Database release:
SDF
NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)

TABLE OF CONTENTS

1. SITE IDENTIFICATION

Back to top

1.1 Type

B

1.2 Site code

HUKN20032

1.3 Site name

Dél-Őrjeg

1.4 First Compilation date

2003-12

1.5 Update date

2012-10

1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate
Address:               
Email:

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No information provided
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

2. SITE LOCATION

Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:

Longitude:19.170800
Latitude:46.486700

2.2 Area [ha]

4585.0800

2.3 Marine area [%]

0.0000

2.4 Sitelength [km] (optional):


No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name
HU33Dél-Alföld

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)

3. ECOLOGICAL INFORMATION

Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
3150  info      92  0.00 
3160  info      46  0.00 
6250  info      0.00 
6410  info      180  0.00 
6440  info      800  0.00 
91E0  info      275  0.00 
91F0  info      80  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
I4056Anisus vorticulus         
P1614Apium repens    50  150   
A1188Bombina bombina         
P4081Cirsium brachycephalum    1001  10000   
F1149Cobitis taenia    251  500   
I1086Cucujus cinnaberinus         
R1220Emys orbicularis    1000  1500   
I1042Leucorrhinia pectoralis         
M1355Lutra lutra    25  30   
I1060Lycaena dispar         
I1059Maculinea teleius         
F1145Misgurnus fossilis    5000  5500   
F1134Rhodeus sericeus amarus    251  500   
A1993Triturus dobrogicus         
F2011Umbra krameri    10000  11000   
I1014Vertigo angustior         
I1016Vertigo moulinsiana         
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)

Species

Population in the site

Motivation

Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acrocephalus arundinaceus                   
Acrocephalus scirpaceus                   
Agrostemma githago                   
Ardea cinerea                   
Aster punctatus                   
Astragalus varius                   
Athene noctua                   
Blackstonia acuminata                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Buteo buteo                   
Calamagrostis canescens                   
Carex appropinquata                   
Centaurea sadleriana                   
Cephalanthera damasonium                   
Clematis integrifolia                   
Cuculus canorus                   
Dactylorhiza incarnata                   
Dendrocopos maior                   
Dendrocopos minor                   
Dianthus superbus                   
Emberiza calandra                   
Erinaceus concolor                   
Falco columbarius                   
Falco tinnunculus                   
Gallinago gallinago                   
Gentiana pneumonanthe                   
Gymnadenia conopsea                   
Hottonia palustris                   
Hyla arborea                   
Iris sibirica                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Lathyrus palustris                   
Leucojum aestivum                   
Linum hirsutum                   
Locustella fluviatilis                   
Locustella luscinioides                   
Locustella naevia                   
Luscinia megarhynchos                   
Menyanthes trifoliata                   
Merops apiaster                   
Motacilla flava                   
Muscari botryoides                   
Mustela erminea                   
Natrix natrix                   
Numenius arquata                   
Nymphaea alba                   
Nymphoides peltata                   
Ophioglossum vulgatum                   
Ophrys sphegodes                   
Orchis laxiflora ssp. palustris                   
Orchis militaris                   
Oriolus oriolus                   
Ornithogalum pyramidale                   
Pelobates fuscus                   
Podiceps cristatus                   
Rallus aquaticus                   
Rana arvalis                   
Rana dalmatina                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Ranunculus lingua                   
Remiz pendulinus                   
Riparia riparia                   
Salvinia natans                   
Saxicola rubetra                   
Senecio paludosus                   
Strix aluco                   
Tachybaptus ruficollis                   
Talpa europaea                   
Taraxacum serotinum                   
Thelypteris palustris                   
Triturus vulgaris                   
Tyto alba                   
Upupa epops                   
Urtica kioviensis                   
Vanellus vanellus                   
Veratrum album                   
Vitis sylvestris                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons

4. SITE DESCRIPTION

Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover
N062.00
N0733.00
N092.00
N1022.00
N144.00
N1515.00
N1614.00
N204.00
N234.00

Total Habitat Cover

100

Other Site Characteristics

Particularly, it contains wetlands of the plain Danube-valley. On the east, loess banks and steep loess slopes form the boundary of the site. Its most important wetland habitats are: euhydrophyte plant communities and Typha angustifolia beds, tussock and non-tussock sedge communities, reedbeds, Typha and Glyceria beds, alluvial meadows, Molinia meadows, willow bog woods, willow-poplar woodlands, riparian mixed forests. High biodiversity characterizes it both on species and habitat levels. It has many smaller lakes originating from former mechanical peat mining; these lakes have species rich secondary marshes and willow bogs. Unfortunately it has a dense network of canals. However, nowadays the regulation of the biggest canal (Dunavölgyi-főcsatorna) - lying in the axis of the site - has partly changed the hydroecology of the wetland system: it has often swelled water level (because of its irrigation function) and then it can serve as a water source also for the neighbouring wetland habitats. "Other land" types are: canals, railway, small farms, buildings of agricultural co-operative, wastes, dense vegetation of invasive adventive plants such as Solidago species, etc. Artificial forests mainly consist of Robinia pseudo-acacia and Populus x euramericana.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: 3150 (természetes eutróf tavak), 3160 (természetes disztróf tavak), Anisus vorticulus (apró fillércsiga), Lutra lutra (vidra). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása:, 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), 91E0 (láperdők), 91F0 (keményfás ligeterdők), Apium repens (kúszó zeller), Lycaena dispar (nagy tűzlepke), Maculinea teleius (vérfű-boglárkalepke), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Emys orbicularis (mocsári teknős). It has high importance. One of the greatest Umbra krameri populations of the Great Hungarian Plain lives here, it has the biggest Apium repens population in Hungary, and also in general it is one of the most important wetlands of the Great Hungarian Plain. It has parts both of medium and of high quality. The most important degrading factors of the site are: drainage, intensive agriculture (pollution from arable lands and improving grasslands), burning and exploitation of older forests. It has a lot of plant and animal species protected by national law.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
HA03.01i
MA04.01i
MA04.03i
HA06b
MA07i
MA08i
MB01b
MB02i
LC01.03i
HI01b
MI02i
MJ01.01i
HJ02b
MJ03i
MK01i
MK02i
MM01b
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
LA03i
MA04i
LC01.03i

