Database release:

For Special Protection Areas (SPA),
Proposed Sites for Community Importance (pSCI),
Sites of Community Importance (SCI) and
for Special Areas of Conservation (SAC)



Back to top

1.1 Type


1.2 Site code


1.3 Site name

Tiszaalpár-bokrosi ártéri öblözet

1.4 First Compilation date


1.5 Update date


1.6 Respondent:

Name/Organisation:Kiskunsági National Park Directorate

1.7 Site indication and designation / classification dates

Date site proposed as SCI:2004-05
Date site confirmed as SCI: No data
Date site designated as SAC:2010-02
National legal reference of SAC designation:275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet


Back to top

2.1 Site-centre location [decimal degrees]:


2.2 Area [ha]


2.3 Marine area [%]


2.4 Sitelength [km]:


2.5 Administrative region code and name

NUTS level 2 code Region Name

2.6 Biogeographical Region(s)

Pannonian (100.00 %)


Back to top

3.1 Habitat types present on the site and assessment for them

Annex I Habitat types Site assessment
Code PF NP Cover [ha] Cave [number] Data quality A|B|C|D A|B|C
      RepresentativityRelative SurfaceConservationGlobal
3130  info      0.00 
3150  info      132  0.00 
6440  info      120  0.00 
91E0  info      250  0.00 
91F0  info      50  0.00 
  • PF: for the habitat types that can have a non-priority as well as a priority form (6210, 7130, 9430) enter "X" in the column PF to indicate the priority form.
  • NP: in case that a habitat type no longer exists in the site enter: x (optional)
  • Cover: decimal values can be entered
  • Caves: for habitat types 8310, 8330 (caves) enter the number of caves if estimated surface is not available.
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation)

3.2 Species referred to in Article 4 of Directive 2009/147/EC and listed in Annex II of Directive 92/43/EEC and site evaluation for them

Species Population in the site Site assessment
G Code Scientific Name S NP T Size Unit Cat. D.qual. A|B|C|D A|B|C
      MinMax  Pop.Con.Iso.Glo.
I4056Anisus vorticulus         
M1308Barbastella barbastellus    20  50   
A1188Bombina bombina         
P2285Colchicum arenarium    200  400   
I1086Cucujus cinnaberinus         
R1220Emys orbicularis    251  500   
M1355Lutra lutra    15  25   
F1145Misgurnus fossilis    10000  11000   
M1307Myotis blythii    10  40   
M1318Myotis dasycneme    101  250   
M1324Myotis myotis               
A1993Triturus dobrogicus         
F2011Umbra krameri         
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, I = Invertebrates, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Type: p = permanent, r = reproducing, c = concentration, w = wintering (for plant and non-migratory species use permanent)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the Standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting (see reference portal)
  • Abundance categories (Cat.): C = common, R = rare, V = very rare, P = present - to fill if data are deficient (DD) or in addition to population size information
  • Data quality: G = 'Good' (e.g. based on surveys); M = 'Moderate' (e.g. based on partial data with some extrapolation); P = 'Poor' (e.g. rough estimation); VP = 'Very poor' (use this category only, if not even a rough estimation of the population size can be made, in this case the fields for population size can remain empty, but the field "Abundance categories" has to be filled in)

3.3 Other important species of flora and fauna (optional)


Population in the site


Group CODE Scientific Name S NP Size Unit Cat. Species Annex Other categories
     MinMax C|R|V|PIVVABCD
Acherontia atropos                   
Acrida hungarica                   
Aglais urticae                   
Apatura ilia                   
Archiearis puella                   
Arctia festiva                   
Astragalus contortuplicatus                   
Bufo bufo                   
Bufo viridis                   
Carabus cancellatus                   
Carabus clathratus                   
Carabus ullrichii                   
Catocala fraxini                   
Cicuta virosa                   
Copris lunaris                   
Dorcus parallelipipedus                   
Ennomos quercarius                   
Epitheca bimaculata                   
Eptesicus serotinus                   
Erinaceus concolor                   
Helix pomatia                   
Hottonia palustris                   
Hyla arborea                   
Inachis io                   
Iphiclides podalirius                   
Lacerta agilis                   
Lacerta viridis                   
Leucanthemum serotinum                   
Leucojum aestivum                   
Leucojum vernum                   
Megopis scabricornis                   
Menyanthes trifoliata                   
Myotis daubentoni                   
Natrix natrix                   
Nyctalus noctula                   
Nymphaea alba                   
Oberea euphorbiae                   
Odontognophos dumetatus                   
Ophioglossum vulgatum                   
Orchis laxiflora ssp. Palustris                   
Parnopes grandior                   
Pelobates fuscus                   
Periphanes delphinii                   
Phalera bucephaloides                   
Pipistrellus pipistrellus                   
Rana arvalis                   
Rana esculenta                   
Rana ridibunda                   
Salvinia natans                   
Saragosa porosa kenderiensis                   
Senecio paludosus                   
Sorex araneus                   
Staurophora celsia                   
Talpa europaea                   
Thelypteris palustris                   
Trapa natans                   
Triturus vulgaris                   
Urtica kioviensis                   
Vanessa atalanta                   
  • Group: A = Amphibians, B = Birds, F = Fish, Fu = Fungi, I = Invertebrates, L = Lichens, M = Mammals, P = Plants, R = Reptiles
  • CODE: for Birds, Annex IV and V species the code as provided in the reference portal should be used in addition to the scientific name
  • S: in case that the data on species are sensitive and therefore have to be blocked for any public access enter: yes
  • NP: in case that a species is no longer present in the site enter: x (optional)
  • Unit: i = individuals, p = pairs or other units according to the standard list of population units and codes in accordance with Article 12 and 17 reporting, (see reference portal)
  • Cat.: Abundance categories: C = common, R = rare, V = very rare, P = present
  • Motivation categories: IV, V: Annex Species (Habitats Directive), A: National Red List data; B: Endemics; C: International Conventions; D: other reasons


