Klára: Lichenológiai vizsgálatok a Kiskunségi Nemzeti Park Területén Bot. Közl. 1983. 70. kötet 1-2. füzet 61-69. pp. Lőkös L. & Rajczy M. (1999). The Flora of the Kiskunság National Park. Volume 2. Cryptogams (Natural History of the National Parks of Hungary No. 9.). Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Mahunka, S. (1986). The Fauna of the Kiskunság National Park (National History of the National Parks of Hungary No. 4). Budapest: Akadémiai Kiadó. Mahunka, S. (1987). The Fauna of the Kiskunság National Park (National History of the National Parks of Hungary No. 5). Budapest: Akadémiai Kiadó. Mike K. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA Budapest 1991. Molnár, Zs. & Vajda, Z. (1999). Habitat mapping in the Danube-Tisza Interfluve (D-TMap project, 1996-2000). In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 18-19). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Pécsi, M. (1967). A dunai Alföld (Magyarország tájföldrajza No. 1). Budapest: Akadémiai Kiadó Soó, R. (1931). A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi Közlemények, 59(1-3), 1-15. Szujkó-Lacza, J. & Kováts, D. (1993). The Flora of the Kiskunság National Park. In the Danube-Tisza Mid-Region of Hungary (Natural History of the National Parks of Hungary No. 6.). Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Tóth, K. (1979). Nemzeti Park a Kiskunságban. Budapest: Natura. Tóth, K. (1985). Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975-1984 . Budapest: Hungexpo. Tóth K. (1995): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park Házinyomda Kft.Kecskemét Tóth, T. (1999). Dynamics of salt accumulation in salt-affected soils. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 25-26). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Tóth, T. & Kuti, L. A talaj sótartalom-változás tényezői a kiskunsági Apajon. In: Talaj és környezet. (pp. 106-115). Debrecen. V. Sipos Julianna-Varga Zoltán: A Kárpát-medence kontinentális sziki rétjeinek és gyepeinek (Puccinellio-Salicornetea Soo 1947) növénytársulástani áttekintése Calandrella 1996. X/1-2. 58-102. pp. Simon Tibor: Hazai fontosabb társulások áttekintése Kézirat 1990. 1-18. pp. Jakucs P.: Az Alföld növényföldrajzának általános jellemzői 74-77., 86-89. pp. Harmati István: A vízrendezések hatása a Duna-völgy szikes talajaira Agrokémia és Talajtan 2000. Tom. 49. No. 3-4. 369-382. pp.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top

5.1 Designation types at national and regional level (optional):

Code Cover [%]
HU99100.00

5.2 Relation of the described site with other sites (optional):


No information provided

5.3 Site designation (optional)

The site completely includes one part of the Kiskunsag National Park . 85% of the site is National Park. 82% of the site is part of the "Dunavölgyi-sík" Environmentally Sensitive Area, 12% is part of the "Turjánvidék" Environmentally Sensitive Area. 80% of the site is designated under the Biosphere Reserves /M.A.B Man and the Biosphere/ program by UNESCO, since 1979. 2% of the site is "Ex lege" Protected Sodic Lake.

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunság National Park Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

 Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 1530 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható szikes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő szikes élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 6250 (síksági pannon löszgyep) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 6250 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható löszgyepi élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő löszgyepi élőhelyek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak túlélését, továbbá a 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. There is a management plan covering 90 % of the site from 1997; its content is incomplete and not according to the relevant national law, to be updated.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
 Yes
X
 No

SITE DISPLAY