Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name


1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági Nemzeti Park Directorate

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site classified as SPA:2004-05
National legal reference of SPA designation275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km] (optional):

No information provided

2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

No habitat types are reported for the site

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
BA293Acrocephalus melanopogon    20  30   
BA229Alcedo atthis    40  50   
BA056Anas clypeata    1100  1500   
BA052Anas crecca    1000  1500   
BA053Anas platyrhynchos    3500  3500   
BA055Anas querquedula    250  300   
BA051Anas strepera    200  250   
BA041Anser albifrons    8000  12000   
BA043Anser anser    1000  1200   
BA043Anser anser    50  50   
BA042Anser erythropus    18   
BA255Anthus campestris    10   
BA404Aquila heliaca    10   
BA404Aquila heliaca     
BA029Ardea purpurea    160  180   
BA024Ardeola ralloides    170  180   
BA222Asio flammeus     
BA059Aythya ferina    2400  2700   
BA059Aythya ferina    15  20   
BA060Aythya nyroca    50  60   
BA021Botaurus stellaris    20  30   
BA396Branta ruficollis    10  25   
BA224Caprimulgus europaeus    10  15   
BA138Charadrius alexandrinus     
BA196Chlidonias hybridus    100   
BA031Ciconia ciconia    40  70   
BA030Ciconia nigra     
BA030Ciconia nigra    50  100   
BA081Circus aeruginosus    35  40   
BA082Circus cyaneus    160  180   
BA084Circus pygargus    10   
BA231Coracias garrulus    20  30   
BA122Crex crex    25   
BA238Dendrocopos medius     
BA429Dendrocopos syriacus    15  20   
BA236Dryocopus martius    15  25   
BA027Egretta alba    700  800   
BA027Egretta alba    630  690   
BA026Egretta garzetta    400  500   
BA026Egretta garzetta    200  240   
BA511Falco cherrug     
BA103Falco peregrinus     
BA097Falco vespertinus    20  30   
BA321Ficedula albicollis    10  20   
BA127Grus grus    22000  22000   
BA075Haliaeetus albicilla    15  20   
BA075Haliaeetus albicilla     
BA131Himantopus himantopus    10  45   
BA022Ixobrychus minutus    50  70   
BA338Lanius collurio    50  60   
BA339Lanius minor    50  60   
BA176Larus melanocephalus    250  300   
BA156Limosa limosa    15  15   
BA156Limosa limosa    50  100   
BA272Luscinia svecica    30  35   
BA068Mergus albellus    200  250   
BA073Milvus migrans    10   
BA160Numenius arquata    500  600   
BA160Numenius arquata     
BA023Nycticorax nycticorax    400  400   
BA214Otus scops     
BA094Pandion haliaetus    10   
BA323Panurus biarmicus    40  50   
BA393Phalacrocorax pygmeus    20  20   
BA393Phalacrocorax pygmeus    1000  1200   
BA151Philomachus pugnax    5000  6000   
BA034Platalea leucorodia    120  210   
BA032Plegadis falcinellus     
BA140Pluvialis apricaria    10  100   
BA008Podiceps nigricollis    20  50   
BA120Porzana parva    50  60   
BA119Porzana porzana    10  30   
BA118Rallus aquaticus         
BA118Rallus aquaticus    80  100   
BA132Recurvirostra avosetta    50  200   
BA336Remiz pendulinus    40  50   
BA249Riparia riparia    500  600   
BA249Riparia riparia         
BA193Sterna hirundo    50  200   
BA307Sylvia nisoria    10  15   
BA004Tachybaptus ruficollis    200  300   
BA004Tachybaptus ruficollis    40  50   
BA166Tringa glareola    300  400   
BA162Tringa totanus    400  500   
BA162Tringa totanus    30  50   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Lepidium crassifolium                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

