Database release:

SDF

NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

SITE	HUKN20011
SITENAME	Fülöpházi homokbuckák

1. SITE IDENTIFICATION
2. SITE LOCATION
3. ECOLOGICAL INFORMATION
4. SITE DESCRIPTION
5. SITE PROTECTION STATUS
6. SITE MANAGEMENT
7. MAP OF THE SITE

1. SITE IDENTIFICATION

1.1 Type

1.2 Site code

HUKN20011

1.3 Site name

Fülöpházi homokbuckák

1.4 First Compilation date

2003-11

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:	Kiskunsági National Park Directorate
Address:
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:	2004-05
Date site confirmed as SCI:	No information provided
Date site designated as SAC:	2010-02
National legal reference of SAC designation:	275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:	19.421944
Latitude:	46.892500

2.2 Area [ha]

2117.1300

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km] (optional):

No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code	Region Name
HU33	Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian

(100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types						Site assessment
Code	PF	NP	Cover [ha]	Cave [number]	Data quality	A\|B\|C\|D	A\|B\|C
						Representativity	Relative Surface	Conservation	Global
1530			616	0.00	G	C	C	C	C
6260			707	0.00	G	A	C	B	B
91N0			25	0.00	G	B	C	B	B

PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
Cover: decimal values can be entered
Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species					Population in the site						Site assessment
G	Code	Scientific Name	S	NP	T	Size		Unit	Cat.	D.qual.	A\|B\|C\|D	A\|B\|C
						Min	Max				Pop.	Con.	Iso.	Glo.
A	1188	Bombina bombina			p	100	1000	i		M	C	C	C	C
P	4081	Cirsium brachycephalum			p	1001	10000	i		G	C	C	C	C
M	1335	Spermophilus citellus			p	10	100	i		G	D
A	1993	Triturus dobrogicus			p	100	1000	i		M	C	C	C	C

Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species					Population in the site				Motivation
Group	CODE	Scientific Name	S	NP	Size		Unit	Cat.	Species Annex		Other categories
					Min	Max		C\|R\|V\|P	IV	V	A	B	C	D
I		Acanthocinus aedilis						V			X
I		Acherontia atropos						V			X
P		Achillea ochroleuca						C			X
I		Acrida hungarica						C			X
B		Acrocephalus arundinaceus						C					X
B		Acrocephalus palustris						C					X
B		Acrocephalus schoenobaenus						C					X
B		Acrocephalus scirpaceus						C					X
I		Acrotylus longipes						C			X
B		Actitis hypoleucos						R					X
I		Aglais urticae						R			X
P		Agrostemma githago						C			X
B		Alauda arvensis						C					X
P		Alkanna tinctoria						C			X
P		Allium moschatum						R			X
P		Allium sphaerocephalon						C			X
I		Anaciaeschna isosceles isoceles						V			X
B		Anas acuta						V					X
B		Anas clypeata						R					X
B		Anas strepera						V					X
B		Anser anser						R					X
B		Anthus pratensis						C					X
B		Anthus trivialis						C					X
B		Ardea cinerea						C					X
I		Argiope lobata						C			X
B		Asio otus						R					X
P		Astragalus varius						V			X
B		Athene noctua						R					X
B		Aythya fuligula						V					X
P		Blackstonia acuminata						P			X
B		Bucephala clangula						R					X
A		Bufo bufo						V					X
A		Bufo viridis						C					X
B		Buteo buteo						C					X
B		Buteo lagopus						V					X
B		Calidris alpina						R					X
I		Calosoma auropunctatum						V			X
I		Carabus violaceus						R			X
B		Carduelis cannabina						C					X
I		Catocala fraxini						V			X
P		Centaurea arenaria						C			X
P		Centaurea sadleriana						C				X
P		Cephalanthera rubra						R					X
B		Certhia brachydactyla						C					X
I		Cetonischema aeruginosa						R			X
B		Charadrius dubius						R					X
I		Copris lunaris						C			X
P		Corispermum canescens						C			X
P		Corispermum nitidum						C			X
B		Corvus monedula						R			X
B		Cuculus canorus						C					X
B		Cygnus olor						R					X
B		Delichon urbica						R					X
B		Dendrocopos maior						C					X
B		Dendrocopos minor						R					X
P		Dianthus serotinus						C				X
I		Dolomedes fimbriatus						V			X
I		Dorcus parallelipipedus						R			X
P		Echinops ruthenicus						C			X
B		Emberiza citrinella						C					X
B		Emberiza schoeniclus						C					X
P		Ephedra distachya						P			X
P		Epipactis atrorubens						C					X
P		Epipactis bugacensis						P					X
P		Epipactis helleborine						V					X
M		Eptesicus serotinus						C					X
M		Erinaceus concolor						C			X
I		Eublemma pannonica						V			X
B		Falco subbuteo						R					X
B		Falco tinnunculus						R					X
P		Festuca wagneri						R				X
B		Galerida cristata						C					X
B		Gallinago gallinago						R					X
B		Gallinula chloropus						C					X
P		Gypsophila fastigiata ssp. Arenaria						C			X
P		Helichrysum arenarium						C			X
I		Hemaris tityus						V			X
B		Hirundo rustica						C					X
A		Hyla arborea						C					X
I		Hyponephele lupina						R			X
I		Inachis io						C			X
I		Iphiclides podalirius						C			X
B		Jynx torquilla						R					X
R		Lacerta agilis						C					X
R		Lacerta viridis						C					X
B		Lanius excubitor						R					X
B		Larus ridibundus						C					X
P		Lepidium crassifolium						V				X
I		Lestes macrostigma						V			X
P		Limonium gmelinii						P				X
B		Limosa limosa						R					X
B		Locustella luscinioides						C					X
I		Lycosa singoriensis						C			X
I		Megascolia maculata						V			X
I		Megopis scabricornis						C			X
B		Merops apiaster						C					X
B		Miliaria calandra						C					X
B		Motacilla alba						C					X
B		Motacilla flava						C					X
B		Muscicapa striata						C					X
M		Mustela erminea						C					X
R		Natrix natrix						R					X
B		Numenius arquata						C					X
B		Numenius phaeopus						V					X
I		Nymphalis antiopa						V			X
P		Onosma arenaria						R			X
B		Oriolus oriolus						C					X
I		Oryctes nasicornis						V			X
B		Otus scops						R					X
I		Pandoriana pandora						R			X
B		Panurus biarmicus						C					X
I		Papilio machaon						C			X
A		Pelobates fuscus						C					X
B		Phylloscopus collybita						C					X
B		Picus viridis						R					X
R		Podarcis taurica						C					X
B		Podiceps cristatus						R					X
B		Podiceps grisegena						V					X
B		Podiceps nigricollis						V					X
I		Proserpinus proserpina						V					X
P		Pulsatilla pratensis ssp. nigricans						P			X
B		Rallus aquaticus						R					X
A		Rana arvalis						V					X
A		Rana dalmatina						V					X
A		Rana esculenta						C					X
A		Rana lessonae						C					X
A		Rana ridibunda						C					X
B		Remiz pendulinus						C					X
I		Rhyparioides metelkanus						V			X
B		Riparia riparia						R					X
I		Saragosa porosa kenderiensis						V			X
I		Saturnia pyri						V			X
B		Saxicola rubetra						C					X
P		Sedum hillebrandtii						C				X
B		Sitta europaea						C					X
M		Sorex araneus						C					X
I		Staurophora celsia						R			X
P		Stipa borysthenica						C			X
B		Sylvia curruca						C					X
B		Tachybaptus ruficollis						C					X
M		Talpa europaea						C			X
P		Tragopogon floccosus						C				X
B		Tringa erythropus						R					X
B		Tringa nebularia						R					X
B		Tringa totanus						C					X
A		Triturus vulgaris						R					X
B		Upupa epops						C					X
B		Vanellus vanellus						C					X
I		Vanessa atalanta						C			X
P		Vinca herbacea						V			X
I		Zygaena laeta						V			X

Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

4.1 General site character

Habitat class	% Cover
N03	34.00
N09	31.00
N15	16.00
N16	3.00
N19	1.00
N20	9.00
N23	6.00
Total Habitat Cover	100

Other Site Characteristics

It has two main habitat-groups: dry sand habitats such as pannonic sand steppes and pannonic sand dune thickets (the latter in much smaller extension), while on lower levels salt pastures, periodical salt lakes, salt marshes and salt steppes occur. It is characterised by high biodiversity both on species and habitat levels. Some moving inland sand dunes of the site have unique geographical value in the Carpathian basin. Formerly there were quite a lot of small farms among the dunes, partly this is the reason of the little extension of woodlands. The regional decrease of ground water level has unfortunately degraded a lot of its wetland habitats (including humid sand grassland patches at the foot of the dunes). "Other land" types are: small farms, motor road, canals, dense vegetation patches of invasive adventive plants, wastes, etc.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6260 (pannon homoki gyepek), 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak), Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte). It has great impotance; it is one of the most studied sand dune and salt wetland areas in the Great Hungarian Plain. A lot of long term scientific monitoring programs and scientific experimental studies go on within the site. It has medium quality. Regional decrease of ground water level has degraded a lot of its wetland habitats, including humid sand grassland patches at the foot of the dunes. Sufficient water level in its periodical salt lakes is getting more and more rare; it occurs only in rainy years. Some decades ago there were quite a lot of small farms among its dunes; the effects of previous (extensive) agriculture can be registered also nowadays.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
Rank	Threats and pressures [code]	Pollution (optional) [code]	inside/outside [i\|o\|b]
M	A03.01		i
L	A04.03		i
H	A06		i
L	A07		i
L	A08		i
M	B01		o
M	B02		i
L	D01		i
M	E01		b
L	G01		i
H	I01		b
H	J02		b
H	K01		i
M	K05		i
H	M01		b

