NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM
For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)
| SITE | HUKN10007 |
|---|
| SITENAME | Alsó-Tisza-völgy |
|---|
TABLE OF CONTENTS
1. SITE IDENTIFICATION
Back to top1.1 Type
1.2 Site code
1.3 Site name
1.4 First Compilation date
1.5 Update date
1.6 Respondent:
| Name/Organisation: | Kiskunsági Nemzeti Park Directorate |
| Address: |
|
| Email: | |
1.7 Site indication and designation / classification dates
| Date site classified as SPA: | 2004-05 |
| National legal reference of SPA designation | 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet |
2. SITE LOCATION
Back to top2.1 Site-centre location [decimal degrees]:
| Longitude: | 20.121700 |
| Latitude: | 46.514400 |
2.2 Area [ha]
2.3 Marine area [%]
2.4 Sitelength [km] (optional):
No information provided
2.5 Administrative region code and name
|
NUTS level 2 code
|
Region Name
|
|---|
| HU33 | Dél-Alföld |
2.6 Biogeographical Region(s)
3. ECOLOGICAL INFORMATION
Back to top3.1 Habitat types present on the site and assessment for them
No habitat types are reported for the site
3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them
- Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
- S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
- NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
- Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
- Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
- Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
- Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)
3.3 Other important species of flora and fauna (optional)
Species | Population in the site | Motivation |
|---|
|
Group
|
CODE
|
Scientific Name
|
S
|
NP
|
Size
|
Unit
|
Cat.
|
Species Annex
|
Other categories
|
|---|
| | | | | | Min | Max | | C|R|V|P | IV | V | A | B | C | D |
|---|
| P
| | Lepidium crassifolium |
|
|
|
|
| C
|
|
|
| X
|
|
|
- Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
- CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
- S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
- NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
- Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
- Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
- Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons
4. SITE DESCRIPTION
Back to top4.1 General site character
|
Habitat class
|
% Cover
|
|---|
| N03 | 17.00 |
| N06 | 4.00 |
| N07 | 2.00 |
| N09 | 3.00 |
| N10 | 2.00 |
| N15 | 31.00 |
| N16 | 10.00 |
| N20 | 11.00 |
| N23 | 20.00 |
Total Habitat Cover | 100 |
|---|
Other Site Characteristics
| The site is characterized by fishponds with large extension and a mosaic of saline grasslands, salt lakes and cultivated lands, intermixed with Salicion albae, forest plantations and backwaters. The degradation of grasslands caused by insufficiency of extensive grazing, the intensive growth of fish and other farm products are the main endangering factors. |
4.2 Quality and importance
| Kiemelt fontosságú cél a következő madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: vörösnyakú lúd, kis lilik, kis kárókatona, fekete gólya, bakcsó, kanalasgém, daru, gulipán, gólyatöcs. Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: hamvas rétihéja, parlagi sas, széki lile, nagy goda, réti fülesbagoly, szalakóta. The floodplain territory of River Tisza has high importance because it is part of an important ecological corridor consisting of forests, meadows, riverbed and wetlands passing from north to south. The Tisza River is one of the less regulated rivers in Hungary. Natural (not planted) willow-poplar alluvial forests are quite rare in these regions, and it is true so much the more in the case of native poplar forests with Populus alba, Populus nigra. Nevertheless, the site contains valuable stands of both of them. It has mostly medium quality. Most of the oxbow lakes and marshes are in a good natural state but spreading of adventive invasive Amorpha fruticosa can threaten even them.
It has a lot of plant and animal species protected by national law; the motivation of the existence of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table).