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)


No information provided

4.5 Documentation (optional)

The most important documentation about its natural values is a research study made by botanists of the Ecological and Botanical Researc Institute of the Hungarian Academy of Sciences: Molnár, Zs. és Biró, M . (2001): A tervezett Dél-Őrjegi Tájvédelmi Körzet botanikai és tájtörténeti felmérése és értékelése. (manuscript) There is a management plan about 80% of the territory, it was made in 2001 by the Kiskunság National Park Directorate. It summarizes the most important informations about the site. Further documentations are: Boros, Á. (1936): A Duna-Tisza köze kőriserdői és zsombékosai. - Bot. Közlem. 33: 84-97. Boros, Á. útinaplói (1915-1968). - MTM Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjtemény. Járai-Komlódi, M. (1959). - Sukzessionsstudien an Eschen-Erlenbruchwäldern des Donau-Theiss Zwischen stromlandes. - Ann. Univ. Sci. Budapest., Sect. Biol. 2: 113-122.) Kun, A. (1999): A Duna-Tisza köze aktuális élőhely-térképezése program 14. számú területe - Kutatási jelentés, 17 pp. László, G. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Budapest. Molnár, Zs. és tsai (1997): A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. - Természetv. Közl. 5-6: 55-77. Pécsi, M. (1957): Kalocsa és Kecel-Kiskőrös környékének geomorfológiai kérdései. - Földr. Ért. 6: 421-442. Szujkó-Lacza, J. és Kováts, D. (eds) (1993): The flora of the Kiskunság National Park. - MTM, Budapest, 469 pp. S. Mahunka (ed.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 491 pp. S. Mahunka (ed.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 479 pp. L. Lőkös and M. Rajczy (eds) (1999): The flora of the Kiskunság National Park.- Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 466 pp.

5. SITE PROTECTION STATUS

Back to top No information provided

6. SITE MANAGEMENT

Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:


No information provided

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

Yes
No, but in preparation
X
No

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban. A 91E0 (láperdők és puafás ligeterdők) és 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhelyek állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 7%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) és 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhelyek állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 5%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű gyepi élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 7%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 7%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 3150 (természetes eutróf tavak) és 3160 (természetes disztróf tavak) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében gondoskodni szükséges a fokozott eutrofizáció és a feltöltődés elleni védelmi intézkedésekről, a természetes vízháztartási viszonyok megőrzéséről, a nyílt vízfelszínű élőhelyrészek területi arányának megőrzéséről. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során például félszelvényű kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Emys orbicularis (mocsári teknős), Misgurnus fossilis (réti csík), Umbra krameri (lápi póc), Cobitis taenia (vágó csík), Rhodeus sericeus amarus (szivárványos ökle), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Lycaena dispar (nagy tűzlepke) és a Maculinea teleius (vérfű-boglárka) állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban az élőhelyeiken folyó természetvédelmi kezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, az élőhelyek elvesztésével fenyegető inváziós növények állományainak visszaszorításával. A Misgurnus fossilis (réti csík) és Umbra krameri (lápi póc) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a vonalas vízilétesítmények nem megfelelő karbantartása és nem megfelelő vízkormányzása miatt bekövetkező állománypusztulások mérséklésével, a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, illetve a tartós vízhatás erősségének növelésével, továbbá a vonalas vízilétesítményekben található vízkészletek minőségének javításával. Az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az alkalmas táplálkozó- és tojásrakó helyek mennyiségének növelésével, a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a migrációt akadályozó hatások csökkentésével. Az Apium repens (kúszó zeller) állományát felmérési időszakonként legalább 10%-al növelni szükséges, elsősorban a gyepkonkurrencia visszaszorítását, nyíltabb tőzegfelszínek kialakulását eredményező élőhelykezelések így kézi vegetációgyérítés, szarvasmarha legeltetés, valamint a természetes vízháztartási viszonyok megőrzése és helyreállítása révén. There is a management plan made in 2001 by the Kiskunság National Park Directorate.

 

7. MAP OF THE SITE

Back to top
INSPIRE ID:
Map delivered as PDF in electronic format (optional)
Yes
X
No

SITE DISPLAY