The site is characterized by fishponds with large extension and a mosaic of saline grasslands, salt lakes and cultivated lands, intermixed with Salicion albae, forest plantations and backwaters. The degradation of grasslands caused by insufficiency of extensive grazing, the intensive growth of fish and other farm products are the main endangering factors.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: vörösnyakú lúd, kis lilik, kis kárókatona, fekete gólya, bakcsó, kanalasgém, daru, gulipán, gólyatöcs. Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: hamvas rétihéja, parlagi sas, széki lile, nagy goda, réti fülesbagoly, szalakóta. The floodplain territory of River Tisza has high importance because it is part of an important ecological corridor consisting of forests, meadows, riverbed and wetlands passing from north to south. The Tisza River is one of the less regulated rivers in Hungary. Natural (not planted) willow-poplar alluvial forests are quite rare in these regions, and it is true so much the more in the case of native poplar forests with Populus alba, Populus nigra. Nevertheless, the site contains valuable stands of both of them. It has mostly medium quality. Most of the oxbow lakes and marshes are in a good natural state but spreading of adventive invasive Amorpha fruticosa can threaten even them. It has a lot of plant and animal species protected by national law; the motivation of the existence of these species is given as "D - other reason" (in the "ecological information - other important species" table). The former floodplain territory of River Tisza has good quality and high importance because it is the greatest remaining sodic lowland plain in the Lower-Tisza-region in Hungary. Due to the extensive, traditional grazing practice, the grasslands on sodic soil are good condition, the sodic pan and marshes are in a good natural state as well. The site is important not only from the point of view of natural inland sodic habitats, but is important for birds as a nesting, feeding and roosting site as well. Although 55 % of the site is covered by agricultural areas, forest plantations and fishponds, these artificial and semi natural habitats are very important for the breeding and migrating bird (geese, cranes, shorebirds) populations as feeding and nesting habitats, as well as certain planted forests are functioning as breeding habitats for a few threatened species, e.g. Black Stork and White-tailed Eagle. The fishponds are the most important stopover sites (Ramsar sites) for migrating waterfowl and shorebirds, as well as the most important breeding place for herons along the lower part of River Tisza.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.4 Ownership (optional)

No information provided

4.5 Documentation (optional)

A Magyar Madártani Egyesület Pusztaszeri Helyi Csoport Faunisztikai Jegyzeti. 1977-1976. Pusztaszer. Kézirat. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet állapotfelmérése és kezelési terve. Kecskemét 1994. p.24. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természetvédelmi fenntartási és fejlesztési terve (1989) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. Andó M. (1966): Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen teiche im südlichen teil der grossen tiefefbene. Acta Geographica Szeged. Tom.VI. Fasc.1-4. 23-53p. Andó M. (1968): A Pusztaszeri Dongér-tó természeti földrajzi viszonyai. Kézirat Szeged Andó M. (1975): A dél-alföldi szikes tavak természetföldrajzi adottságai. Hidrológiai Közlöny. 55. 27-35p. Andó M.- Mucsi M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss-Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged. Tom.VII. Fasc.1-6. 43-53p. Andó, M.: -Bodrogközy Gy. - Marián M.: A Mártély-Sasér Tájvédelmi Körzet társadalmi hasznosításának biológiai és természet-földrajzi alapjai. (Tervtanulmány. ) 1974. 106 p. Kézirat a Szegedi Akadémiai Bizottság könyvtárában. Andó, M.: Mikroklimavverhaltnisse der sodahaltigen Teiche im südlichen Teil der Grossen Tiefebane. Acta Geographica. Szeged. 1966. 6, köt, 23-53 p. Andó,M. (1971) A tiszai vízrendszer árvízi helyzetének fobb természeti földrajzi összetevoi.In:Az Alsó Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970.pp.130-139. Budapest Andó,M. (1971) Tápé természeti földrajza. In: Tápé története és néprajza.pp.11-18. Tápé. Andó,M. (1959) Mikroklimatikus sajátságok a Tisza-ártér déli szakaszán. Földr.Ért.8:309-336. Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1976. OTvH számú határozata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzét létesítéséről. Tanácsok Közlönye, 1976. 25. évf. 169-179. p. Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1976. OTvH számú határozata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzét létesítéséről. Tanácsok Közlönye, 1976. 25. évf. 169-179. p. Bába,K. Andó,M. (1964) Mikroklíma vizsgálatokkal egybekötött malakocönológiai vizsgálatok ártéri kubikokban. Szegedi Tanárképzo Foiskola Tudományos Közleményeipp. 97-110 Bába,K. Tóth,T. Sári,D. (1999) Kagylóhéjak nehézfém tartalma az Alsó-Tiszán. Bankovics A. - MOLNÁR Gy.: Hazánk új fészkelő madárfaja:a halvány geze (Hippolais pallida elaeica). Búvár, 1970. 25. évf. 413-445, p. Bankovics A. (1971): Kis csér (Sterna albifrons) és kucsmás billegető (Motacilla flava feldeggi) a Csaj-tavon. Állattani Közlemények. 58. köt. 160-163. p. Bankovics A.: Data on the comparative ecology of the scrub Warbler Hippolais pallida elaeica (LINDL. ) and its spreading along the Tisza is the Tears 1973 to 1974. Tiscia, 1974. 10. köt. 81-83. p. Bankovics A.: Spreading and habits of Hippolais pallida elaeica (LINDL.) along the Tisza. Tiscia, 1974. 9. köt. 105-113. p. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye története. [Pozsony] 1732. A Móra Ferenc Múzeum kiadása. (Előkészületben ) Belényesy M. (1953) A halászat a XIV. században. Ethnographia pp.149-149. Bod P.(1974): Néhány ritkább madárfaj a Csaj-tavon. Puszta, 5. sz. Szeged 1974. 15-16. p.


