Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20009

1.3 Site name

Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta

1.4 First Compilation date

2003-08

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No information provided
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.146389
Latitude:46.747222

2.2 Area [ha]

19679.7200

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km] (optional):


No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
1530  info      13800  0.00  G  A  B  B  A 
6210  info      10  0.00  G  B  C  B  C 
6250  info      310  0.00  G  B  C  B  C 
6440  info      45  0.00  G  C  C  C  C 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
F1130Aspius aspius    p        P  P  D       
A1188Bombina bombina    p  100000  1000000  i    M  C  B  C  B 
P4081Cirsium brachycephalum    p  1500000  10000000  i    G  C  B  C  B 
F1149Cobitis taenia    p        P  P  D       
I4016Dorcadion fulvum cervae    p  100000  500000  i    P  A  B  A  B 
R1220Emys orbicularis    p        C  P  C  B  C  B 
M1355Lutra lutra    p  8  15  i    M  C  B  C  B 
I1060Lycaena dispar    p  500  50000  i    G  C  B  C  B 
M2633Mustela eversmannii    p        R  DD  C  B  C  B 
F1134Rhodeus sericeus amarus    p  500  1000  i    M  C  B  C  B 
M1335Spermophilus citellus    p  300  700  i    G  C  B  C  B 
A1993Triturus dobrogicus    p  30000  200000  i    M  C  B  C  B 
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
P  Astragalus asper          R      X       
A  Bufo viridis          C          X   
P  Clematis integrifolia          V      X       
I  Copris lunaris          P      X       
M  Crocidura leucodon          P          X   
M  Crocidura suaveolens mimula          P          X   
A  Hyla arborea          C          X   
P  Iris spuria          V      X       
R  Lacerta agilis          C          X   
R  Lacerta viridis          R          X   
P  Lepidium crassifolium          C        X     
P  Limonium gmellini          C        X     
R  Natrix natrix          C          X   
M  Nyctalus noctula          P          X   
P  Ophrys sphegodes          V          X   
P  Orchis coriophora          C          X   
P  Orchis morio          C          X   
P  Plantago schwarzenbergiana          V      X       
P  Polygala major          V      X       
A  Rana dalmatina          P          X   
A  Rana esculenta          C          X   
A  Rana esculenta          P          X   
A  Rana ridibunda          C          X   
I  Scarabaeus typhon          P      X       
P  Spiranthes spiralis          R          X   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N0383.00
N092.00
N1514.00
N231.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

"Other land" categories are: farms, buildings, channels, roads, small woods, dikes.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Dorcadion fulvum cervae (pusztai gyalogcincér), Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Spermophilus citellus (ürge), Mustela eversmannii (molnárgörény), Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat). Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), 6250 (síksági pannon löszgyepek), 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek). It has high importance; it is the largest, and most important salt area between the Danube and Tisza rivers in the Great Hungarian Plain. The so-called "szoloncsák" and "szoloncsák-szolonyec" types of these salt habitats and sodic soils are characterised by salt accumulation levels on or close to the soil surface, but they differ from the famous salt lands of the Hortobágy. (In the latter region salt accumulation level is more distant from the soil surface, and there are also differences in chemical composition of soils.) Its quality varies from medium to high degree. This is a vast sodic lowland plain of the Great Hungarian Plain, the former flood area of the River Danube, second in size only to the Hortobágy. The sodic plain has a rather variegated micro-relief. Differences of just a couple of dozen inches in elevation can produce different types of soils with distinctive floras to go with them. The high salinity and poor water economy of the soil allow only halophytic grass. It presents a nice variation of sodic meadows, grazing lands, sodic terraces and sodic barrens with a typical vegetation consisting of various salt-resistant and halophyte species. The sodic pans and salt marshes are the other important habitat types of the site from the point of view of birds ant invertebrates as well. The shallow pans hold high salinity sodic water. Most of them regularly dry up because of the sommer drought. The site is important not only from the point of view of natural inland salt habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03.01i
MA04.01i
HA06i
MA07i
MA08i
MD01i
LE01o
LG01i
MH01b
HI01b
MJ01.01i
HJ02b
MJ03.01i
MJ03.02i
MK01.03i
MK02i
HM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA04i
LA04.03i
MJ02i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)


