Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name

Alsó-Tisza hullámtér

1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No information provided
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km] (optional):

No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
3130  info      1.5  0.00 
3150  info      396  0.00 
3270  info      79  0.00 
6440  info      238  0.00 
91E0  info      952  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
F1130Aspius aspius         
A1188Bombina bombina         
F1149Cobitis taenia    100  1000   
I1086Cucujus cinnaberinus    2000  10000   
R1220Emys orbicularis    250  500   
F2555Gymnocephalus baloni         
F1157Gymnocephalus schraetzer         
M1355Lutra lutra    30  50   
I1060Lycaena dispar         
F1145Misgurnus fossilis    2000  5000   
M1318Myotis dasycneme    101  250   
I1037Ophiogomphus cecilia          DD 
F2522Pelecus cultratus         
F1134Rhodeus sericeus amarus         
A1993Triturus dobrogicus         
F1159Zingel zingel         
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acipenser gueldenstaedti                   
Acipenser nudiventris                   
Astragalus contortuplicatus                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Carabus cancellatus                   
Carabus clathratus                   
Carabus granulatus                   
Chamaesphecia palustris                   
Crocidura suaveolens mimula                   
Dorcus parallelipipedus                   
Felis silvestris                   
Hyla arborea                   
Leucanthemum serotinum                   
Leucaspius delineatus                   
Leucojum aestivum                   
Mustela erminea                   
Neomys fodiens                   
Oryctes nasicornis                   
Palingenia longicauda                   
Pelobates fuscus                   
Peucedanum officinale                   
Proterorhinus marmoratus                   
Rana arvalis                   
Rana dalmatina                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Salvinia natans                   
Sciurus vulgaris                   
Senecio paludosus                   
Sorex araneus                   
Sorex minutus                   
Talpa europaea                   
Trapa natans                   
Triturus vulgaris                   
Zerynthia polyxena                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