Back to top

5.1 Designation types at national and regional level (optional):

Code Cover [%]

5.2 Relation of the described site with other sites (optional):

No information provided

5.3 Site designation (optional)

74 % of the site is a landscape protection area since 1971. 15 % of the area is designated under the Ramsar Convention since 1982. 20 % of the site is a part of the "A Tisza homokhátsági vízgyűjtője" Environmentally Sensitive Area.


Back to top

6.1 Body(ies) responsible for the site management:

Organisation:16 % Kiskunság National Park Directorate, 4 % others (Water Management Directorate, State Forestry Company /DALERD Rt./), 10 % collective farm, 1 % local authority of the communities, 69 % private ownership.

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések nem végezhetők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A jellemző földhasználati formák közül ki kell emelni a mezőgazdasági művelést, ami a nyílt pusztai élőhelyek minőségét alapvetően meghatározza. Mezőgazdasági művelés során az extenzív hasznosítási formákat kell előtérbe helyezni, ugyanakkor a vonuló és telelő madárállományok (Anseriformes, Gruiformes) táplálékául szolgáló szemes takarmányokhoz (elsősorban kukorica) való hozzáférését biztosítani kell. Az aratás utáni tarlók meghagyása a téli időszakban, illetve a természetvédelmi kezelő madárvédelmi célú takarmánytermesztése a jelenlegi agrártámogatási rendszer mellett is alkalmas a téli táplálék biztosítására, ám a hosszú távon is megnyugtató megoldást a régióban egy kiemelt támogatási rendszer (pl. MTÉT) bevezetése jelentené. A gyepterületek hasznosítása során a külterjes legeltetésre alapuló állattartás fejlesztése, valamint a gyepterületek arányának növelése kiemelten támogatandó cél. A felszíni vizek megőrzésével a gyepek állapotának javítása, illetve a vizes élőhelyek arányának növelése szükséges, ugyanakkor az alulkezelt területek arányát csökkenteni kell. Törekedni kell a gyepek, szántók, illetve vizes élőhelyek (pusztai mocsarak) alkotta élőhely-mozaikok fenntartására, a jelölő madárállományok életfeltételeihez igazodó extenzív hasznosítás megvalósítására. Nádgazdálkodás során az aratott területek arányát növelni nem szükséges, az aratatlan foltokat több évig érintetlenül kell hagyni, hogy megfelelő „kotu-réteg" alakulhasson ki, elősegítve ezzel a fülemülesitke és egyéb nádi jelölő madárfajok költését. A gémtelepek körül kialakított védőövezetben nádgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A halastavi környezetben végzett halgazdálkodás és a jelölő madárállományok védelme (különösen a költési időszakot) együttesen kell megvalósuljon a gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett, így kerülendő a vízszint nagymértékű ingadozása, a víz minőségének romlása, illetve a madarak általános zavarása. Ennek érdekében a vízjogi üzemelési engedélyek rendszeres felülvizsgálata és a madárállományok rendszeres monitorozása szükséges. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti és vadgazdálkodási tevékenységek nem végezhetők. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így az alullegeltetés elkerülése, a nagyarányú és természetvédelmi szempontból kifogásolható erdőirtás mellőzése, az intenzív halgazdálkodás és halászat visszaszorítása az extenzív halastavi és folyami hasznosítás javára. Kerülni kell azon infrastrukturális fejlesztések (pl. műutak, légvezetékek) megvalósítását, amik a jelölő madárfajok állományaira potenciális veszélyt jelentenek, illetve élőhelyük beszűkülését, fragmentálódását eredményezi. Az intenzív erdőgazdálkodás háttérbe szorítása, a madárállományok költő-, vonuló- és pihenőhelyeinek zavarása és veszélyeztetése kerülendő. Az élőhelyek általános védelme érdekében a mezőgazdasági művelés felhagyás, illetve a növényzet égetésének hatására bekövetkező ideiglenes, vagy végleges területvesztés a jelölő madárállományokra negatívan hatnak, így ezek elkerülése kiemelt célként kezelendő. There is a management plan of the site from 1997; but its contents are incomplete.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)