No information provided

4.5 Documentation (optional)

Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1996/a): Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához. - Larval and imginal data to the Odonata fauna of Hungary. Odonata - Stadium Larvale, 1996.1. 13-23p. Ambrus A.- Bánkúti K.- Kovács T. (1998): A Kiskunsági szikes tavak (KNP II.) ismételt komplex állapotfelmérése 1998. - Szitakötők (Odonata). Kutatási Jelentés a KNP Ig.-részére. Kézirat. 1998. 1-16p. Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p. Arany S. (1956): A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 408p. Bagi I. - Molnár Zs. (1997): Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR): Szikesek, in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szekr. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 92-99p. Bankovics A. (1987): Madártani vizsgálatok a a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat, 156-165. Bencze Sz. (1990): A táplálékellátás hatása a széki lile (Charadrius alexandrinus) fészkelési viselkedésére. - TDK dolgozat, Kézirat, KLTE Denrecen. Berczik Á. (1957): Chironomidák és a tótipustan néhány hazai kérdése. Állattani Közlemények. 46. 1957. 33-41p. Bodrogközy Gy. (1965/a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. Acta Botanica Tom.XI. 1965. 1-51p. Bodrogközy Gy. (1974): Examination in phytotron of plant populations growing on alkaline plains. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae,Tom.20. (1-2) 1974. 63-69p. Bodrogközy Gy. (1977): A Pannonicum halophiton társulásainak rendszere és synökológiája. Kandidátusi értekezés tézisei, Szeged 1977. Kézirat. 1-11p. Bodrogközy Gy. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. A Békés-megyei Múzeumok Közleményei 6-1980. 29-50p. Boros Á. (1927): A Funaria hungarica újabb termő-helyei. Neue Standorte der Funaria hungarica. -Bot. Közlem. 24: 72. Boros Á. (1942): A Bryum alpinum magyarországi elterjedése. (Die Verbreitung des Bryum alpinum in Ungarn.) - Bot. Közlem. 39: 99-104. Boros Á. (1943): A Funaria hungarica története és földrajzi elterjedése. (Die Geschichte und die geographische Verbreitung der Funaria hungarica.) - Acta geobot. hung. 5: 280-289. Boros Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. - Akadémiai Kiadó, Budapest Boros E. (1992): Újabb lilebíbic (Chettusia gregaria Pall. 1771.) előfordulása Magyarországon. Partimadár 1992/2. 8-9p. Boros E. (1993/a): A gulipán ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár, 1993/3. 27-33p. Boros E. (1993/b): Fészkelő partimadarak élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár, 1993/2. 4-8p. Boros E. (1994): Vonuló és fészkelő partimadár populációk ökológiai értékelése a kiskunsági szikes tavakon 1994-ben. Partimadár. Vol.4. No2., 4-19p. Boros E (1996): Partimadarak (Charadriiformes) potenciális táplálékkínálatának vizsgálata mesterséges agrárkörnyezetben két szikes élőhelyen. PATE - Mosonmagyaróvár, Szakdolgozat. Kézirat. 1-58p. Boros E. (1997/a): A Böddi-szék - egy kevéssé ismert alföldi szikes tó jellemzése a Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) első hazai előfordulása kapcsán. Túzok (1977-1995 között Madártani Tájékoztató) 2 (3).: 89-101, 1997. 102-105p. Boros E. (1997/b): A gulipán (Recurvirostra avosetta), gólyatöcs (Himantopus himantopus), piroslábú cankó (Tringa totanus) in: Magyarország Madarai (szerk. Haraszti L.) Mezőgazda Könyvkiadó. 1997. - Kéziratban mellékelve. Boros E.- Schmidt A. (1987): Faunisztikai adatok a fülöpszállási, és szabadszállási szikes tavak környékéről 1985-86-ból. Madártani Tájékoztató, 1987, 3-4.szám. 35-40p. Boros E.- Szimuly GY. (1993): A gulipán költőpopulációjának ökológiai helyzete Magyarországon 1993-ban. Partimadár, 1993/3. 33-39p. Daday J. (1893): Beitrage zur Kenntnis der Mokrofauna der Natrongewasser des Alföldes. Math.Természettud. Ért. 12. 1893. 286-321p. Daday J. (1894): Adatok az alföldi szikes vizek mikrofaunájának ismeretéhez. Math.Természettud. Ért. 12. 1894. 10-43p. Dévai Gy. - Tóthmérész B. - Lakatos Gy. (1993): Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázisa (MVÉA-Program), a Ramsari Egyezmény adatfelvételi rendszere alapján. KTM -TvH, és KLTE Ökológiai Tanszéke Budapest-Debrecen. Programvezető: Tardy J. Dévai Gy. (1997): Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NÉR) in. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer (Szerk. Fekete G. Molnár Zs. Horváth F.) 293-298 p. Dévai Gy. - Tóth A. - Aradi Cs. (1997): A "wetland" fogalma és jellegzetes sajátosságai. - Szarvas 1997. A Magyar Nemzeti Ramsari Bizottság részére. Kézirat. Dvihally Zs. (1960): Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrológiai Közlöny. 40. 316-323p. Dvihally Zs. (1971): Die Dynamik der chemischen und optischen Veränderungen in ungarischen Natrongewässern. Sitz.ber.Öst.Akad.Wiss.,mathem.-naturwiss.Kl.,Abt. I. 179. 193-203p. Faragó S. (1995): Geese in Hungary 1986-1991, Numbers, Migration and Hunting Bags. IWRB Publication 36. 1995. 1-97p. Ferencz M. (1977): Zoobethos vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat, 127-132p. Horváth András (2007): A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének megismételt botanikai állapotfelmérése és térképezése

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No information provided

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunság National Park; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

 Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdők telepítése kerülendő. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése, az eutrofizáció és a feltöltődés elleni védelmi intézkedések, továbbá és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 1530 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható szikes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő szikes élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 6250 (síksági pannon löszgyep) és 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) jelölő élőhelyek természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább típusonként külön összesített területük 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő 6250 élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható löszgyepi élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő löszgyepi élőhelyek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) állományainak túlélését, továbbá a 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. There is a management plan of the site from 1997; its contents are incomplete and not according to the relevant national law, so it needs to be renewed.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top No information provided

SITE DISPLAY