Back to top

4.1 General site character

Habitat class % Cover

Total Habitat Cover


Other Site Characteristics

It is the largest remaining floodplain - falling between the main protective dike and the Tisza river - in the Middle- and Lower-Tisza-region in Hungary. It contains two bigger oxbow lakes (Szikrai-Holt-Tisza, Alpári-Holt-Tisza) with large open water surfaces and some lesser oxbows more silted up. All of these oxbows were formed by artificial cutoffs during the regulation of the river Tisza (started in the 19th century). The territory of the site is canalised, and protected from floods by a secondary dike which allows only floods above the average to come in, so unfortunately hydrographic functioning of habitats can be called at most semi-natural. The floodplain also gets large amounts of infiltrating ground water from the higher places of the Danube-Tisza Interfluvial Ridge, so it does not dry out even in years without inundation. There are high banks with steep slopes in certain parts along the western boundary of the site. Its most important wetland habitats are: non-tussock sedge communities, reedbeds, Typha and Glyceria beds, euhydrophyte habitats, alluvial willow-poplar forests, riparian mixed forests. There were extreme floods in 1999-2000, in these years a lot of arable lands have been abandoned and turned into marshes and ruderal habitats. "Other land" types are mainly wastes, minor roads, canals, dikes and some small farms on higher places.

4.2 Quality and importance

Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: 3150 (természetes eutróf tavak). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6440 (mocsárrétek), 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők), 91F0 (keményfás ligeterdők), Myotis dasycneme (tavi denevér). It has high importance because it is the greatest remaining floodplain in the Middle- and Lower-Tisza-region in Hungary. Natural (not planted) willow-poplar alluvial forests are quite rare in these regions, and this applies also to riparian mixed forests with Quercus robur. Nevertheless the site contains valuable stands of both. It has medium quality. Most marshes are in a good natural state but spreading of adventive invasive Amorpha fruticosa can pose a threat even to them. In the past decades there were long periods without inundation (due to a secondary dike) and it was unfavourable for a lot of alluvial forest stands. Extreme floods of 1999-2000 have exterminated many alluvial meadows and most of the understorey in riparian mixed forests beacuse of very high and long-lasting water cover. (The secondary dike had also a role in these events because did not let the incoming water to leave the area in a natural way.) The invasion of agressive adventive plant species is also a very serious damaging factor, mainly for natural forests; the most important invasive species are: Amorpha fruticosa, Echinocystis lobata, Acer negundo, Vitis riparia, Fraxinus pennsylvanica.

4.3 Threats, pressures and activities with impacts on the site

The most important impacts and activities with high effect on the site

Negative Impacts
RankThreats and pressures [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]
Positive Impacts
RankActivities, management [code]Pollution (optional) [code]inside/outside [i|o|b]

Rank: H = high, M = medium, L = low
Pollution: N = Nitrogen input, P = Phosphor/Phosphate input, A = Acid input/acidification,
T = toxic inorganic chemicals, O = toxic organic chemicals, X = Mixed pollutions
i = inside, o = outside, b = both