"Other land" categories are: 100 % coverage of non-native species (Amopha fruticosa) 44 %, canals 6 %, weekend cottage 11 %, minor roads, common land 31 % and embankment 8 %. Three big rivers (Danube, Tisza, Maros) played a key role in the formation of the present landscape of this area. From the rivers silting up the one-time Lake Pannon, approximately 2.5-3 million years ago the ancient Danube appeared in the area, and running through the present Danube-Tisza Mid-Region, at first it flowed into the Tisza valley at Szolnok, later at Csongrád. The ancient Tisza and its tributaries arrived from the direction of the Körös basin at that time. The ancient Danube left the Danube-Tisza Mid-Region and took up its north to south direction of flow. The huge ridges of alluvial Danube sediments (which are of sandy origin in this reach) became independent of the river and were gradually covered partly by wind-blown loessy sediments and partly by 'drifting sand'. These wind-blown sediments (moving sand and loess) are characteristic near the surface up to the present day. About 18-20 thousand years ago the ancient Tisza took up its present direction of flow as well. It was then that the bends of Tisza developed (which can still be traced on the surface) mainly as a result of 4-6 times bigger water output 12-16 thousand years ago. This surface continued to change due to the floods and unique lower and higher (flood-safe) inundation area levels developed along the River Tisza. River control and surface drainage from the middle of the nineteenth century radically changed the water conditions of the region. The comprehensive control of the River Tisza began in 1846 and started at Csongrád in 1856. The biggest bends were cut through (the 11 cuts shortened the river by 58 km) and the river was forced between dykes. As a result, half of the county was saved from recurrent floods. On the vegetation map, the so-called 'gallery forests and swamps' vegetation covers an extensive area in the site. According to a map from the eighteenth century, this area was mainly a large swamp with little forest vegetation indeed. Gallery forests were typical of earlier times. River control in the nineteenth century divided this wide inundation area into two parts: the active flood plain inside the dyke, and the protected (inactive) flood plain. The major part of the protected flood plain is now cultivated but fragments of the natural vegetation can be found in the active flood plain. The river bed is lined by (Polygono hydropipero-Salicetum triandrae) community. The extremely resistant willow species: (Salix alba, S.triandra, S. purpurea, S. viminalis) tolerate flooding, drought and icy floods and grow bush-sized on the deposit laid down by the river. In the northern part of the Boszorkány island in Szeged we can observe the 'birth' and the 'death' of willow groves. Sailing on the River Tisza, we can see that this community along the banks of the river is almost unbroken. Forests in the bank zone consisting of autochthonous willow and poplar groves (soft-wood groves, Salicetum albae-fragilis) are of great environmental value. Three tree species can be found in soft-wood gallery forests: White willow (Salix alba), White poplar (Populus alba) and Black poplar (Populus nigra). During natural renewal, one of these trees has bigger patches and becomes dominant in the tree canopy. Unfortunately the number of those stands are very low where we can admire huge, old White or Black poplars-it is more often that we meet a lonely tree in planted forests. The shrub layer of soft-wood galleries along the Tisza have only allochthonous species. The Box elder (Acer negundo) and the American ash (Fraxinus pennsylvanica) spread by foresters find their optimal conditions in the flood plain, their seedlings may become dominant in the herb layer, they are common in the shrub layer and sometimes form the lower tree layer. The herb layer of poplar communities in the flood plain resembles that of (Polygono hydropipero-Salicetum triandrae) communities. The following boggy species are common: (Carex gracilis), Yellow iris (Iris pseudachorus), Gipsywart (Lycopus europaeus), Yellow loosestrife (Lysimachia vulgaris), Bittersweet (Solanum dulcamara) and Comfrey (Symphytum officinale). Dykes are lined by so-called 'navvy forests'. In this zone we find the ditches and navvy pits of which the dykes were built. These ditches have boggy vegetation, their flora is of great value. The most characteristic tree species is the White willow (Salix alba) of which the lower branches and twigs are regularly pollarded, so their trunks are bare and the trees have a big 'head' and are locally called 'headed willows'. The wickers of these willows were used to reinforce the dykes. One reason to preserve these willow communities is that old willows become hollow thus providing a habitat for hole-nesting birds, the other is their cultural significance - their scenic value is significant. Their herb and shrub layers are similar to that of soft-wood galleries. The beautiful Leucanthemelle serotina and the Summer snowflake (Leucojum aestivum), both protected, are common in the fringe of the forests of the River Tisza. As the most important role of these forests is to preserve dykes, their management involves longer shifts of cutting, so there is more chance to create near-natural communities than in case of hybrid poplar forests treated with shorter shifts of cutting. If the flood plain is narrow, the gallery woods at the banks and the 'navvy forests' may overlap but the middle part of the flood plain is usually occupied by hybrid poplar plantations whose territorial proportion is the highest in Csongrád county's flood plains. Plantations, consisting of allochthonous species planted in checkrow, managed with intense short period cutting after a thorough preparation of the soil, cannot be considered real forests. A high proportion of invasive and weed species are typical here. Forests with significant numbers of allochthonous species but the same structure as autochthonous forests can be of great natural value as their avian fauna is rich, with heron colonies, and other protected and strictly protected birds also nesting. Natural renewal of soft-wood galleries is common, still, the largest part of the flood plain forests are planted and their structure and species composition are far from natural. Natural forests of the higher inundation area are oak-ash-elm (Fraxino pannonicae-Ulmetum) groves. Genuine, natural hardwood groves do not occur along the River Tisza in Csongrád county but some planted Pedunculate oak communities of different age are to be found in the flood plain and the protected (inactive) flood plain too. Their herb layer is poor in the active flood plain, and due to the floods, species of natural hardwood forests cannot survive here. Grasslands in the site are usually hayfields with Meadow foxtail (Alopecurus pratensis), Phalaroides arundinacea and Reed sweet-grass (Glyceria maxima) stands. Those along the flood plain form transitions with bog communities creating a mosaic pattern. Their extension is very small. In order to maintain flood plain hayfields, management is needed (without management, the area is invaded by Amorpha fruticosa, an invasive acacia species, or later soft-wood groves may evolve during a longer period of time) but then we lose grassland species, biocoenoses and scenic values. The planted grass of dykes also has natural significance because it can provide a habitat adequate for wild plant and animal species and can become near-natural. The most important protected species of the Tisza flood plain are: Leucanthemelle serotina, the Summer snowflake (Leucojum aestivum) and the Meadow clematis (Clematis integrifolia) which are most common between the forest and the dyke. The last natural habitat along the River Tisza to be presented, the bog, was the most characteristic habitat in the end of the eighteenth century. This is the typical habitat of boggy bottom-lands, shallower ditches beside the dyke and silt-up backwaters. Their extension is not significant and they are strongly fragmented. Zones dominated by Schoenoplectus lacustris, Branched bur-reed (Sparganium erectum),the Flowering rush (Butomus umbellatus), sedges (Carex spp.), (Phalaroides arundinacea), Purple loosestrife (Lythrum virgatum, L. salicaria), Common reed (Phragmites australis) and Bulrush (Typha latifolia, T. angustifolia) form zonation complexes depending on water depth. If there are shallow, open water surfaces in the bog, they offer particularly valuable feeding places for birds, however, their amphibian fauna is rich also. Fortunately this habitat is able to regenerate quite easily. It quickly develops in ditches (even in artificial ones) with adequate depth and water supply.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: 3150 (természetes eutróf tavak), Gymnocephalus baloni (széles durbincs), Gymnocephalus schraetzer (selymes durbincs), Pelecus cultratus (garda), Misgurnus fossilis (réti csík), Zingel zingel (magyar bucó). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6440 (mocsárrétek), 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők), Myotis dasycneme (tavi denevér). It has high importance because it is part of an important ecological corridor consisting of forests, meadows, riverbed and wetlands passing from north to south. The Tisza River is one of the less regulated rivers in Hungary. Natural (not planted) willow-poplar alluvial forests are quite rare in these regions, and it is true all the more for native poplar woods with Populus alba and Populus nigra. Nevertheless, the site contains valuable stands of both. It has mostly medium quality. Most of the oxbow lakes and marshes are in a good natural state but spreading of adventive invasive Amorpha fruticosa can pose a threat even to them. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)