The former floodplain territory of River Tisza has good quality and high importance because it is the greatest remaining sodic lowland plain in the Lower-Tisza-region in Hungary. Due to the extensive, traditional grazing practice, the grasslands on sodic soil are good condition, the sodic pan and marshes are in a good natural state as well. The site is important not only from the point of view of natural inland sodic habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. Although 55 % of the site is covered by agricultural areas, forest plantations and fishponds, these artificial and semi natural habitats are very important for the breeding and migrating bird (geese, cranes, shorebirds) populations as feeding and nesting habitats, as well as certain planted forests are functioning as breeding habitats for a few threatened species, e.g. Black Stork and White-tailed Eagle. The fishponds are the most important stopover sites (Ramsar sites) for migrating waterfowl and shorebirds, as well as the most important breeding place for herons along the lower part of River Tisza. |
4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site
The most important impacts and activities with high effect on the site
| Negative Impacts |
|---|
| Rank | Threats and pressures [code] | Pollution (optional) [code] | inside/outside [i|o|b] |
|---|
| M | A03.01 | | i |
| M | A04.03 | | i |
| H | A06 | | i |
| M | A07 | | b |
| H | B02 | | i |
| H | D02.01 | | i |
| M | E01 | | b |
| M | F01 | | i |
| M | F02 | | i |
| M | F03 | | i |
| M | G01 | | i |
| M | G02 | | i |
| H | I01 | | b |
| H | J02 | | b |
| M | J03.01 | | i |
| M | K01.02 | | i |
| M | K02 | | i |
| L | M01 | | b |
| Positive Impacts |
|---|
| Rank | Activities, management [code] | Pollution (optional) [code] | inside/outside [i|o|b] |
|---|
| H | F01 | | i |
| L | J02 | | b |
Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both
4.4 Ownership (optional)
No information provided
4.5 Documentation (optional)
| A Magyar Madártani Egyesület Pusztaszeri Helyi Csoport Faunisztikai Jegyzeti. 1977-1976. Pusztaszer. Kézirat.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet állapotfelmérése és kezelési terve. Kecskemét 1994. p.24.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természetvédelmi fenntartási és fejlesztési terve (1989) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.
Andó M. (1966): Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen teiche im südlichen teil der grossen tiefefbene. Acta Geographica Szeged. Tom.VI. Fasc.1-4. 23-53p.
Andó M. (1968): A Pusztaszeri Dongér-tó természeti földrajzi viszonyai. Kézirat Szeged
Andó M. (1975): A dél-alföldi szikes tavak természetföldrajzi adottságai. Hidrológiai Közlöny. 55. 27-35p.
Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p.
Andó, M.: -Bodrogközy Gy. - Marián M.: A Mártély-Sasér Tájvédelmi Körzet társadalmi hasznosításának biológiai és természet-földrajzi alapjai. (Tervtanulmány. ) 1974. 106 p. Kézirat a Szegedi Akadémiai Bizottság könyvtárában.
Andó, M.: Mikroklimavverhaltnisse der sodahaltigen Teiche im südlichen Teil der Grossen Tiefebane. Acta Geographica. Szeged. 1966. 6, köt, 23-53 p.
Andó,M. (1971) A tiszai vízrendszer árvízi helyzetének fobb természeti földrajzi összetevoi.In:Az Alsó Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970.pp.130-139. Budapest
Andó,M. (1971) Tápé természeti földrajza. In: Tápé története és néprajza.pp.11-18. Tápé.
Andó,M. (1959) Mikroklimatikus sajátságok a Tisza-ártér déli szakaszán. Földr.Ért.8:309-336.
Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1976. OTvH számú határozata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzét létesítéséről. Tanácsok Közlönye, 1976. 25. évf. 169-179. p.
Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1976. OTvH számú határozata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzét létesítéséről. Tanácsok Közlönye, 1976. 25. évf. 169-179. p.
Bába,K. Andó,M. (1964) Mikroklíma vizsgálatokkal egybekötött malakocönológiai vizsgálatok ártéri kubikokban. Szegedi Tanárképzo Foiskola Tudományos Közleményeipp. 97-110
Bába,K. Tóth,T. Sári,D. (1999) Kagylóhéjak nehézfém tartalma az Alsó-Tiszán.
Bankovics A. - MOLNÁR Gy.: Hazánk új fészkelő madárfaja:a halvány geze (Hippolais pallida elaeica). Búvár, 1970. 25. évf. 413-445, p.
Bankovics A. (1971): Kis csér (Sterna albifrons) és kucsmás billegető (Motacilla flava feldeggi) a Csaj-tavon. Állattani Közlemények. 58. köt. 160-163. p.
Bankovics A.: Data on the comparative ecology of the scrub Warbler Hippolais pallida elaeica (LINDL. ) and its spreading along the Tisza is the Tears 1973 to 1974. Tiscia, 1974. 10. köt. 81-83. p.
Bankovics A.: Spreading and habits of Hippolais pallida elaeica (LINDL.) along the Tisza. Tiscia, 1974. 9. köt. 105-113. p.
Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye története. [Pozsony] 1732. A Móra Ferenc Múzeum kiadása. (Előkészületben )
Belényesy M. (1953) A halászat a XIV. században. Ethnographia pp.149-149.