Positive Impacts
Rank	Activities, management [code]	Pollution (optional) [code]	inside/outside [i\|o\|b]
M	A03		i
L	A04		i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)

No information provided

4.5 Documentation (optional)

The natural values of the site and the scientific studies accomplished in its habitats are well-documented. The following list gives only examples from the relevant documentations. Detailed plant and animal species lists of the site are in: Molnár, L (2002): Fülöpháza (Kiskunsági Nemzeti Park.) Manuscript. Recent habitat map (from 2000) about the main part of the site is in: Bagi, I. (2000): NBmR tájléptékű élőhely-monitorozás"T5x5 099Kiskunság/Fülöpháza" mintaterület térképezése és leírása. Manuscript. Further documentations are: Bagi, I. (1997). Átalakuló homoki vegetáció a Duna-Tisza közén. Kitaibelia, 2(2), 253-264. Bagi, I. (2000). A Cleistogenes serotina inváziójának dokumentumai a Kiskunsági Nemzeti Park "Fülöpházi homokbuckák" UNESCO bioszféra-rezervátum magterületén, 1975-1999. In: Virágh, K. & Kun, A. (eds), Vegetáció és Dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. (pp. 147-156). Vácrátót: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Bagi, I. (1990). The vegetation map of the Szappan-szék UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged., 36, 27-42. Bagi, I. (1988). The vegetation map of the Szívós-szék UNESCO Biosphere Reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged, 34, 83-95. Biró, M. & Molnár, Zs. (1998). A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmányok, 5, 1-34. Borsy, Z. (1977). A Duna-Tisza közi hátság homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi Tanulmányok, 1, 43-54. Fekete, G. (1999). Dynamic relationship of primary vegetation types on sand. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds), Long Term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary (pp. 14-15). Vácrátót: Institute of Ecology and Botany, H.A.S. Fekete, G. (1992). The holistic view of succession reconsidered. Coenoses, 7(1), 21-29. Fekete, G. & Melkó, E. (1981). Reproductive allocation in the stages of sandy succession. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 27(3-4), 351-364. Fekete, G., Précsényi, I., Molnár, E. & Melkó, E. (1976). Niche studies on some plant species of a grassland community I. Comparison of various measurements. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 22(3-4), 321-354. Fekete, G. & Tuba, Z. (1982). Photosynthetic activity in the stages of sandy succession. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 28(3-4), 291-296. Fekete, G., Tuba, Z. & Melkó, E. (1988). Background processes at the population level during succession in grasslands on sand. Vegetatio, 77, 33-41. Fekete, G., Tuba, Z. & Précsényi, I. (1980). Niche studies on some plant species of a grassland community, VII. Quantity and seasonality of photosynthetic pigments. spring. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 26(3-4), 289-297.

5. SITE PROTECTION STATUS

6. SITE MANAGEMENT

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:	Directorate of Kiskunság National Park is responsible for the site management on 85% of the site; Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.; mail@knp.hu; 36-76-482-611.
Address:
Email:

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

	Yes
	No, but in preparation
X	No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy a 91N0 (pannon borókás-nyáras) erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhely megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományaiban. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. A 91N0 (pannon borókás-nyáras) élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával, a nagyobb kiterjedésű, homogén tér- és korszerkezetű, őshonos nyárállományok tér- és korszerkezetének javításával, a holtfák mennyiségének növelésével, továbbá az erdészeti kezeléstől mentes, idősödő fa- és cserjeállományú élőhelyfoltok területi arányának növelésével. Véghasználat jellegű fahasználat csak a kevésbé természetközeli állapotú, szerkezetjavításra szoruló borókás-nyáras állományokban történjen. A 1530 (pannon szikes sztyeppék és mocsarak) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként) legalább összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban az élőhelyek természetes vízkészleteinek megőrzése, a hidrológiai viszonyok javítása érdekében végzett mesterséges vízpótlás, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 5%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és a területüket érő, erdőgazdálkodási vagy egyéb eredetű taposási kár, illetve egyéb fizikai bolygatások mérséklésével. A élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható új homoki gyepek kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő élőhelyek kiterjedésének 5%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A Bombina bombina (vöröshasú unka) és Triturus dobrogicus (dunai gőte) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban olyan vizes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, amelyek minden évben alkalmasak a szaporodásra. There is a management plan of the site made in 1998; its contents are incomplete and not according to the relevant national law; to be updated. There has been some progress in the eradication of spontaneously spreading populations of adventive invasive plants (such as Ailanthus altissima, Robinia pseudo-acacia, Elaeagnus angustifolia, Asclepias syriaca) and replacing artificially planted adventive forests; these activities need to be continued more intensively.

TABLE OF CONTENTS