No information provided

4.5 Documentation (optional)

Andó,M. (1971) Tápé természeti földrajza. In: Tápé története és néprajza.pp.11-18. Tápé. Andó,M. (1971) A tiszai vízrendszer árvízi helyzetének fobb természeti földrajzi összetevoi. In:Az Alsó Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970.pp.130-139. Budapest Andó, M.: Mikroklimavverhaltnisse der sodahaltigen Teiche im südlichen Teil der Grossen Tiefebane. Acta Geographica. Szeged. 1966. 6, köt, 23-53 p. Andó,M. (1959) Mikroklimatikus sajátságok a Tisza-ártér déli szakaszán. Földr.Ért.8:309-336. Andó, M.: -Bodrogközy Gy. - Marián M.: A Mártély-Sasér Tájvédelmi Körzet társadalmi hasznosításának biológiai és természet-földrajzi alapjai. (Tervtanulmány. ) 1974. 106 p. Kézirat a Szegedi Akadémiai Bizottság könyvtárában. Bába,K. Tóth,T. Sári,D. (1999) Kagylóhéjak nehézfém tartalma az Alsó-Tiszán. Proc. 5th Symp. Analytical & Environmental Problems, SZAB, Szeged, May 20, 1999 pp.69-77. Bába,K. Andó,M. (1964) Mikroklíma vizsgálatokkal egybekötött malakocönológiai vizsgálatok ártéri kubikokban. Szegedi Tanárképzo Foiskola Tudományos Közleményeipp. 97-110 Bankovics A.: Spreading and habits of Hippolais pallida elaeica (LINDL.) along the Tisza. Tiscia, 1974. 9. köt. 105-113. p. Bankovics A.: Data on the comparative ecology of the scrub Warbler Hippolais pallida elaeica (LINDL. ) and its spreading along the Tisza is the Tears 1973 to 1974. Tiscia, 1974. 10. köt. 81-83. p. Bankovics A. - MOLNÁR Gy.: Hazánk új fészkelő madárfaja:a halvány geze (Hippolais pallida elaeica). Búvár, 1970. 25. évf. 413-445, p. Belényesy M. (1953) A halászat a XIV. században. Ethnographia pp.149-149. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye története. [Pozsony] 1732. A Móra Ferenc Múzeum kiadása. (Előkészületben ) Bodrogközy GY.: Természetvédelem Csongrád megyében. Szeged. 1974, 47 p. /A Csongrád megyei. Tanács Természetvédelmi Bizottsága kiadványai 1./ Botos M. Szitó A. Oláh J.: (1990) Macrozoobenthos communities in Hungarian lowland rivers. Aquacultura Hungarica (Szarvas) VI.:133-152. Csecserits,A. (1999) A Felgyo melletti mintaterület élohelytérképezése és leírása. A Duna-Tisza köze aktuális élohelytérképezése program 42. számú területe.. pp.354-356. Csizmazia,G. Homonnay,S. Kolosváry,G. Nógrádi,S. (1966) Neuere Daten zur Fauna des Tisza-tales. Tiscia 2:83-88. Csongor Gy.: Szeged és a környező területek vízi hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1956. 121-145. p. Csörgey T.: Madártani töredékek Petényi J. Salamon irataiból. Budapest, MOK. 1904. 398. p. Farkas A.: (1989)Changes in the fish population of the intermittently closed Tisza-dead-arm.Tiscia24:69-77. Farkas A.: (1982)Ichthyological relations of Körtvélyes dead channel in Mártély landscape protection area.Tiscia 17:191-197. Farkas A.: (1977)Pisces fauna of the Tisza dead-arm at Körtvélyes.Tiscia 12:101-108. F. Kemenes K., M. Horváth. M.: (1979) Investigation into the water quality of the Tisza from Csongrád till Tiszasziget.Tiscia 14:7-17. Forgó,L. (1946) Csongrád megye felszabadítása a vizek uralma alól. A vízszabályozás és az ármentesítés elso évszázada, 1845-1945. pp.318-318. Fügedi K., M. Horváth. M.: (1982)Water quality in Körtvélyes backwater.Tiscia 17:15-27. Gallé,L. (1996) Jelentés a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természeti állapotfelmérésérol..pp.61-66. Gallé,L. Kelemen,J. Tajti,L. (1994) A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet állapotfelmérése és kezelési terve. Részjelentés.. pp.155-162. Györe,K. Váry,Z. (1993) A tiszai kecsege (Acipenser ruthenus L.) növekedése, mortalitása, hozama, populációnagysága a folyó Csongrád-Szeged közötti szakaszán. XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas pp. 81-101. Győri J Schmidt E.: A balkáni halvány geze terjeszkedése és megjelenése Magyarországon. Aquila, 1962, 67-68. évf. 27-26. p. Hamar,J. Bancsi,I. B.Tóth,M. Végvári,P. (1976) Data to the hydrobiology of the middle and lower Tiszari verregion. Tiscia 11:67-75. Havranek,L. Molnár,H. (1965) Preliminary report on the Arachnoidea-fauna of the Tisza-Valley Tiscia1:93-107. Havranek,L. (1961) Das Leben der Tisza XVI. Mammological investigations in the Tisza basin. Acta Biol. Szeged. VII(3-4):139-142 Hegedus,M. Fodré,Z. Dobler,E. (1990) Bacteriological quality of the fresh waters in the region of the lower Tisza in the period 1977-1986. Tiscia 25:21-29. Hegedus,M. Fodré,Z. Zsigó,M. (1980)Hygienic bacteriological investigations in the Tisza reaches between Csongrád and Szeged (1975-1978). Tiscia 15:35-44. Hegedus,M. Lévai I. Fodré, Z. Zsigó, M.(1983)Communal hygienic and bacteriological conditions of the river-bank baths along surface waters in Csongrád county.Tiscia 18:13-21. Hegedus,M. . Zsigó,M. (1982)Hygienic bacteriological investigations of the backwaters at Mártély and Körtvélyes.Tiscia 17:29-49. Horváth,A. (1966)About the mollusks of Tisza before the river control. Tiscia 2:99-102. Ihrig D.: A magyar vízszabályozástörténete. Összeáll. és szerk.:--. Budapest. 1973. 398 p.