Bod P.(1974): Néhány ritkább madárfaj a Csaj-tavon. Puszta, 5. sz. Szeged 1974. 15-16. p. |
5. SITE PROTECTION STATUS
Back to top5.1 Designation types at national and regional level (optional):
5.2 Relation of the described site with other sites (optional):
No information provided
5.3 Site designation (optional)
| 74 % of the site is a landscape protection area since 1971. 15 % of the area is designated under the Ramsar Convention since 1982. 20 % of the site is a part of the "A Tisza homokhátsági vízgyűjtője" Environmentally Sensitive Area. |
6. SITE MANAGEMENT
Back to top6.1 Body(ies) responsible for the site management:
| Organisation: | 16 % Kiskunság National Park Directorate, 4 % others (Water Management Directorate, State Forestry Company /DALERD Rt./), 10 % collective farm, 1 % local authority of the communities, 69 % private ownership. |
| Address: | |
| Email: | |
6.2 Management Plan(s):
An actual management plan does exist:
|
Yes
| |
| No, but in preparation |
X | No |
6.3 Conservation measures (optional)
| Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések nem végezhetők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A jellemző földhasználati formák közül ki kell emelni a mezőgazdasági művelést, ami a nyílt pusztai élőhelyek minőségét alapvetően meghatározza. Mezőgazdasági művelés során az extenzív hasznosítási formákat kell előtérbe helyezni, ugyanakkor a vonuló és telelő madárállományok (Anseriformes, Gruiformes) táplálékául szolgáló szemes takarmányokhoz (elsősorban kukorica) való hozzáférését biztosítani kell. Az aratás utáni tarlók meghagyása a téli időszakban, illetve a természetvédelmi kezelő madárvédelmi célú takarmánytermesztése a jelenlegi agrártámogatási rendszer mellett is alkalmas a téli táplálék biztosítására, ám a hosszú távon is megnyugtató megoldást a régióban egy kiemelt támogatási rendszer (pl. MTÉT) bevezetése jelentené. A gyepterületek hasznosítása során a külterjes legeltetésre alapuló állattartás fejlesztése, valamint a gyepterületek arányának növelése kiemelten támogatandó cél. A felszíni vizek megőrzésével a gyepek állapotának javítása, illetve a vizes élőhelyek arányának növelése szükséges, ugyanakkor az alulkezelt területek arányát csökkenteni kell. Törekedni kell a gyepek, szántók, illetve vizes élőhelyek (pusztai mocsarak) alkotta élőhely-mozaikok fenntartására, a jelölő madárállományok életfeltételeihez igazodó extenzív hasznosítás megvalósítására. Nádgazdálkodás során az aratott területek arányát növelni nem szükséges, az aratatlan foltokat több évig érintetlenül kell hagyni, hogy megfelelő „kotu-réteg" alakulhasson ki, elősegítve ezzel a fülemülesitke és egyéb nádi jelölő madárfajok költését. A gémtelepek körül kialakított védőövezetben nádgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A halastavi környezetben végzett halgazdálkodás és a jelölő madárállományok védelme (különösen a költési időszakot) együttesen kell megvalósuljon a gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett, így kerülendő a vízszint nagymértékű ingadozása, a víz minőségének romlása, illetve a madarak általános zavarása. Ennek érdekében a vízjogi üzemelési engedélyek rendszeres felülvizsgálata és a madárállományok rendszeres monitorozása szükséges. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti és vadgazdálkodási tevékenységek nem végezhetők. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így az alullegeltetés elkerülése, a nagyarányú és természetvédelmi szempontból kifogásolható erdőirtás mellőzése, az intenzív halgazdálkodás és halászat visszaszorítása az extenzív halastavi és folyami hasznosítás javára. Kerülni kell azon infrastrukturális fejlesztések (pl. műutak, légvezetékek) megvalósítását, amik a jelölő madárfajok állományaira potenciális veszélyt jelentenek, illetve élőhelyük beszűkülését, fragmentálódását eredményezi. Az intenzív erdőgazdálkodás háttérbe szorítása, a madárállományok költő-, vonuló- és pihenőhelyeinek zavarása és veszélyeztetése kerülendő. Az élőhelyek általános védelme érdekében a mezőgazdasági művelés felhagyás, illetve a növényzet égetésének hatására bekövetkező ideiglenes, vagy végleges területvesztés a jelölő madárállományokra negatívan hatnak, így ezek elkerülése kiemelt célként kezelendő. There is a management plan of the site from 1997; but its contents are incomplete. |
7. MAP OF THE SITE
Back to top| INSPIRE ID: | |
| Map delivered as PDF in electronic format (optional) |
|
SITE DISPLAY