Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name

Fülöpszállás - Soltszentimre - csengődi lápok

1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km]:


2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
6210  info      12  0.00 
6260  info      375  0.00 
6410  info      500  0.00 
6440  info      343  0.00 
7230  info      22  0.00 
91E0  info      125  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
A1188Bombina bombina         
P4081Cirsium brachycephalum    1000000  1100000   
R1220Emys orbicularis         
M1355Lutra lutra               
I1060Lycaena dispar    100  200   
I1059Maculinea teleius         
F1145Misgurnus fossilis    251  500   
A1993Triturus dobrogicus         
F2011Umbra krameri    251  500   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acherontia atropos                   
Acrida hungarica                   
Acrocephalus arundinaceus                   
Acrocephalus scirpaceus                   
Ardea cinerea                   
Argyronetra aquatica                   
Aster punctatus                   
Astragalus asper                   
Athene noctua                   
Boloria selene                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Buteo buteo                   
Carabus cancellatus                   
Carex appropinquata    3001  5000               
Centaurea sadleriana                   
Chariaspilates formosarius                   
Coturnix coturnix                   
Cuculus canorus                   
Dactylorhiza incarnata                     
Dendrocopos maior                   
Dianthus superbus                     
Emberiza calandra                   
Epipactis palustris                     
Erinaceus concolor                   
Eriophorum angustifolium    5000                 
Eriophorum latifolium    1001  5000               
Falco subbuteo                   
Falco tinnunculus                   
Festuca wagneri    1001  10000               
Gallinago gallinago                   
Gampsocleis glabra                   
Gentiana pneumonanthe                     
Gymnadenia conopsea                     
Helix pomatia                   
Hemaris tityus                   
Hottonia palustris                   
Hyla arborea                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Iris sibirica                     
Iris spuria                     
Iris variegata    2000                 
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lathyrus palustris    1000000                 
Limosa limosa    12               
Locusta migratoria                   
Locustella fluviatilis                   
Luscinia megarhynchos                   
Maculinea alcon                   
Mantis religiosa                   
Merops apiaster                   
Motacilla flava                   
Mustela erminea                   
Natrix natrix                   
Numenius arquata                   
Nymphaea alba    2000                 
Ophioglossum vulgatum                     
Ophrys apifera                   
Ophrys sphegodes                   
Orchis coriophora                     
Orchis laxiflora ssp. palustris                     
Oriolus oriolus                   
Papilio machaon                   
Pelobates fuscus                   
Podarcis taurica                   
Rallus aquaticus                   
Rana arvalis                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Ranunculus lingua    5001  10000               
Rhyparioides metelkanus                   
Saxicola rubetra                   
Schoenus nigricans                   
Senecio paludosus                     
Sorex araneus                   
Stipa borysthenica                   
Talpa europaea                   
Thelypteris palustris                     
Triturus vulgaris                   
Tyto alba                   
Upupa epops                   
Vanellus vanellus                   
Vanessa atalanta                   
Veratrum album                     
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

The site consists of wetlands and - for the lesser part - dry sand grassland habitats on higher elevations. Most of the natural habitats are treeless. The site is characterised by high biodiversity both on species and habitat level. Unfortunately it was exposed to intensive drainage, and until recently this was one of the most serious damaging effects (however its intensity has decreased). Its most important wetland habitats are: tussock and non-tussock sedge communities, reedbeds, alluvial meadows, Molinia meadows, euhydrophyte habitats, willows and - in lesser extension - an alder bog wood. Artificial woodlands largely consist of Robinia pseudo-acacia and Populus x euramericana. "Other land" types are mainly small farms, canals, motor roads, railway and agricultural buildings.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), 7230 (üde síkláprétek), 91E0 (láperdők), Lycaena dispar (nagy tűzlepke), Maculinea teleius (vérfű-boglárkalepke), Misgurnus fossilis (réti csík). It has great importance and in general good quality. It is one of the most important wetlands in the Great Hungarian Plain. It is part of an important ecological corridor consisting of wetlands and passing from north to south across the Carpathian basin. It still has a lot of habitats of good quality, however in the past decades it has become significantly drier owing to intensive drainage, and the expansion of degraded habitats increases year by year. Burning, overgrazing, not appropriate mowing practices and improving or ploughing of grasslands are also serious damaging factors. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

The most important documentation about the natural values of the site is a recent research study: Kun, A. és Máté, A.(2002): A Kiskunsági Nemzeti Park ex lege nyilvántartásba vett, egyes Turján-vidéki területeinek botanikai állapotfelmérése. (Manuscript)


Back to top No data


Back to top

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban. A 91E0 (láperdő) erdei élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő 91E0 erdei élőhely tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások – közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 10%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek, 7230 üde síkláprétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és természetvédelmi kezelésük legeltetésük, kaszálásuk javításával. Az Alföld egyik legjelentősebb észak-déli irányú ökológiai folyosójának részét képező területen ne csökkenjen a jelölő élőhelyek és fajok állományainak konnektivitása. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Lycaena dispar (nagy tűzlepke) és a Maculinea teleius (vérfű-boglárka) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban az élőhelyeiken folyó természetvédelmi kezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. A Misgurnus fossilis (réti csík) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a vonalas vízilétesítmények nem megfelelő karbantartása és nem megfelelő vízkormányzása miatt bekövetkező állománypusztulások mérséklésével, valamint a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, illetve a tartós vízhatás erősségének növelésével. There are plans for protecting natural water conditions and stopping the negative effects of channel network in the research study mentioned in the field "Documentation" - Kun, A. és Máté, A.(2002): A Kiskunsági Nemzeti Park ex lege nyilvántartásba vett, egyes Turján-vidéki területeinek botanikai állapotfelmérése. (Manuscript) -, but there is not an overall management plan available yet.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)