Back to top

5.1 Designation types at national and regional level (optional):

Code Cover [%]

5.2 Relation of the described site with other sites (optional):

No information provided

5.3 Site designation (optional)

95 % of the area has been a Landscape Protection Area since 1971. A large part of the area falls under the Ramsar Convention since 1982.


Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:Directorate of Kiskunsági National Park Kecskemét 6000, Liszt Ferenc u. 19.;; +36-76-482-611 is responsible for the site.

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely egyik állományában sem. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel közvetlenül vagy az árvízi elöntések révén közvetetten érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként véghasználat révén a 91E0 (láperdők) egyetlen korosztályának területi részaránya se csökkenjen 50%-os aránynál jobban. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatásokat, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91E0 (láperdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 4%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. A 6440 (mocsárrétek) jelölő élőhely ökológiai állapota, természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 10%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő mocsárrétek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható ugyanezen típusú élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő mocsárrétek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A mocsárrétek kiterjedését növelni, térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Ennek érdekében kiterjedésük felmérési időszakonként legalább 4%-al növekedjen. A 3150 (természetes eutróf tavak) jelölő élőhely természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében törekedni kell a túl intenzív eutrofizáció, a gyors feltöltődés megelőzésére, és gondoskodni szükséges a természetes vízháztartási viszonyok, a nyílt vízfelszínek, és a természeti értékek fennmaradásához szükséges, jó vízminőség megőrzéséről. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak érdemi mértékű túlélését. A Myotis dasycneme (tavi denevér) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az alkalmas pihenőhelyek (idős erdők, facsoportok és mesterséges denevérszállások) számának, illetve kiterjedésének növelésével. A Gymnocephalus baloni (széles durbincs), Gymnocephalus schraetzer (selymes durbincs), Pelecus cultratus (garda), Misgurnus fossilis (réti csík) és Zingel zingel (magyar bucó) kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében gondoskodni szükséges a fennmaradásukhoz szükséges vízminőség, továbbá a rendelkezésre álló táplálkozó- és szaporodóhelyek megőrzéséről. Folyóvízi életterük konnektivitása, állományaik térbeli kapcsolata ne gyengüljön. There is a management plan of the site from 1997; its contents are incomplete.



Back to top No information provided