4.5 Documentation

Pálfai, I. (1995) (szerk.): Tisza-völgyi holtágak. - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 168 pp. S. Mahunka (ed.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 491 pp. S. Mahunka (ed.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park. Vol.1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 479 pp. L. Lőkös and M. Rajczy (eds) (1999): The flora of the Kiskunság National Park.- Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 466 pp. Nagy, Sz. (1998): Fontos madárélőhelyek Magyarországo. - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 138 pp. Sipos, F. (2001): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer O5x5_046 Tiszaug/Tiszasas megnevezésű mintavételi kvadrátjának élőhely-térképezése és leírása. Tóth, K. (1979): Nemzeti Park a Kiskunságban. Budapest: Natura. Tóth, K. (1985): Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975-1984 . Budapest: Hungexpo. Havranek, L. and Molnár, H. (1965): Preliminary report on the Arachnoidea-fauna of the Tisza-Valley Tiscia1:93-107. Havranek, L. (1962): Life of the river Tisza XX. Mammological investigations in "Tos"-forest. Acta Biol. Szeged. VIII (1-4):167-171. Havranek, L. (1961): Das Leben der Tisza XVI. Mammological investigations in the Tisza basin. Acta Biol. Szeged. VII(3-4):139-142. Horváth I., Margóczi K: (1979): Region reconstruction of the Tisza dead-arm at Lakitelek on the basis of the ecological investigations performed in Toserdo.Tiscia 14:89-104. Ihrig, D. (1973) (szerk.): A magyar vízszabályozás története.:--. Budapest, 398 pp Lászlóffy, W. (1971): A Tiszavölgy vízrajzi képe a szabályozási munkák küszöbén - .In: A Tisza szabályozása I. rész: 1846-1879. (eds. Botár, I., Károlyi, Z. ) pp.7-17. VIZDOK, Budapest. Marosi, S. - Szilárd J.: A tiszai Alföld. Budapest, 1969. 381 p. Öko, R. (2000): A magyarországi folyók töltésezett szakaszán kialakult hullámterek területhasználatának jellemzése. pp.339-341. Schreffel R. (1994): A holtágak szerepe a vízgazdálkodásban. In:Tisza-völgyi holtágak rehabilitációs programja, Szeged, pp.7-12. Szücs, E. (1978): Vízkémiai vizsgálatok a lakitelek-toserdoi holt-Tiszán, .pp.1-237. (manuscript) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (1969 ) Vízrajzi Atlasz 7. Tisza. pp.288-323.VITUKI, Budapest. Vízrajzi Intézet (1931): A Tisza helyszínrajza, hossz-szelvénye és keresztszelvényei Tiszabecstol Szegedig, Budapest, pp.288-323. Kun András (2009): A Tisza Alpár Bokrosi öblözete /HUKN20028 kjtt. Natura 2000 terület/ jelölő élőhelyeinek feltérképezése és ökológiai állapotfelvételeik elkészítése; kutatási jelentés


Back to top

5.1 Designation types at national and regional level:

Code Cover [%]

5.3 Site designation (optional)

The whole site is part of the "A Tisza homokhátsági vízgyűjtője" Environmentally Sensitive Area. 25% of the site is part of the Kiskunság National Park. Further 28% of the site is "Ex lege" Protected Bog. 15% of the area is designated as a CORINE Biotope site.


Back to top

6.2 Management Plan(s):

An actual management plan does exist:

No, but in preparation

6.3 Conservation measures (optional)

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek egyik állományában sem. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 8%-al csökkenjen. A 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 20%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel közvetlenül vagy az árvízi elöntések révén közvetetten érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) és 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhelyek állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként véghasználat révén a 91E0 (láperdők) egyetlen korosztályának területi részaránya se csökkenjen 50%-os aránynál jobban, illetve a 91F0 (keményfás ligeterdők) egyetlen korosztályának területi részaránya se csökkenjen 30%-ot meghaladó mértékben. Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91E0 (láperdők és puhafás ligeterdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 8%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. A 91F0 (keményfás ligeterdők) jelölő élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 15%-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok mechanikus vagy legeltetéses irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. A kedvező természetvédelmi helyzet helyreállításához célszerű az élőhely legalább egy részét legelőerdőként kezelni. A 6440 (mocsárrétek) jelölő élőhely ökológiai állapota, természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 8%-án javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A meglévő mocsárrétek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható ugyanezen típusú élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő mocsárrétek kiterjedésének 8%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A 3150 (természetes eutróf tavak) jelölő élőhely természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében törekedni kell a túl intenzív eutrofizáció, a gyors feltöltődés megelőzésére, és gondoskodni szükséges a természetes vízháztartási viszonyok, a nyílt vízfelszínek megőrzéséről. A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A Myotis dasycneme (tavi denevér) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az alkalmas pihenőhelyek (idős erdők, facsoportok és mesterséges denevérszállások) számának, illetve kiterjedésének növelésével. There is a management plan of the site from 2000; its contents are incomplete and not according to the relevant national legislation; to be updated.



Back to top
Map delivered as PDF in electronic format (optional)